Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 43

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

Bal oldali agytörzsi microvascularis dekompresszión átesett terápiarezisztens hypertoniás betegek két éven túli vérnyomásadatai

FEJES Imola, VÖRÖS Erika, BARZÓ Pál, ÁBRAHÁM György, LÉGRÁDY Péter

A terápiarezisztens hypertonia (RHT) egyik lehetséges oka a bal oldali rostralis ventrolateralis medulla neurovascularis pulzatilis kompressziója (NVPK). Ilyen esetekben egy microvascularis dekompresszió (MVD) csökkenteni tudja a vérnyomást. Jelen munkában azt vizsgáltuk, hogyan változott a vérnyomás és terápia az MVD-n átesett betegekben a műtéttől a legtávolabbi rögzített megjelenésig, maximum 2016. december 31-ig. Egy korábban publikált munkában két évig követett kilenc műtött beteg további adatait gyűjtöttük ki retrospektíven. Az adatgyűjtést a Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Központ betegnyilvántartó programjából végeztük. Megkerestük a betegek legutolsó olyan megjelenését, ahol vérnyomás- és terápiás adatok szerepeltek és azokat rögzítettük. Az MVD-k 2000 és 2004 között történtek. Az átlagosan eltelt idő 11,1±4,6 év volt. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás szignifikánsan alacsonyabb volt a műtéttől legtávolabbi időpontban az MVD előttihez képest (RRs 211±40 vs. 135±20 Hgmm, p=0,003; RRD 116±17 vs. 81±14 Hgmm, p=0,007). Ugyanígy a korábban rögzített 24 hónapos értékekhez képest is, bár ott nem szignifikánsan (RRs 148±32 vs. 135±20 Hgmm, p=0,25; RRD 96±18 vs. 81±14 Hgmm, p=0,ll). A vérnyomáscsökkentők átlagos száma szignifikánsan nem változott az MVD előttihez képest (5,9±1,4 vs. 6,3±1,5, p=0,5), de az MVD után egy hónapihoz képest szignifikánsan emelkedett (4,7±0,9 vs. 6,3±1,5, p=0,03) az utolsó rendelői alkalommal. Az eredmények megerősítik a korábbi véleményünket, hogy gyógyszeres terápiára nem reagáló RHT és NVPKesetén egy MVD terápiás lehetőségetjelenthet, hiszen még évek múlva is alacsonyabb a betegek vérnyomása. Még akkor is, ha közben a vérnyomáscsökkentők száma növekedett, hiszen így is jobban reagáltak a terápiára.

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

[A transcranialis Doppler-ultrahang alkalmazása ischaemiás stroke-ban]

FINNSDÓTTIR Herdis, SZEGEDI István, OLÁH László, CSIBA László

[Háttér: A közlemény összefoglalja a transcranialis Doppler alkalmazási lehetőségeit ischaemiás stroke-ban. Eredmények: Egy gyorsan elvégezhető neurovascularis ultrahangvizsgálati protokollt fejlesztettek ki az elzáródás vagy stenosis kimutatására. A technika megbízhatóbban diagnosztizál carotisterületi, mint vertebrobasilaris stroke-ban. A pulzalitási index követésével diagnosztizálni lehet a megnövekedett intracranialis nyomást. A TIBI-skálát a residualis áramlás osztályozására fejlesztették ki. Igazolták, hogy a TCD megbízhatóan jelzi a teljes vagy részleges rekanalizációt. A rekanalizációt illetően a TCD érzékeny­sége 92%, fajlagossága 88%, pozitív prediktív értéke 96%, negatív prediktív értéke 78%, míg az általános pontosság 91%. A sonothrombolysis ígéretes alkalmazásnak tűnt, de a randomizált vizsgálatok eredményei alapján nem javítja a klinikai kimenetelt. Csupán a TCD képes microembolusjelek detektálására, me­lyek fokozott stroke-kockázattal járnak. Microembo­lu­sokat lehet detektálni carotis-endarterectomia során, de szimptomatikus és aszimptomatikus carotisstenosisok ese­tén is. Antithromboticus terápiával csökkent­hető a micro­em­bolusok száma. Az intravénás kontraszt­befecskendezéses TCD-vizsgálat, Valsalva-manőverrel kiegészítve, alkalmas a jobb-bal sönt diagnosztizálására.]

