Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel1

2022. OKTÓBER 20.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2022;7(Jubileumi ülés)

Szöveg nagyítása:

-
+

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.
Egy kutató tudományos teljesítménye az alapján is megítélhető, hogy eredményeit milyen tudományos presztízsű folyóiratban közölte. A tudományos folyóiratok minőségi mutatója közvetlenül is befolyásolhatja a kutatói életpálya eredményességét. Az erősebb összesített scientometriai mutatókkal rendelkező kutatók nagyobb eséllyel nyernek el tudományos pályázatokat, így a scientometriai adatok a kutatók számára alapvető egzisztenciális jelentőségűek. Érthetőek tehát a törekvések a tudományos folyóiratok értékének – így közvetve egy kutató szakmai teljesítményének – kvantitatív, numerikus formában kifejezhető mérésére. Az ilyen célból konstruált mérőszámok egyike a folyóiratban megjelenő közlemények idézettségén alapuló úgynevezett impakt faktor (IF).
Az impakt faktor egy adott naptári évre vonatkozó érték: egy olyan hányados, ami az adott évben az azt megelőző két év során megjelent közleményekre adott hivatkozások számának (számláló) és a megelőző két év során a folyóiratban megjelent közlemények számának (nevező) hányadosa. Egy folyóirat 2021-es impakt faktora tehát legkorábban 2022-ben számolható ki a következő módon: Impakt faktor képlete Az Ideggyógyászati Szemle 2021-es impakt faktorának konkrét kiszámítása tehát a következő módon történik:

  • 2021-ben a 2019-ben megjelent közleményekre 40, a 2020-ban megjelent közleményekre 35 hivatkozás történt, ez a 2 év közleményeire 2021-ben összesen 75 hivatkozást tesz ki.
  • 2019-ben 54, 2020-ban 52, tehát a 2 évben összesen 106 közlemény jelent meg.
  • a 2021-es impakt faktor tehát: IF = 75/106 = 0,708.
    Az ezredfordulón még egyetlen magyar nyelvű orvosi folyóirat sem rendelkezett hivatalos IF-fel, és ekkor fogalmazódott meg az Ideggyógyászati Szemle szerkesztőbizottságában a szándék ezen minősítés megszerzésére. Az ez irányú konkrét tevékenység 2005-ben kezdődött, és a folyóirat első, 2010-re vonatkozó hivatalos IF-jét a Journal Citation Report(JCR) hat évvel később, 2011-ben publikálta.
    A hatéves folyamat a következő lépésekből tevődött össze:
    2005. október: alapelemzés a folyóiratról és a folyóiratban megjelent közlemények idézettségéről. Az idézettség manuális kiszámításakor jelentkező egyik nehézség abból adódott, hogy a Web of Science citációs adatbázis a folyóiratra 35 különböző néven hivatkozott: Hivatkozások
    2005. november: a szerkesztőbizottság a 2003–2004-re vonatkozó hivatkozások felmérése alapján a kérelem benyújtásának halasztása mellett döntött.
    2006. február: az első elemzés eredményei alapján az IF-pályázat összeállításához tanácsot kértünk és kaptunk két, nemzetközileg elismert orvosi könyvtáros szakértőtől: Doszkocs Tamástól (National Library of Medicine, National Institutes of Health, Bethesda, USA) és Jacsó Pétertől (Library and Information Science and Technology, University of Hawaii, Manoa, USA). A javaslatok alapján a pályázati anyag összeállításához az adatgyűjtés elkezdődött.
    2007. március: a pályázati dokumentáció és az első lapszám postázása a Thomson Scientific Publication Processing Department-nek.
    2008. július: a Thomson Reuters döntése a folyóirat 3 citációs adatbázisba történő befogadásáról:
  • Science Citation Index Expanded
  • Neuroscience Citation Index
  • Journal Citation Reports Science Edition
    Thomson Reuters levél 2008. október: a szerkesztőbizottsági tagok tájékoztatása a folyóirat befogadásáról
    2011. július: az első (2010-re vonatkozó) impakt faktorunk bejelentése a folyóirat hasábjain
    Az impakt faktor alakulása 2010–2021 között: Impakt faktor 2010-2021

  • AFFILIÁCIÓK

    1. Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A kiadvány további cikkei

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    „A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.

