Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

A hüvelyi metronidazolkezelés lehetséges teratogenitása, valamint hatása a terhességi korra és a koraszülés gyakoriságára Eset-kontroll tanulmány

KAZY Zoltán, PUHÓ Erzsébet, CZEIZEL Endre

Elsődleges cél volt a terhesség alatti hüvelyi metronidazolkezelés lehetséges humán teratogén hatásának vizsgálata.

HUN 2006;16(07)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A vizualitás ábécéje

FERENCZI Andrea

Rudolf Arnheimnek már a születési éve - 1904 - is figyelemre méltó, hiszen ebben az évben nyitja meg kapuit a pennsylvaniai Pittsburghben az első nyilvános mozgóképszínház; ekkor festi meg Cézanne a Mont Sainte Victoire-t; s ez többek között Salvador Dalí, Vladimir Horowitz és Teng Hsziao-ping születésének éve is. A vizuális élmény először a hetvenes évek elején vált hozzáférhetővé a magyar olvasók számára, ám a szerző azóta jelentősen átdolgozta művét, amit az Aldus Kiadó az elmúlt év végén jelentetett meg.

HUN 2005;15(11)

Lege Artis Medicinae

2004. SZEPTEMBER 18.

A serdülőkori vérnyomást befolyásoló tényezők Debrecen Hypertension Study

PÁLL Dénes, KATONA Éva, ZRÍNYI Miklós, ZATIK János, PARAGH György, FÜLESDI Béla

A vizsgálat célja az volt, hogy epidemiológiai adatokat nyerjünk a serdülőkorú fiatalok vérnyomását befolyásoló családi, alkati és életmódtól függő tényezőkről.

HUN 2004;14(08-09)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Érett újszülöttek postasphyxiás eredetű születési károsodása és megelőzésének esélyei

PAPP Zoltán

A szerző áttekinti a magzati hypoxia és asphyxia etiopatogenezisét és definícióját, az érett magzatok postasphyxiás károsodásának lehetséges formáit, az agyi bénulás gyakoriságát és neurológiai következményeit. A hypoxiás állapotok szűrőmódszerei közül kiemeli a színkódolt és pulzus Doppler-technikát (flowmetria), a kardiotokográfiát (CTG), a nonstressz tesztet és a biofizikális profilt, továbbá az amnioszkópiát és a magzati pulzoximetriát. Az asphyxia profilaxisával összefüggésben hangsúlyozza a prekoncepcionális és praenatalis gondozás jelentőségét, az anyai meg betegedések fontosságát, a lepény, a köldökzsinór és a magzat kóros állapotait, valamint a szülés alatti tényezők szerepét. A brit szülészek ajánlása is megerősíti a Magyarországon eddig folytatott gyakorlatot, hogy CTG-eltérés esetén a fejbőrvér pH-jának meghatározása, vagy ennek hiányában császármetszés végzése indokolt. Végül a szerző az érett újszülöttek még mindig nagyszámú hypoxiás agykárosodása miatt szükségesnek látja a császármetszések számának emelését fenyegető intrauterin magzati asphyxia esetén.

HUN 2000;10(02)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A magzat agyának hemodinamikai adaptációja

JAKOBOVITS Ákos, HENDRIK Jörn

A szerzők 104, terminusban született magzat vérke­ringését tanulmányozták a világrajövetelük előtt. Összesen 254 alkalommal vizsgálták az arteria cerebri media és a köldökzsinór-arteriák véráramlási sebességének hullámformáit színes Doppler-szono­gráfiás készülékkel. 52 magzat a terhesség korának megfelelően fejlődött, az átlagos születési súly 3409,2 g volt, míg 52 magzat kisebb, 2272,1 g-os súllyal született. Szerzők az agy hemodinamikai adaptációját figyelték meg a lepényelégtelenség mi­att retardált magzatokban. A kontrollokhoz viszonyít­va placentainsuHicientia eseteiben a köldökzsinór­ arteria véráramlása akadályozott volt, amit a na­gyobb indexértékek jeleztek. Ezzel egyidejűleg az arteria cerebri media indexei csökkentek, utalva a véráramlás javulására. A normálisan fejlett magza­tok és a lepényelégtelenség miatt retardáltak arteria cerebri media indexei közül csak a szisztole/diasz­tole hányados, a köldökzsinór-arteriának pedig a pulzatilitási indexe és a szisztole/diasztole hányadosa különbözött szignifikánsan. Szembetűnőbb lett a különbség a lepényelégtelenség okozta retardált és a normálisan fejlett magzatok kö­zött, amikor az arteria cerebri media/arteria umbili­calis indexeinek hányadosát hasonlították össze. A retardáltak mindhárom indexértékének hányadosa a normálisan fejlett magzatokétól szignifikánsan kisebb (pulzatilitási index 1,03 versus 1,60; rezisztenciain­ dex 0,84 versus 1,19 ; szisztole/diasztole hányados 1,01 versus 2,02) volt. Az egyéb okok miatt kis súlyú magzatok arteria cerebri media/arteria umbilicalis indexeinek hányadosai a kontrollokéhoz voltak hasonlók. Az agy hemodinamikai adaptációját a vérellátás elégtelensége váltotta ki, és ennek következmé­nye volt a retardált növekedés. Azon kis súlyú mag­zatok esetében, akiknél a vérellátás csökkenését nem tapasztaltuk, az agy keringési adaptációja hiányzott.

HUN 1996;49(09-10)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Árpádházi Szent Erzsébet

VÉGH János

Szent Erzsébet (1207–1231), akit „Árpád házi”-ként tisztelünk, a németek házassága révén „Thüringiai”-nak neveznek, míg tőlük nyugatabbra és délebbre, Francia- és Olaszországban születési helyéről „magyarországi”-ként emlegetnek, a középkor különös figurái közé tartozott.

HUN 1993;3(06)

Ideggyógyászati Szemle

1968. NOVEMBER 01.

Az intrauterin táplálkozási zavar késői neuropsychiatriai következményei

LIPÁK János, BAZSÓ János, KLEININGER Ottó, ZSADÁNYI Ottó, SOÓS Árpád, MALÁN Mihály

20 ikerpárnál végeztünk 10–17 éves korban anthropologiai, gyermekgyógyászati, szemészeti, neuropsychiatriai és psychologiai vizsgálatokat. Valamennyi ikerpárnál az egyik ikertag születési súlya a másik ikertaghoz viszonyítva legalább 15%-kal alacsonyabb volt, és minden esetben a median alatt helyezkedett el. A születési súlyon kívül minden más befolyásoló tényezőt igyekeztünk kizárni. Kétségtelen, hogy a kissúlyúaknál egy erős kiegyenlítődési tendencia figyelhető meg, de a kiegyenlítődés még a pubertáskorban sem válik teljessé. Szignifikáns különbség mutatkozik a visuomotoros perceptióban, a testsúlyban és közel szignifikáns a mozgásfejlődésben. Nem szignifikáns, de következetesen jelentkezik a retardatio a kissúlyú csoportban a testi és szellemi fejlődés valamennyi paraméterénél, és ugyanígy kimutatható hátrányos helyzetük neuropsychiatriai vonatkozásban is. Úgy véljük, hogy a 10. év utáni testi és szellemi subnormalitások területén az intrauterin rosszultápláltságot aetiologiai tényezőként el kell ismernünk.

HUN 1968;21(11)