Hypertonia és Nephrologia

2019. FEBRUÁR 20.

Diasztolés diszfunkció vizsgálata és szövődményekkel való összefüggése hypertoniás betegekben

HATI Krisztina, POÓR Ferenc, VÁRALLYAY Zoltán

A hypertonia következtében kialakult diasztolés funkciózavarok (DD) összefüggésben állnak a balkamra-hypertrophia, a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) és a pitvarfibrilláció kialakulásával. A szerzők arra keresték a választ, hogy az általuk kezelt hypertoniás betegek körében életkori eloszlásban milyen arányban fordul elő balkamra-hypertrophia, milyen típusú diasztolés funkciózavarok észlelhetők és ezek milyen kapcsolatban állnak a HFpEF és a pitvarfibrilláció előfordulásával. 2016 elejétől 28 hónap alatt a szakrendelőben a szerző által gondozott 100 esszenciális, kezelt hypertoniás beteg echokardiográfiás adatait elemezték. A megfigyelésből kizárták a csökkent pumpafunkciójú szívelégtelen, a billentyűbetegségben, a pulmonalis szívbetegségben szenvedő betegeket. A betegeket három korcsoportra osztották. 1972 és az után születettek (1. korcsoport), 1952 és 1971 között születettek (2. korcsoport), és 1952 előtt születettek (3. korcsoport). Echokardiográfiás vizsgálattal 2D, M-mód, pulzatilis Doppler-, szöveti Doppler-technikával vizsgálták az ejekciós frakciót (EF), a hátsó fal vastagságát, az E-A arányt és a septalis anuluson mért E/E’ nagyságát és Ea/Aa arányát. A balkamra-hypertrophia kimondásához a hátsó falvastagságot 12 mm-ben rögzítették. A diasztolés funkciózavarok diagnózisához a megfordult E-A arány alapján mondták ki a relaxációs zavart, a visszafordult -1 feletti E-A arány és az Ea/Aa 1 alatti értéke alapján a pszeudonormalizált mitralis beáramlást, és visszafordult, 1,5 feletti E-A arány és 15 feletti E/E’ érték alapján restriktív telődést véleményeztek. Korcsoportonként vizsgálták a balkamra-hypertrophia előfordulását és ezek összefüggését a HFpEF és a pitvarfibrilláció előfordulásával. Az életkor előrehaladtával a várttal megegyezően nőtt a betegek száma. A korcsoportok között az ejekciós frakció tekintetében nem észleltek különbséget. A balkamra-hypertrophia előfordulása az életkorral nem egyenesen korrelált. A HFpEF előfordulása korcsoportonként megkétszereződött, a pitvarfibrilláció pedig korcsoportonként közel háromszoros, majd kétszeres emel - kedést mutatott. Fiatal életkorban relaxációs zavarnál súlyosabb diasztolés funkciózavart nem észleltek, középkorúakban a diasztolés funkciózavarok mindhárom változatát tapasztalták, de még dominált a relaxációs zavar, idősebb korban viszont a relaxációs zavar a pszeudonormalizált telődéssel megegyező számot mutatott. (Emelkedett töltőnyomás az idősebb betegek 50%-ában jelentkezett.) Ezt követően összevetették, hogy a balkamra-hypertrophia, a HFpEF és a pitvarfibrilláció hátterében hogyan oszlanak meg a diasztolés diszfunkció típusai. A HFpEF esetében észleltek egyenes arányú progressziót a diasztolés funkció romlásával, normális funkciónál nem fordult elő, restriktív zavarnál volt a legmagasabb az előfordulása. A balkamra-hypertrophia és a pitvarfibrilláció tekintetében nem volt egyenes arányú növekedés. A vizsgált hypertoniás betegek között az LVH, HFpEF és PF jelenléte mellett 90% és e feletti volt a DD valamelyik típusának előfordulása. A balkamra-hypertrophiát összevetve a HFpEF és a pitvarfibrilláció előfordulásával, a HFpEF hátterében szignifikánsan magasabb arányú a balkamra-hypertrophia előfordulása, mint pitvarfibrilláció mellett. HFpEF mellett a betegek kétharmada életkortól függetlenül pitvarfibrillál, a pitvarfibrilláló betegeknek viszont csak 43%-a diasztolés szívelégtelen. Ezek az értékek a DD és idősebb korban az emelkedett töltőnyomás nagy aránya miatt a szívelégtelenség szűrésére hívják fel a figyelmet, annak mielőbbi megelőzése érdekében. Az eredmények a pitvarfibrilláció stroke-prevenciója miatt is kiemelendő fontosságúak - 65 év felett és szívelégtelen betegeknél kortól függetlenül keresni kell a pitvarfibrillációt.

