Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 133

Hypertonia és Nephrologia

2012. DECEMBER 30.

Heveny szívelégtelenség és heveny vesekárosodás: az 1-es típusú cardiorenalis szindróma okai és ellátása

LÁSZLÓ Ágnes, ÁCS Tamás, JÁRAI Zoltán

Jól ismert a szív és a vese közötti funkcionális kapcsolat. Az elmúlt időszakban a cardiorenalis szindróma több formáját is leírták. A kérdés jelentős a napi gyakorlat szempontjából, hiszen az elsődlegesen kialakuló kórkép lefolyását és következményeit alapvetően befolyásolja a másodlagos károsodás mértéke és kezelésének lehetőségei. Ráadásul szívbetegség miatt alkalmazott terápia következtében károsodhat a renalis hemodinamika, vagy éppen a mellékhatások miatt tovább romlik a klinikai állapot. A kacsdiuretikumok egyértelműen csökkentik a vénás pangást, de neurohormonális aktivációt és a gromelurusfiltrációs ráta csökkenését is eredményezik. A heveny kórképekben alkalmazott mineralokortikoid-receptor-antagonista kezeléssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatok száma egyelőre kevés. Az inotrop szerek egyrészről javítják a hemodinamikai állapotot, másrészről szinte kivétel nélkül fokozzák az aritmiahajlamot és a mortalitást (a levosimendan kivételnek tűnik). Az aquareticumok javítják ugyan a tüneteket, de nincsenek bizonyítékok a mortalitás javulására. A natriureticus peptid neseritid a vizsgálatokban valamelyest javított a tüneteken, de a kemény végpontokat tekintve nem hozott pozitív eredményt. A vasodilatatorok javítják a hemodinamikát, de hipotonizáló hatásuk erősen korlátozza az alkalmazhatóságukat. Az ultrafiltráció hatékonysága és hosszú távú jótékony hatása tekintetében további evidenciákra várunk. Mindezen terápiás nehézségek miatt a heveny cardiorenalis szindrómában szenvedő betegek ellátása komplex feladat, amely feltételezi az intenzív terápiában jártas szakorvos, a vesegyógyász és a szívgyógyász szoros együttműködését. A jelen közlemény elsősorban a szívgyógyász szemszögéből foglalja össze a heveny szívelégtelenséggel szövődött heveny vesekárosodás, azaz az 1-es típusú cardiorenalis szindróma kórélettanát és az abban szenvedő betegek ellátásának lehetőségét.

Lege Artis Medicinae

2012. SZEPTEMBER 20.

Szisztémás betegségek pszeudoexfoliatív szindrómában

HOLLÓ Gábor

A pszeudoexfoliatív szindróma egy kóros fehérje (a pszeudoexfoliatív anyag) termelésével és felhalmozódásával járó állapot. A szindrómát intraocularis tünetei alapján ismerték fel, és hosszú ideig izolált szemészeti betegségnek tartották.

Hírvilág

2012. AUGUSZTUS 28.

Az acetilszalicilsav segít megelőzni a vénás thromboembolia megismétlődését

A hosszú távon adott acetilszalicilsav segít megelőzni a vénás thromboembolia megismétlődését

Hírvilág

2012. MÁJUS 06.

Kezeletlen visszeres tünetek

A magyar felnőttek 85 százalékát érinti a krónikus vénás betegség

Lege Artis Medicinae

2012. MÁRCIUS 22.

A belek keringési zavarainak klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

A belek vérátáramlásának bármely okból kialakuló csökkenése mesenterialis ischaemiához vezet, amelyet az oxigén- és tápanyagellátás hiánya következtében kialakuló sejtkárosodás jellemez. A splanchnicus erek közötti kiterjedt kollaterális rendszerek az ischaemia elleni védelmet szolgálják.

Klinikum

2011. DECEMBER 15.

Nincs bizonyíték a vénás thromboembolia általános profilaxisára

Az Amerikai Orvosi Kollégium elsőként kockázatfelmérést javasol vénás thromboembolia esetén.

Hírvilág

2011. NOVEMBER 21.

Carl von Rokitansky új kórbonctana és Rudolf Virchow sejtpatológiája

A neuronok közötti információ átvitel tanulmányozását megelőzte az a felismerés, hogy nem a rostok, hanem a Th. Schwann által felfedezett sejtek az állati szervezetek legkisebb építőkövei.

Gondolat

2011. NOVEMBER 10.

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Klinikum

2011. OKTÓBER 26.

Májbetegek véralvadási zavarai

A krónikus májbetegek véralvadási zavaraival elsősorban gastrointestinális vérzések kapcsán találkozunk, de nem szabad elfelejteni, hogy a máj nem csupán a véralvadási faktorok szintéziséért felelős.

LAM Extra Háziorvosoknak

2011. OKTÓBER 20.

Újdonságok az ischaemiás stroke másodlagos prevenciójában a 2011-es amerikai ajánlás alapján

CSIBA László

Az akut stroke kezelésének egyetlen, randomizált prospektív vizsgálatokkal igazolt, hatékony farmakológiai módszere az intravénás - szelektált esetekben (például arteria cerebri media occlusio) intraarterialis - vérrögoldás, amelynek időablaka három óra, bizonyos körülmények között 4,5 óra. (A 3 és 4,5 óra közötti időablakra való törzskönyvezés jelenleg folyik, és amíg le nem zárul, csak etikai bizottsági engedély és előzetes felvilágosítás, valamint beleegyezés után szabad ebben az időintervallumban vénás vérrögoldást végezni.)