Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 174

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Műtét 2,2 milliméteres nyíláson keresztül

KOVÁCS Sándor

Csutak Adrienne egyetemi tanárt, a PTE Klinikai Központ Szemészeti Klinika igazgatóját a magyarországi szemészeti ellátásért végzett kiemelkedő munkásságáért Alberth Béla Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Szemorvostársaság. A professzor interjúnkban klinikusi pályafutása, az USA-ban szerzett szakmai élményei, illetve a szemészeti oktatás jellegzetességei mellett beszélt a könnyel kapcsolatos kutatásairól.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Az atrófiát és a fehérállomány- változásokat értékelő módosított vizuális MRI-értékelő skála interrater megbízhatósága ]

YILMAZ Kandemir Melek , YALCINER Betul Zehra , TEPE M. Savaş

[Kérgi atrófia és fehérállomány- elváltozások idősek esetén gyakran találhatók a mágneses rezonanciás képeken. Számos vizuális skálát javasoltak e változások idegi képalkotás segítségével történő értékelésére. Nemrégiben javasoltunk egy olyan skálát (Modified Visual Magnetic Resonance Rating Scale), ami lehetővé teszi az atrófia, a fehérállományi hiperintenzitások, a basalis ganglionok és az infratentorialis infarktusok együttes értékelését. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy e skála segítségével két neurológus és egy radiológus bevonásával értékeljük a mágneses rezonanciás képalkotás vizuális értékelésének interrater megbízhatóságát.]

Idegtudományok

2022. DECEMBER 18.

A baroreflex és az alvás-ébrenlét ciklus kölcsönhatásai

Az ébrenlét-alvás átmenet mind az agy működése, mind pedig a motoros aktivitás szempontjából számos változással jár. Az alváshiány jelentős szereppel bír a cardiovascularis betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy az ischaemiás szívbetegség kialakulásában. A cardiovascularis szabályozás egyik fontos idegi mechanizmusa a baroreflex, ami egy negatív feedback-mechanizmuson alapszik.

Klinikum

2022. DECEMBER 13.

Vestibularis funkciók vizsgálatával eltöltött idő sürgősségi osztályokon

A szédülés a sürgősségi osztályos vizitek 1-3 százalékában vezető panasz. A szédülés differenciáldiagnosztikájának egyik fő akadálya a validált, egyszerű diagnosztikus algoritmusok hiánya. A közelmúltban két megközelítés is született, ezek a HINTS és a STANDING algoritmusok, amelyek képzett sürgősségi orvosok által elvégezve is a központi idegrendszeri elváltozások tekintetében magas szenzitivitást és specificitást mutatnak.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 01.

Kortikoszteroid-kezelés neuritis vestibularisban

A neuritis vestibularis egy akut perifériás vestibulopathia, melyet feltételezhetően a nyolcadik agyideg vestibularis részének virális vagy posztvirális gyulladása okoz és akut vestibularis szindróma tüneteivel jelentkezik. Mikor az ideg cochlearis része is érintett, a kórképet labyrinthitisnek hívjuk, ezekben az esetekben a szédüléses tüneteket halláscsökkenés is kíséri. A hátsó skálai stroke, gyógyszermellékhatások és bizonyos fertőzések hasonló tünetekkel jelentkezhetnek, de a neuritis vestibularis az akut vestibularis szindróma leggyakoribb olyan oka, melynek tünetei 24 órán túl is fennállnak. A betegség leggyakrabban hirtelen kezdetű, nyugalomban is fennálló szédüléssel és egyensúlyvesztéssel jár, melyet olyan spontán, horizontorotátoros nystagmus kísér, melynek amplitúdóját a vizuális fixáció csökkenti. Ezeknél a betegeknél általában pozitív fejrándítási teszt provokálható (melynél egy korrektív szakkád látható), nincs jelen skew deviation (a bulbusok vertikális irányban diszkonjugált állása) és járásuk ugyan instabil, de általában segítség nélkül is képesek járni. A tüneteket autonóm jelenségek, mint például hányinger és hányás is kísérhetik. A betegség diagnosztizálását követően a betegek gyakran rövid ideig tartó kortikoszteroid-kezelésben részesülnek, melynek hátterében az a megfontolás áll, hogy a neuritis vestibularis patofiziológiája feltételezhetően hasonlít más akut perifériás neuritisekéhez, mint például az idiopathiás facialis paresis vagy az opticus neuritis.

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 16.

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Állapotfelmérés klinikánk gondozásában álló 1-es típusú dystrophia myotonicában szenvedő betegek körében

VARGA Dávid, PERECZ Brigitta, SÍPOS Andrea, PÁL Endre

A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két altípusa ismert: az 1-es típusban elsősorban distalis izomtünetek és myotonia, a 2-es típusban enyhébb izomtünetek mellett proximalis dominancia figyelhető meg. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a szemlencsét, valamint az ivarmirigyek funkcióját érinti. A sokszervi érintettség jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mindemellett a beteggondozás során nagy körültekintést igényel a gondozást végző neurológustól.