Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 315

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége

BENCZÚR Béla, MIKLÓS Zsuzsanna, KULIN Dániel, NEMCSIK János

Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.

Ökológia

2022. OKTÓBER 25.

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

A WHO Europe fő üzenetei a 2022. évi Lelki Egészség Világnapja alkalmából: „Tegyük a lelki egészséget és jóllétet mindenki számára globális prioritássá!” és „Falak nélkül”: vessünk véget a lelki egészséghez kapcsolódó diszkriminációnak és stigmatizációnak

A WHO Európai Irodája a 2022. évi Lelki Egészség Világnapja (World Mental Health Day) alkalmából egy komplex promóciós anyagot készített, és az Európai Lelki Egészség Koalíció tagjaihoz fordult, arra kérve őket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel ezeket ismertessék meg a legtöbb emberrel. Az alábbiakban adjuk közre a WHO Europe által készített üzeneteket.

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 21.

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Neuropszichológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR. VARGA Sabján Márta, DR. KOTSY Bogáta, DR. GÁTI Ágnes

A szerzők a sclerosis multiplex pszichés változásáról, az intelligencia és a gnostikus funkciók vizsgálatáról számolnak be. 56 nőbetegnél elemzik az IK, a demencia index változását és a gnostikus funkciók zavarát a betegség időtartama és súlyossága szerint. Megállapítják, hogy a betegség hosszabb időtartamával és súlyosságával összefüggésbe hozható a szellemi teljesítmények csökkenése, a demencia index értéke nő, az IK átlaga csökken. 56 beteg közül 29-nél volt konstruktív apraxia, ezt a sclerosis multiplex egyik tüneteként értékelik. Feltételezik, hogy a multiplex demyelinisatio a cortex dezintegrációját hozza létre.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

Egészségpolitika

2022. JÚNIUS 30.

Az otthoni szabályok szerepe a dohányzás elleni küzdelemben

Számos országban hatékonynak bizonyult a dohányzás zárt nyilvános helyen és munkahelyeken történő betiltása. Ismert, hogy a dohányzásmentes környezet nem csak a másodlagos és harmadlagos dohányfüst káros hatásaitól óv meg, hanem a leszokott dohányzókat is segíti a leszokás fenntartásában. A munkahelyi mellett tehát az otthoni teljes dohányzásmentesség nem csak a nemdohányzókat védi, hanem dohányzás kipróbálásának valószínűségét is csökkenti, illetve már dohányzók esetében is szerencsés, mivel a leszokás, illetve a kisebb mértékű dohányzás irányába befolyásol.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk.