A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés
BERECZKI Dániel1
2022. OKTÓBER 20.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2022;7(Jubileumi ülés)
BERECZKI Dániel1
2022. OKTÓBER 20.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2022;7(Jubileumi ülés)
Szöveg nagyítása:
A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.
Egy kutató tudományos teljesítménye az alapján is megítélhető, hogy eredményeit milyen tudományos presztízsű folyóiratban közölte. A tudományos folyóiratok minőségi mutatója közvetlenül is befolyásolhatja a kutatói életpálya eredményességét. Az erősebb összesített scientometriai mutatókkal rendelkező kutatók nagyobb eséllyel nyernek el tudományos pályázatokat, így a scientometriai adatok a kutatók számára alapvető egzisztenciális jelentőségűek. Érthetőek tehát a törekvések a tudományos folyóiratok értékének – így közvetve egy kutató szakmai teljesítményének – kvantitatív, numerikus formában kifejezhető mérésére. Az ilyen célból konstruált mérőszámok egyike a folyóiratban megjelenő közlemények idézettségén alapuló úgynevezett impakt faktor (IF).
Az impakt faktor egy adott naptári évre vonatkozó érték: egy olyan hányados, ami az adott évben az azt megelőző két év során megjelent közleményekre adott hivatkozások számának (számláló) és a megelőző két év során a folyóiratban megjelent közlemények számának (nevező) hányadosa. Egy folyóirat 2021-es impakt faktora tehát legkorábban 2022-ben számolható ki a következő módon:
Az Ideggyógyászati Szemle 2021-es impakt faktorának konkrét kiszámítása tehát a következő módon történik:
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Magyar Stroke Társaság
Dr. habil Szapáry László, elnök
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Prof. Dr. Rajna Péter , az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Magyar Tudományos Parkinson Társaság
Prof. Dr. Kovács Norbert PhD, elnök
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Az ünnepi ülés fővédnöke Prof. Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke, aki beszédében a magyar kutatók számára elérhető publikációs lehetőség fontosságát hangsúlyozta, amelyet az Ideggyógyászati Szemle továbbra is megteremt a magyar szakmai nyelv megmaradásához és további fejlődéséhez, mindemellett az angol nyelvű közleményeken és a nagy tudományos adatbázisokban való megjelenésen keresztül a hazai szakemberek nemzetközi tudományos életbe való integrációjának előmozdításához.
Ideggyógyászati Szemle
[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében.
A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Hamilton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben Anticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.
A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.
Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]
Ideggyógyászati Szemle
[A stroke után diagnosztizált pitvarfibrilláció (AFDAS) egy új terminus, amit a vegetatív diszregulációból eredő pitvarfibrillációra használnak. Ez alacsonyabb stroke-recidívával jár a már a stroke előtt ismert AF-hez (KAF) képest. A vizsgálat célja az AFDAS-betegek jellemzőinek és halálozási arányának feltárása volt. 134 ischaemiás stroke-beteget (66,1 ± 14,2 éves, n = 73 férfi) vontunk be a vizsgálatba.]
E tanulmány célja, hogy megismertesse az ápolók és egészségügyi dolgozók védőszentje, San Juan de Dios munkásságát, illetve annak történeti és kulturális kontextusát.
Lege Artis Medicinae
Általános vélekedés szerint a terhesség, a szülés és a gyermekágy varázslatos időszak a nők életében. A kutatások eredményei azonban felhívják a figyelmet ennek a szenzitív életszakasznak a nehézségeire. A tanulmány célja, hogy képet adjon a post partum hangulati zavarok természetéről, rizikótényezőiről, hosszú távú következményeiről, valamint prevenciós és intervenciós lehetőségeiről.
Ideggyógyászati Szemle
[A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. ]
„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.
ISZ Életműdíj
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás