Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - II. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2005;58(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - I. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2004;57(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Mozgatórendszer és koordináció

A mozgatórendszer és koordináció téamakörben összegyüjtött közleményeink.

HUN 1999;52(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

A szerző nagyszámú beteganyagból kiválasztott 8 betegről számol be. (2 beteg vizsgálata ambulanter történt.) A hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést, amely vezető tünet volt, 1-2 héttel azelőtt lezajlott felsőlégúti infectio előzte meg minden esetben. Az észlelt harmonikus peripheriás vestibularis izgalmi tünetekkel azonos oldalon a vestibularis végkészülék anaesthesiája is megállapítható volt, 2 betegnél cochlearis tünet kíséretében. Az izgalmi tünetek és az azonos oldali végkészülék ingerelhetetlensége alapján a labyrinth-eredetet kizárhatónak, az agytörzsi encephalitist az egyéb kísérő tünetek hiánya miatt valószínűtlennek tartja. Eseteiben a „neuronitis" kifejezés alkalmazását helyteleníti. A kórképet a Guillain-Barré-syndromával párhuzamba állítva - a VIII., esetenként más agyidegek nem specifikus allergiás radiculitisének, ill. neuritisének tekinti. A „neuronitis vestibularis" kór.képből „vertigo parainfectiosa" elnevezéssel történő leválasztását indokoltnak látja.

HUN 1972;25(01)