    TAJTI János

    A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Az agyi elzáródások kezelésének forradalma

    SZAPÁRY László

    Magyar Stroke Társaság
    Dr. habil Szapáry László, elnök

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Főszerkesztői visszatekintés

    RAJNA Péter

    Prof. Dr. Rajna Péter , az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Parkinson-kór és a magyar kutatások

    KOVÁCS Norbert

    Magyar Tudományos Parkinson Társaság
    Prof. Dr. Kovács Norbert PhD, elnök

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Az Ideggyógyászati Szemle 75. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülés hivatalos megnyitója

    FREUND Tamás

    Az ünnepi ülés fővédnöke Prof. Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke, aki beszédében a magyar kutatók számára elérhető publikációs lehetőség fontosságát hangsúlyozta, amelyet az Ideggyógyászati Szemle továbbra is megteremt a magyar szakmai nyelv megmaradásához és további fejlődéséhez, mindemellett az angol nyelvű közleményeken és a nagy tudományos adatbázisokban való megjelenésen keresztül a hazai szakemberek nemzetközi tudományos életbe való integrációjának előmozdításához.

    Lapszám összes cikke

    Kapcsolódó anyagok

    Ideggyógyászati Szemle

    [A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]

    DEMIRYUREK Esra, DEMIRYUREK Enes Bekir

    [A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében. 

    A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Ha­milton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben An­ticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.

    A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.

    Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]

    Ideggyógyászati Szemle

    [Van-e különbség az ischaemiás stroke előtt vagy után észlelt pitvarfibrilláció halálozási arányában?]

    CIGDEM ILERI, ZEKERIYA DOGAN, BESTE OZBEN, IPEK MIDI, NEVIN PAZARCI

    [A stroke után diagnosztizált pitvarfibrilláció (AFDAS) egy új terminus, amit a vegetatív diszregulációból eredő pitvarfibrillációra használnak. Ez alacsonyabb stroke-re­cidívával jár a már a stroke előtt is­mert AF-hez (KAF) képest. A vizsgálat célja az AFDAS-be­te­gek jellemzőinek és halálozási arányának fel­tá­rása volt. 134 ischaemiás stroke-beteget (66,1 ± 14,2 éves, n = 73 férfi) vontunk be a vizsgálatba.]

    Nővér

    Juan de Dios hagyatéka a modernkori ápolás hajnalán

    HEGYI Viola Katalin

    E tanulmány célja, hogy megismertesse az ápolók és egészségügyi dolgozók védőszentje, San Juan de Dios munkásságát, illetve annak történeti és kulturális kontextusát.

    Lege Artis Medicinae

    Női mentális egészség a perinatalis tudományok tükrében. Mit kell tudnunk a post partum hangulati zavarokról?

    CZINKÓCZI Annamária, VARGA Orsolya, VARGA Katalin

    Általános vélekedés szerint a terhesség, a szülés és a gyermekágy varázslatos időszak a nők életében. A kutatások eredményei azonban felhívják a figyelmet ennek a szenzitív életszakasznak a nehézségeire. A ta­nul­mány célja, hogy képet adjon a post partum hangulati zavarok természetéről, ri­zi­kó­­té­nye­zőiről, hosszú távú következményeiről, valamint prevenciós és intervenciós lehetőségeiről.

    Ideggyógyászati Szemle

    [Neuropathiás fájdalom és hangulat- zavar perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél]

    HALIL Can ALAYDIN, GUL Melisa BOZDOGAN, RUMEYSA PALTACI, ZULFIKAR ARLIER, HALIT FIDANCI, MEHMET YILDIZ

    [A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. ]