Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2010. DECEMBER 20.

Megtévesztő tumormarkerek tüdődaganatokban

CIFRA János, BOGNER Barna, HELF László, SZÉKELYI Katalin, KÁLMÁN Endre, SÁPI Zoltán

A daganatok laboratóriumi diagnosztikájában elterjedt a tumormarkerek használata, azonban ezek szervspecifikussága eltérő lehet. A tüdőrákok egy része különféle tumormarkereket termel, amelyek megnehezíthetik a primer tumor azonosítását.

HUN 2010;20(12)

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Kissejtes tüdőrákban szenvedő beteg anaemiájának kezelése

TAMÁSI Lilla, WOLLÁK András

Daganatos betegek körében gyakori szövődmény az anaemia, amelyet vagy maga a betegség, vagy az onkológiai kezelés okozhat. A vérszegénység rontja a betegek életminőségét, nehezíti a kemoterápia megfelelő időközönként és adagokban történő alkalmazását. Daganatos betegek vérszegénységében az erythropoesist stimuláló fehérjékkel (ESP) végzett kezelés emeli a hemoglobinszintet, csökkenti a vörösvértest- transzfúzió igényét, javítja az életminőséget. Kissejtes tüdőrákos beteg kemoterápia okozta anaemiája esetén a közelmúltban hazánkban is hozzáférhetővé vált az ESP-kezelés.

HUN 2007;17(11)

Magyar Radiológia

2006. JÚNIUS 20.

A tüdőrák radiológiai diagnosztikája Irodalmi áttekintés Onco Update, 2005

BALÁZS György

Irodalmi áttekintésünkben a 2004-ben megjelentek mellett néhány fontosabb, 2003-ban megjelent cikket is idézünk. A tüdődaganatok radiológiai diagnosztikájával foglalkozó szakirodalom tematikája szerint három csoportra bontható, munkánkat is e szerint tagoljuk. Az első csoportot a már napi gyakorlatban is rutinszerűen alkalmazott képalkotó eljárásokkal - mint például a CT- és MR-vizsgálatok - kapcsolatos összefoglaló cikkek, illetve irodalmi áttekintések képezik.

HUN 2006;80(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

A CT-vizsgálatok szerepe a hörgőrák tumorstádiumának meghatározásában

HEILER Zoltán, PÁLFFY Gyula, KOSTIC Szilárd, MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre

A rosszindulatú tüdődaganatok operálhatóságát a tumor helyi kiterjedése, a környező szervekkel való kapcsolata mellett a nyirokcsomóáttétek és a távoli metasztázisok jelenléte határozza meg. 197, nem kissejtes tüdőrák miatt operált beteg esetében vizsgáltuk a CT-vel felállított tumorstádium és a sebészeti tumorstádium egyezését és az eltérések okait. Anyagunkban a CT tumorstádium szenzitivitása 57–93%, specificitása 71– 100% között változott a tumorbesorolásnak megfelelően. A CT-vizsgálat elsősorban a vena (ritkábban arteria) pulmonalisok mentén a pitvarra terjedő daganatos folyamatokban és a mediastinalis tumorinvázió diszkrét eseteiben nem adott megbízható diagnózist. A szerzők a pericardium érintettségének indirekt jeleként értékelték a fali pericardium körülírt megvastagodását és a pericardialis folyadék helyi felszaporodását. A néhány esetben elvégzett MR vizsgálatot hasznos kiegészítő módszernek találták annak megállapítására, hogy a daganat mennyire terjed rá a mediastinum érképleteire. A szerzők eredményeik alapján új technikai módszerektől, az MR-an giográfiától és az indirekt CT morfológiai jelek pontosabb elemzésétől várják a műtét előtti tumordiagnosztika további fejlődését.

HUN 1993;3(05)