Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 33

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

A testösszetétel és a halálozási kockázat összefüggései dializált betegek körében

UJSZÁSZI Ákos, KALANTAR-ZADEH Kamyar, MOLNÁR Miklós Zsolt

A túlsúly [testtömegindex (body mass index, BMI) =25-30 ttkg/m2] és az elhízás (BMI ≥30 ttkg/m2) világszerte egyre gyakoribb, és egyre több lakosságcsoportot érint. A súlyfelesleg önmagában is a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatával és rosszabb életkilátásokkal jár. A hemodialízis kezelésben (HD) részesülő, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében viszonylag egybehangzóak az adatok az úgynevezett „elhízásparadoxon” fennállásáról. Ennek következtében, az átlagpopulációtól eltérő módon, az emelkedett BMIértékű, dializált betegek várható életkilátásai lényegesen jobbak. Vizsgálatok során bizonyítottá vált, hogy az említett „reverz epidemiológia” a HD-betegek jelentős hányadában megtalálható, ellenben a peritonealis dialízis (PD-) kezelésben részesülők körében végzett tanulmányokkal, melyek eltérő eredményekről számoltak be. Önmagában a BMI-érték nem tesz különbséget az izom és a zsírszövet között, így nem alkalmas a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek testösszetételének a meghatározására. A testösszetétel meghatározására, különösképpen a vázizomzat és a zsírszövet mennyiségének az elkülönítésére, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegekben is a gold standard módszernek számító képalkotó vizsgálatokra van szükség. Alternatívaként pedig olyan olcsó, rutinszerűen mérhető biomarkereket lehet használni, mint a szérumkreatinin-szint, a derék-csípő arány és a felkar körfogat. A jelen összefoglalóban áttekintjük a közelmúltban megismert jelentősebb eredményeket arra fokuszálva, hogy a testösszetétel milyen összefüggésben áll a peritonealisan dializált és a hemodializált betegek túlélésével.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

TSZ-neurózis

Az MPT soproni vándorgyűlésén Kopp Mária (SE) az epigenetika és az epidemiológia közötti összefüggést vizsgálta a mai magyar térben. A magyar férfiak halálozásának drasztikus emelkedésének okait kutatva többek között a státusz-szindróma és a "TSZ-neurózis" jelenségékehez hasonló hatást emelt ki...

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 52. Nagygyűlése alkalmából körkérdést intéztünk a hazai gasztroenterológia neves személyiségeihez.
Interjú prof. dr. Pap Ákossal, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság előző elnökével:"15-20 éve csupán a magyar gasztroenterológusok elkötelezett munkaszeretete tartja életben az endoscopiát".

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kávéval a cukorbetegség ellen – de hogyan?

Sok tanulmány kimutatta, hogy a kávé, reggeli repülő-rajtunk startgépe nem csak álmos vágyunk tárgya, de a cukorbetegség kialakulása ellen is véd – ám egyik sem árulta el eddig, hogyan.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Csökkenti a daganatos kockázatot a HDL-koleszterin

A HDL-koleszterin magasabb vérszintje nemcsak a szívbetegség ellen véd, de a daganatos betegségek kockázatát is csökkenti – derült ki egy új elemzésből.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló

Az MPT idei vándorgyűlése tudományos, művészeti és publikációs-etikai szempontból is sok meglepetést hozott számomra.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Korszerű cardiovascularis rizikóbecslés és monitorozás a XXI. század háziorvosi gyakorlatában

ÁDÁM Ágnes

A polimorbid betegek terápiája a különféle gyógyszerek körültekintő kiválasztását igényli (indikációk, gyógyszer-interakciók, mellékhatások, allergia stb.). Mindezért fontos, hogy minél egyszerűbb és automatizált folyamatok segítségével megfelelően karban tudjuk tartani a praxisunkat – akár cardiovascularis szempontból. A terápiának a beteg anyagi helyzetéhez is igazodnia kell...

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Körültekintőbben kellene alkalmazni a protonpumpagátlókat

Noha a protonpumpagátlók igen hatékonyak és sok beteg számára előnyösek, a refluxbetegségben szenvedők esetében nem várt mellékhatásokat okozhatnak.

Ideggyógyászati Szemle

2010. NOVEMBER 30.

Élni az egyéniség elvesztése után. A súlyos Alzheimer-betegek orvosi ellátásának sajátos szempontjai

RAJNA Péter

Mivel a várható életkor emelkedésével a dementiákat illetően „pandémia” körvonalazódik, a szerző az Alzheimerkór súlyos stádiumának orvosi és társadalmi szempontjait tekinti át. Az epidemiológia, a diagnosztika és a ma még egyértelműen csupán palliatív terápiák rövid ismertetését követően a súlyos stádiumú betegek ellátásának megoldatlanságát világítja meg.

Lege Artis Medicinae

2010. JÚNIUS 20.

A pantoprazol hatása gastrooesophagealis refluxbetegséghez társuló idült laryngitisben és pharyngitisben

HERSZÉNYI László

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) népbetegségnek tekinthető, amely a felnőtt lakosság 20-40%-át érintheti, közülük 5-10%- ban naponta jelentkeznek a refluxra utaló tünetek (1). A Montreal-meghatározás értelmében a GERD a gyomortartalom visszaáramlásából adódó állapot, amely a betegnek kellemetlenséget okozó tünetek és szövődmények összességét jelenti (2, 3). A Montrealklasszifikáció oesophagealis és extraoesophagealis tünetcsoportot különít el. Az oesophagealis tünetcsoporton belül a tünetekkel járó szindrómához tartoznak a típusos refluxos tünetek (gyomorégés, savas regurgitatio), valamint a refluxhoz társuló mellkasi fájdalom.