Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 96

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

A GEPARTRIO vizsgálat Emlődaganatos betegek TAC (docetaxel/doxorubicin/cyclophosphamid) kezelése során alkalmazott primer pegfilgrastim±ciprofloxacin profilaxis

KOCSIS Judit

A TAC (docetaxel/doxorubicin/cyclophosphamid) a korai, nyirokcsomó-pozitív emlődaganatok adjuváns kezelésének egyik standard protokolljává vált. A GEPARTRIO vizsgálat volt az első, amelyben a TAC-kezelést neoadjuváns körülmények között adták T2-4-es stádiumú daganatok esetén. A TAC-kezelés igen hatékonynak bizonyult, 46%-os parciális remissziós rátát és 4%-os komplett remissziót lehetett elérni.

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Emlőrákos betegek hónalji őrszemnyirokcsomó-biopsziája és a hónalj sebészi kezelése Evidenciák és nyitott kérdések

CSERNI Gábor

Bár Albert Camus a Sziszüphosz mítosza című művében a „vannak igazságok, de nincsen igazság” megfogalmazású mondatát - a matematika analógiájára - a pszichológiára vonatkoztatta (1), a szakirodalmat rendszeresen böngésző orvos néha ezt saját tudományára is értelmezheti, ha egymásnak részben ellentmondó közleményeket talál egy adott témában.

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

HER-2-diagnosztika

KÁLMÁN Endre

A nyaki gerincét fájlaló perimenopausalis korú nőbeteg komplex radiológiai kivizsgálása során a bal emlőben nyirokpangással kísért nagy térfoglaló folyamat igazolódott, amely hónalji nyirokcsomó-, csont- és májáttéteket adott. A daganatsejtek vizsgálatakor a sejtfelszínen abnormálisan nagy mennyiségben (3+) humán epidermalis növekedési faktor-2 típusú receptort (HER-2) mutattak ki. A célzott HER-2-ellenes monoklonális ellenanyaggal végzett terápia hatására a daganat minden ismert lokalizációban jelentősen regrediált.

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Ismeretlen eredetű, nyaki nyirokcsomóáttétet adó primer tumorok

GARAI Tibor, NÉMETH Zsuzsanna, TOMPOS Tamás, ZEMPLÉN Béla

BEVEZETÉS - Ismeretlen primer tumorról beszélünk, ha szövettanilag igazolt áttétek ellenére, komplex vizsgálatokkal sem fedezhető fel a kiindulási hely. A nyaki nyirokcsomóáttéteknek átlagosan 5%-a tartozik ide. A nyaki nyirokcsomók daganatos elváltozásainak incidenciája a korral együtt növekszik, ezeknek több mint 60%-át 40 éves kor felett malignoma okozza. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK -- A szerzők 2002 januárjától 2006 novemberéig az osztályukon kezelt vagy vizsgált 29 olyan betegük kórtörténetét tekintették át retrospektíve, akik esetében a kiindulási diagnózis nyaki metasztázist adó ismeretlen eredetű primer tumor volt. Minden betegnél körültekintő fizikális és a felső légutak indirekt tükrözéses vizsgálata, valamint aspirációs citológiai vizsgálat történt. A primer tumor felkutatásában mind a hagyományos röntgenfelvételeknek, mind a modern képalkotó eljárásoknak létjogosultságuk van. EREDMÉNYEK - A 29 beteg közül öt a műtétet követően nem jelentkezett, egy betegük meghalt. A 23, kontrollvizsgálaton részt vevő beteg közül 12 esetében tudták meghatározni az elsődleges daganatot a követési idő alatt: négy alkalommal a tonsilla palatinában, három betegnél a tüdőben, kettőnél az algaratban, egy-egy beteg esetében a nyelvgyökben, a gégében és az orrgaratban. Az áttétek szövettana legtöbbször laphámrák volt, lokalizációjuk pedig a felső parajugularis nyirokcsomó-régió. A többi beteg esetében tovább folytatják a kutatást. KÖVETKEZTETÉS - Szövettanilag laphámráknak bizonyult nyaki nyirokcsomóáttét esetén a fejnyak régióban, másodsorban a tüdőben javasolják keresni a primer tumort. Differenciálatlan carcinoma nasopharyngealis típus esetén pedig elsősorban a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűben. A szerzők hangsúlyozzák a megfelelő diagnosztikus és terápiás lépések sorrendjének betartását, a betegek felkészült osztályon való ellátását.

