Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1961. OKTÓBER 01.

Temporális epilepsia-műtétek eredményei mélyen fekvő gócok eseteiben

FÉNYES István, ZOLTÁN László, FÉNYES György

34 temporális epilepsiás beteg műtéti eredményeit értékeltük ki, akiknél temporális lobektómia történt a mély anatómiai strukturák eltávolításával együtt. Traumás etiológiájú, jól körülírt macro- vagy értékesíthető micro-anatómiai eltávozással járó eseteket kizártuk anyagunkból. EEG vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében mélyen fekvő temporális epileptogén gócokat tüntettek fel. A műtét utáni idő katamnesztikus feldolgozása azt mutatta, hogy eseteink műtéti eredményei 56%-ban "jó"-nak, 44%-ban pedig "csekély"-nek voltak mondhatók. A "változatlan" esetek száma nem haladta meg a 20%-ot. A preoperativ EEG nem megbízható jel a műtéti prognózist illetően: számos, kedvezőtlennek tekinthető EEG-elváltozással bíró betegünk nagy mértékben javult a műtét következtében és megfordítva. Az eseteinkben elért jó műtéti eredményeket a postoperativ EEG-görbék sem tükrözik vissza minden esetben híven; ugyanezt mondhatjuk rossz műtéti eredményeinkről is. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rossz prognózist jelentő EEG-görbe nem jelent feltétlenül ellenjavallatot a temporális epilepsia-műtét elvégzése szempontjából. Ilyen esetek tekintélyes százalékában jó, sőt, kitűnő eredményt is sikerült elérnünk. Azonban, véleményünk szerint, még csekély eredmény esetén is érdemes volt a műtétet elvégezni, mert az epilepsia az a betegség, amely a betegre és környezetére általában igen nagy megterhelést ró, továbbá, mert mortalitása oly csekély, hogy a beteget nem tesszük ki komolyabb veszélynek. Az EEG-felvételek nagy részét prof. Dr, Obál Ferenc leletezte, kisebb része és azok tudományos feldolgozása egyikünk (F. I. ) munkája. A közölt fotogramokat Horváth Marianne készítette.

HUN 1961;14(10)

Ideggyógyászati Szemle

1960. OKTÓBER 01.

Intracranialis metastasisok

GOMBI Róza, HULLAY József

A szerzők 35 operált agyi metastasis klinikai, műtéti és pathológiai ki értékeléséről számolnak be. Anyagukban a metastasis az agydaganatos esetek 9%-át képezte. A postoperativ halálozás 17%. Műtét után a betegek átlagos túlélése 8 hónap és a hasznosnak mondható túlélés pedig 51% volt. A műtéti és pathológiai kép alapján az ütőeres, tumorsejt embolus áttét mechanismust tartják valószínűnek, s utalnak arra, hogy a radicalisan eltávolított cortico-subcorticalis rákáttétek helyileg nem recidiválnak. Legtöbb esetük rákáttét volt. Boncolt eseteikben mindig multiplex agyi áttétet találtak. Localisatio szempontjából a frontalis áttét (42%) ill. a tüdőben ülő primer tumor (42%) volt a leggyakoribb. A műtéti indicatio kérdésével kapcsolatban rámutatnak, hogy az az elv, hogy csak a soliter áttéteket érdemes megoperálni, a gyakorlatban egyrészt a mai diagnosztikus adottságok, másrészt olyan okok miatt nem valósítható meg, amelyek az esetek megítélésénél — az absolut infaust esetektől eltekintve — multiplex áttét esetén is a műtét mellett szólnak.

HUN 1960;13(10)

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A foramen Magendie elzáródás és sebészi kezelése

PÁSZTOR Emil

1. A f. M. elzáródása létrejöhet fejlődési rendellenesség vagy gyulladásos folyamat következményeként. 2. A f. M. elzáródás klinikailag occlusiv hydrokephalus képében jelentkezik, s a sebészi beavatkozás célja az occlusio megszüntetése. 3. Gyulladásos eredetű f. M. elzáródás eseteiben tekintetbevéve az irodalomból is ismert és általunk is tapasztalt korai recidivákat, műtéti megoldásként minden alkalommal a vermis alsó részének és a tonsillák ill. a cerebellum medialis részének resectiójából álló műtétet javasoljuk. Tapasztalataink szerint ezen resectiós műtét az esetleges postoperativ steril gyulladás okozta recidivákat megakadályozhatja.

HUN 1960;13(02)

Ideggyógyászati Szemle

1952. DECEMBER 22.

A postoperativ cerebroventricularis collapsus

NÉMETH Cs. Márta, ZOLTÁN László

1. Klinikailag és pathologiailag verificalt 8 PCC-t észleltünk 7 infra-, 1 supra-tentorialis tumor esetében. 3 a PCC, 1 a tumor miatt később exitált. 4 betegünk él és a tumor biologiai értékéhez viszonyítva gyógyult. 2. A PCC súlyos kórképe miatt ajánljuk - különösen a hátsó scala műtéteiben - a praeventiv kamradrainaget és ha a műtét typusa, a tumor biologiai alakja megengedi, a pontos duravarratot. 3. Postoperativ hyperthermia, sensorium zavarok, convulsiók, hirtelen fellépő, különben indokolatlan paresisek megjelenése esetében gondolnunk kell PCC-ra, melyet a kamradrainage segélyével könnyen diagnosztizálhatunk, ill. gyógykezelhetünk. 4. A kamradrainage általában is kitűnő és veszélytele eszköz az intraventricularis nyomásviszonyok postoperativ ellenőrzésében, különösen differentialdiagnosticai szempontból. 5. PCC esetében gyors és maradandó eredményt csak a kamrarendszer feltöltésétől várhatunk, melyet ajánlatos parenteralis folyadék bevitellel, Trendelenburg-helyzettel adjuválni.

HUN 1952;5(04)

Ideggyógyászati Szemle

1952. MÁRCIUS 28.

Agykamravarrat

ZOLTÁN László

Szerző hat esetben végezte el meningocerebralis heg kiirtása közben megnyílt agykamrának varratát. Öt beteg posttraumás epilepsiában szenvedett. Ezek közül 4 gyakorlatilag tünetmentessé vált. Az ötödik állapota - kinek varrata elégtelennek bizonyult - nem javult. Egy beteg műtét után a kamravarrat helyén a kamrával nem közlekedő abscussust kapott. Szerző a műtéttechnikai újdonság mellett - mellyel egyező vagy hasonló műtéti eljárásról az irodalomban adatot nem talált - a módszer jelentőségét abban látja, hogy a kamra varrata az esetleges postoperativ kamrabevérzés elhárítása mellet a liquordinamikai egyensúly normalizálásában is szerepet játszhat.

HUN 1952;5(01)