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Nyúltvelői neurovascularis kompresszió mint a rezisztens hypertonia egyik oka Gondolatok egy betegünk kapcsán

KOVÁTS László, BRETUS Angelika, CSUTAK Kinga, NAGY Gyöngyi, GASZTONYI Beáta

A nyúltvelő rostralis ventrolateralis részén található a cardiovascularis rendszer centrális regulátora, a vasomotorközpont. A terület ingerületi állapota és/vagy a baroreceptorreflexafferentatióban, illetve -efferentatióban egyaránt szerepet játszó IX. és X. agyidegek irritációja szimpatikus hiperaktivitást okoz, ami az esetek egy részében súlyos, gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható magas vérnyomáshoz vezet. Ennek hátterében többnyire egy ritkán keresett érmalformáció, az úgynevezett pulzatilis neurovascularis kompresszió áll.

Magyar Radiológia

2005. JÚNIUS 10.

A mélyvénás thrombosis invazív radiológiai kezelésének lehetőségei és a terápiában szerepet játszó tényezők in vitro kísérletes vizsgálata

HARMAT Zoltán, JÁRAY Ákos, BATTYÁNY István

A közlemény első részében áttekintjük a mélyvénás thrombosis invazív radiológiai terápiájának lehetőségeit. Ez után bemutatunk egy in vitro kísérletet, amellyel a mechanikai és farmakomechanikai katéterek mélyvénás thrombosisban történő alkalmazásának alapjait kívántuk megteremteni.

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Az egyes alvászavarok neurológiai vonatkozásai

SZŰCS Anna

Célom, hogy az alvászavarok és egyes neurológiai betegségek összefüggését, kölcsönös egymásra hatását vizsgáljam, hogy ezzel a klinikai gyakorlatban hasznosítható új adatokat szolgáltassak. Az elméleti részben az alvás élettanának egyes szempontjait áttekintve az alvásszabályozás és neurológiai megbetegedések összefüggéseire keresek példákat.

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A mágneses rezonanciás angiográfia és a komputertomográfiás angiográfia alkalmazása ér eredetű neurológiai kórképekben

VÖRÖS Erika

Az érrendszer megjelenítésének módozatai, a különböző angiográfiás eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül azóta, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Haschek és Lindental az első érfestést kadáverkézen elvégezte. A módszer élő szervezetre történő adaptálása sokáig váratott magára, míg 1927-ben Egas Moniz az első carotisangiographiát embernél végrehajthatta, és a kilencedik próbálkozás után végre értékelhető képet kapott.

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Liquorkeringési zavarok MR-vizsgálata rheumatoid arthritisben

KENÉZ József, BARSI Péter, VERES Róbert, FORNET Béla

Rheumatoid arthritisben a progresszív osteoligamentalis károsodás miatt előbb-utóbb invaginálódhat a dens a hátsó scalába, az öreglik fölé. Ezt a jelenséget basalis settlingnek nevezzük. A jelenség miatt az átmenetben a liquorterek beszűkülnek, emiatt a liquorkeringés zavart szenved. Basalis settlingben szenvedő 14 beteget vizsgáltunk, kutatva a liquorkeringés zavarait flexiós és extenziós fejhelyzetben.

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Gerincvelői kompressziót okozó spinalis tophus uraticus

GYŐRBÍRÓ Zsolt, KELEMEN József, IMRE László, KOPA János, NOVOTHNY György

A köszvény a purinanyagcsere genetikai vagy szerzett zavarából származó megbetegedés, amelyben a húgysav felszaporodik a vérben, nátriumsója lerakódik bizonyos szövetekben, főleg az ízületekben és a vesékben így azok gyulladásos vagy degeneratív elváltozását okozza

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

A lumbalis pseudoradicularis fájdalom 2. rész: élettani, kórélettani alapok, terápiás lehetőségek

KASÓ Gábor, DÓCZI Tamás

A szegmentális határokat respektáló lumbalis radicularis fájdalom olyan kisugárzó fájdalom, amely egy adott ágyéki gyök kompressziójakor keletkezik.