Részletes keresés

Klinikum

2014. MÁJUS 07.

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

A játék az egyik legösszetettebb cselekvési forma, kielégítő vizsgálatához segítségünkre lehet olyan ismertető jelek feltérképezése, amely megkülönbözteti más tevékenységformáktól, mint például a munka, alkotás. Dolgozatunk elemzi, milyen szerepet kaphat a tudásmegosztás területein, az oktatásban.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

Az intravénás immunglobulin alkalmazása autoimmun neuromuscularis betegségekben

MOLNÁR Mária Judit

Az autoimmun neuromuscularis betegségekben az intravénás immunglobulin egymással összhangban álló komplex hatások révén befolyásolja az immunrendszert. Ezek a következők: 1. az Fc-receptorok expressziójának és funkciójának módosítása, 2. a komplement- és a citokinhálózat aktiválódásának befolyásolása, 3. antiidiotipikus antitestek neutralizálása, 4. a T- és B-sejt-aktiválódás, -differenciálódás és -effektorfunkció módosítása. Kontrollcsoportos

HUN 2006;59(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Stiff-person szindróma - két magyar eset bemutatása a szakirodalom áttekintésével

LENGYEL András, LAKOS Gabriella, SIPKA Sándor, HEGEDÛS Katalin

A stiff-person (merev ember) szindróma ritka neurológiai tünetegyüttes, amelyet az axiális izomzat progresszív merevsége, az agonista és az antagonista izmok egyidejű kontrakciója jellemez, ehhez időnként akaratlan izomgörcsök társulnak. A betegség hátterében immunológiai eltérések okozta gamma-amino-vajsavtranszmissziós zavar valószínűsíthető, de a pontos patogenezis nem tisztázott.

HUN 2005;58(07-08)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Rogers személyközpontú pszichoterápiája

PINTÉR Gábor

A személyközpontú pszichoterápia (person-centered-therapy) a lélektanban a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett megjelenő „harmadik erő”, a humanisztikus pszichológia központi pillére. Egyes szerzők a „dinamikus irányzatok” közé sorolják (1), ezzel utalva arra, hogy gyökerei között a pszichoanalízis is szerepel. Ugyanakkor legalább annyira ellentéte is annak. Ma leghelyesebb, ha az úgynevezett fenomenológiai (tapasztalaton alapuló) irányzatok között tartjuk számon. Ezek fő ismérve, hogy a viselkedés megváltozását a személy percepciójának megváltozása közvetítésével látják lehetségesnek, mivel szerintük a viselkedés fő meghatározója az egyén perceptuális rendszere. Ide sorolhatjuk például Rogers mellett Berne tranzakcionális analízisét, Perls Gestalt-terápiáját és a kognitív irányzatokat is.

HUN 1993;3(02)