Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1966. NOVEMBER 01.

Familiarisan előforduló compressiós eredetű peripheriás idegrendszeri károsodások

PÉLEY Domokos

A szerző két családot ismertet, melyekben többszörös peripheriás idegrendszeri károsodásokat, elsősorban nervus peroneus bénulást észlelt. Az idegkárosodások úgyszólván minden alkalommal hosszabb ideig tartó merev testhelyzetben (térdelés, guggolás, karlógatás) keletkeztek. A betegség prognosisa jó, de recidíva előfordulhat. Elsősorban mezőgazdasági munkavégzés közben szokott fellépni, ezért foglalkozási ártalomnak is tekinthetjük. A betegség létrejöttében veleszületett családi hajlamnak, és az idegek compressiójának mint kiváltó tényezőnek tulajdoníthatunk szerepet.

HUN 1966;19(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. DECEMBER 01.

Meningeomás betegek néhány elektrographiás jellemzője

TOMKA Imre, BAUMANN Piroska

Szerzők 122 meningeomás beteg EEG-anyagát ismertetik. Közülük 6 kivételével a diagnosist műtét, illetve sectio biztosította. Localisan jelentős gócactivitást elsősorban a frontalis elhelyezkedésű daganatok, majd az olfactorius, occipitalis és temporalis localisatiójúak nyújtanak. Ezzel szemben a centro-parietalis, parasagittalis meningeomák EEG-eltérései enyhék, de gyakran diffusak, bilateralisak. Nem találtak összefüggést az elektromos tevékenység háttéractivitása és a szemfenéki pangással kifejezett agynyomásfokozódás között. Úgyszintén nem lehet a cerebralis elektromos activitas laedáltsági fokából a műtéti prognosisra következtetni. Az EEG alapján adott localisatiós diagnosis az esetek 75%-ában teljesen, vagy megközelítően pontos volt. Az esetek 14-ben viszont az EEG-vélemény elégtelen, vagy negatív volt. Ez utóbbiak zöme a centro-parietalis parasagittalis, hátsó scalabeli vagy mélyen elhelyezkedő daganatok közül került ki. A műtét előtt gócactivitást produkáló betegeknél 74%-ban a katamnesticusan felvett görbén a gócos laesió jelentős csökkenését figyelték meg, de teljes negativitás csak néhány esetben volt észlelhető. Ezzel szemben az izgalmi vagy epileptiform activitas műtét után a lassú góc jelentős csökkenése mellett értékelhetően kifejezettebbé vált az esetek nagyobb részében.

HUN 1963;16(12)

Ideggyógyászati Szemle

1955. ÁPRILIS 02.

Agyrázkódás utáni amnesticus tünetegyüttes

GÁL Pál

A saját eseteinek és az irodalmi adatok alapján ismerteti az agyrázkódás utáni amnesticus tünetegyüttest. Történeti áttekintés után rámutat arra, hogy a commotiós psychosis lényegileg minden „exogen“ psychosis közös megjelenési formája. A közismert tünetek mellett anyagában személyiségváltozást, érdeklődési és kezdeményezési hiányt, az időélmény, időérzékelés, a hangulati élet zavarát, aszociális magatartást talált. Tapasztalatai a nem szerinti megoszlás, prognosis és therápiát illetőleg. Kórbonctani irodalmi adatok mellett a pavlovi élettani elveknek megfelelően részletezi az amnesticus tünetegyüttes dynamicus localisatiojának és kórlélektanának alapstruktúráját.

HUN 1955;8(02)