Részletes keresés

Klinikum

2014. SZEPTEMBER 01.

A merevedési zavar kezelése

KARDOS Róbert

Az erectilis diszfunkció (ED) az az állapot, amikor a férfi képtelen a kielégítő szexuális teljesítményhez szükséges merevedést elérni, illetve azt fenntartani. A férfiak egyik leggyakoribb szexuális problémája az ED. Komoly szorongást, stresszt okoz, mely arra készteti a férfiakat, hogy orvoshoz forduljanak. Az ED negatív hatással van az intim kapcsolatokra, rontja az életminőséget és csökkenti az önbecsülést. Az ED a cardiovascularis betegségek tünete vagy előhírnöke lehet.

HUN

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Thromboprophylaxis daganatos betegek esetében

PFLIEGLER György

A malignus daganatok, különösen a kezelésük kapcsán fellépő vénás thromboembolia (VTE) jelentős, olykor a prognózist önmagában eldöntő szövődmény. Áttekintésre kerülnek a VTE-vel kapcsolatos legfontosabb kérdések és az azokra adható - legalábbis részbeni - válaszok. Az epidemiológiai sajátságokon túlmenően megbeszélésre kerülnek a thrombosiskészség okai, a kockázat megítélésének és a diagnózisnak a sajátosságai, kitérve mind a tumorok, mind az alkalmazott kezelések (kemoterápia, műtét) thrombogenitására, a daganatos betegek fokozott vérzékenységének („thrombohaemorrhagiás szindróma”) okaira, majd az egyes kockázati csoportokra: (a) daganatsebészi beavatkozáson átesett, (b) kórházi fekvő, (c) kemoterápiában részesülő járó betegek, (d) kezelésben aktuálisan nem részesülő tumoros betegek. Végül ismertetésre kerülnek a fontosabb tanulmányok és az azok eredményein alapuló nemzetközi ajánlások.

HUN 2014;1(02)

Gondolat

2014. FEBRUÁR 27.

Az első irányelv a nők stroke-prevenciójára

A stroke bizonyos kockázati tényezői gyakoribbak nők esetében, ezért az AHA/ASA speciális prevenciós ajánlásokat dolgozott ki a nők számára.

HUN

Hírvilág

2014. JANUÁR 31.

Az új tizenkettő

Az egészségügyért felelős államtitkárság gyógyszer befogadási elveinek megfelelően 12 innovatív terápiás készítmény került fel társadalombiztosítás által támogatott szerek közé – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Beneda Attila, az államtitkár kabinetjének vezetője.

HUN

Lege Artis Medicinae

2013. DECEMBER 18.

A statinok alkalmazásának lehetséges új területei

CSÁSZÁR Albert

A statinok a cardiovascularis kórképek terápiájának sarkalatos elemévé váltak. Alkalmazásuk során fény derült arra is, hogy a koleszterinszint csökkentésén túlmenően további kedvező hatásuk van, amelyek a vascularis történések mechanizmusában több ponton érvényesülnek.

HUN 2013;23(12)

LAM Extra Háziorvosoknak

2013. DECEMBER 17.

A statinok alkalmazásának lehetséges új területei

CSÁSZÁR Albert

A statinok a cardiovascularis kórképek terápiájának sarkalatos elemévé váltak. Alkalmazásuk során fény derült arra is, hogy a koleszterinszint csökkentésén túlmenően további kedvező hatásuk van, amelyek a vascularis történések mechanizmusában több ponton érvényesülnek.

HUN 2013;5(04)

Ideggyógyászati Szemle

2013. NOVEMBER 30.

Reverzíbilis, hepatocerebralis degenerációhoz hasonló tünetegyüttes portovenosus sönt miatt

SIBEL Güler, UFUK Utku, AHMET Tezel, ERCÜMENT Ünlü

Az ataxia és a tremor a portovenosus sönt miatti hepatocerebralis degeneráció ritka manifesztációi. Az ammónia neurotoxin, jelentős szerepet játszik a hepaticus encephalopathiában. Az 58 éves férfit járászavar, kézremegés és beszédkárosodás miatt vizsgáltuk.

HUN 2013;66(11-12)

Hírvilág

2013. AUGUSZTUS 04.

Wagnert védőöltözetben

Wagner 200 - Kompressziós harisnyát ajánlanak a hosszú előadásokra

HUN

Nővér

2013. FEBRUÁR 28.

Az alsó végtagon kialakult nem gyógyuló (krónikus) sebek ellátása

DARÓCZY Judit

A nem gyógyuló sebek előfordulása gyakori (a lakosság 5-7 %), ide tartoznak a vénás-, artériás keringési elégtelenség, a cukorbetegség, a tumorok, valamint a kóros nyomás miatt kialakuló fekélyek.

HUN 2013;26(01)

Hypertonia és Nephrologia

2012. DECEMBER 30.

Heveny szívelégtelenség és heveny vesekárosodás: az 1-es típusú cardiorenalis szindróma okai és ellátása

LÁSZLÓ Ágnes, ÁCS Tamás, JÁRAI Zoltán

Jól ismert a szív és a vese közötti funkcionális kapcsolat. Az elmúlt időszakban a cardiorenalis szindróma több formáját is leírták. A kérdés jelentős a napi gyakorlat szempontjából, hiszen az elsődlegesen kialakuló kórkép lefolyását és következményeit alapvetően befolyásolja a másodlagos károsodás mértéke és kezelésének lehetőségei. Ráadásul szívbetegség miatt alkalmazott terápia következtében károsodhat a renalis hemodinamika, vagy éppen a mellékhatások miatt tovább romlik a klinikai állapot. A kacsdiuretikumok egyértelműen csökkentik a vénás pangást, de neurohormonális aktivációt és a gromelurusfiltrációs ráta csökkenését is eredményezik. A heveny kórképekben alkalmazott mineralokortikoid-receptor-antagonista kezeléssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatok száma egyelőre kevés. Az inotrop szerek egyrészről javítják a hemodinamikai állapotot, másrészről szinte kivétel nélkül fokozzák az aritmiahajlamot és a mortalitást (a levosimendan kivételnek tűnik). Az aquareticumok javítják ugyan a tüneteket, de nincsenek bizonyítékok a mortalitás javulására. A natriureticus peptid neseritid a vizsgálatokban valamelyest javított a tüneteken, de a kemény végpontokat tekintve nem hozott pozitív eredményt. A vasodilatatorok javítják a hemodinamikát, de hipotonizáló hatásuk erősen korlátozza az alkalmazhatóságukat. Az ultrafiltráció hatékonysága és hosszú távú jótékony hatása tekintetében további evidenciákra várunk. Mindezen terápiás nehézségek miatt a heveny cardiorenalis szindrómában szenvedő betegek ellátása komplex feladat, amely feltételezi az intenzív terápiában jártas szakorvos, a vesegyógyász és a szívgyógyász szoros együttműködését. A jelen közlemény elsősorban a szívgyógyász szemszögéből foglalja össze a heveny szívelégtelenséggel szövődött heveny vesekárosodás, azaz az 1-es típusú cardiorenalis szindróma kórélettanát és az abban szenvedő betegek ellátásának lehetőségét.

HUN 2012;16(06)