Lege Artis Medicinae

2008. MÁRCIUS 21.

A tüdőrák korszerű sebészi kezelése

AGÓCS László

Az egyik legrosszindulatúbb emberi daganat diagnózisának felállításakor a beteg esélye ötéves túlélésre 5-15%. Gyógyulás szempontjából az egyetlen remény a korai radikális reszekció, ami a korai diagnózissal összefüggésben csak nem kissejtes tüdőrákban valósulhat meg.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A colorectalis rák korszerű kezelése

KALMÁR Katalin, HORVÁTH Örs Péter

Az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik a colorectalis rák incidenciája; ez a második leggyakrabban diagnosztizált betegség a fejlett ipari országokban. A kezelési eredmények javítása érdekében egyrészt törekszünk a diagnózis korai felállítására - szűrőprogramok bevezetésével és propagálásával -, másrészt a terápiás hatékonyságot próbáljuk javítani. Ez utóbbit szolgálja a sebészeti onkológiai radikalitás növelése a rectumtumorok sebészetében - teljes mesorectalis excisio -, amely jelentősen csökkenti a lokális recidívák kialakulását. Az arteria mesenterica inferior magas lekötése fokozza a nyirokcsomódissectio hatékonyságát. Mindez a vegetatív idegeket kímélő technika bevezetésével nem megy az életminőség rovására. A colorectalis rák sebészetében a fejlődés másik iránya a minimálisan invazív módszerek terjedése, így a lokális excisio transanalis endoszkópos mikrosebészeti technikával, valamint a laparoszkópos technikák. Nagy előrelépést jelentett a multimodális kezelési szemlélet elterjedése, a sebészeti és onkológiai kezelés együttes alkalmazása a daganatok terápiájában. A régóta alkalmazott adjuváns kezelések mellett ma már evidencia, hogy lokálisan előrehaladott rectumrákban műtét előtt neoadjuváns kemo- és radioterápiát kell alkalmazni. Adjuváns és neoadjuváns kemoterápia egészíti ki a metasztázisok sebészetét is, amelylyel egyre jobb eredményeket, hosszabb túlélést érünk el. A multimodális kezelés előfeltétele a megbízható stádiummegállapítás (staging), amelynek alapján stádiumtól függő kezelést alkalmazunk. Ezt segíti az endorectalis ultrahangvizsgálat elterjedése.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A pajzsmirigyrákok korszerű komplex kezelése

LUKÁCS Géza

A follicularis epithelsejtekből származó pajzsmirigyrákok szövettani szerkezetük szerint lehetnek papillarisak, follicularisak vagy anaplasticusak. A parafollicularis, más néven C-sejtekből keletkező rosszindulatú daganatok a medullaris carcinomák. A pajzsmirigyrákok éves előfordulása nem túl gyakori, három-hét beteg jut 100 000 lakosra, a csernobili katasztrófát követően azonban az érdeklődés előterébe kerültek. Előfordulásuk fiatalkorban sem ritka, gyakran és korán adnak metasztázisokat. További jellegzetességük a lassú növekedés, a jó prognózis, még a metasztatizáló stádiumban is. Az életkor, a tumornagyság és a tumor kiterjedése, a komplett sebészi eltávolítás, a távoli áttétek és a grading a főbb prognosztikai tényezők. Ezen paraméterek alapján magas és alacsony rizikójú csoportokba sorolhatók. A különböző típusú pajzsmirigy-carcinomák optimális kezelésére nincsenek prospektív, randomizált tanulmányok. Az amerikai, az ausztrál és az európai földrészen a pajzsmirigyrákok biológiai agresszivitása különbözik egymástól, ez az oka, hogy a pajzsmirigyrákok kezelése nem standardizált nemzetközileg. Európában - szemben Amerikával és Ausztráliával - számos jódhiányos vidék van, más a háttérsugárzás is. Általánosan elfogadott, hogy standard terápiának a teljes thyreoidectomiát kell tekintenünk adekvát nyirokcsomó-dissectióval, posztoperatív radiojód- ablatióval. Elvárható követelmény a radikális műtétekkel együtt járó magasabb morbiditás (nervus laryngeus recurrens paresis, posztoperatív hypoparathyreosis) minimálisra - 1% alá - csökkentése. Ajánlatos, hogy ezeket a műtéteket tapasztalt pajzsmirigysebészek végezzék olyan centrumokban, ahol multidiszciplináris endokrin team szerveződött.

Magyar Radiológia

2007. DECEMBER 20.

A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség hasi és mellkasi manifesztációi gyermekekben négy esetünk kapcsán

VÁRKONYI Ildikó, NYITRAI Anna, MAGYAROSY Edina, RÉNYI Imre, SZEBERÉNYI Júlia, KIS Éva

A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség transzplantált betegeken, másodlagosan alakul ki. Az immunszuppresszió csökkentésére és kiegészítő gyógyszeres terápiára általában jól reagál.

Lege Artis Medicinae

2007. DECEMBER 20.

Tévesen azonosított szinkrón vastagbélrák esete

CSERNI Gábor, BORI Rita, OLÁH Csaba, HAUSINGER Péter, TUSA Magdolna, MARKÓ László, SVÉBIS Mihály

A szinkrón vastagbélrákok előfordulása nem ritka jelenség, emiatt a béltraktus végén elhelyezkedő daganatok esetén is indokolt a vastagbél egész hosszának vizsgálata.

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Intraabdominalis follicularis dendritikus sejtes sarcoma Esetleírás képekben

OROSZ Zsolt, HOLLÓSI Melinda, FORRAI Gábor, RAHÓTY Pál

A dendritikus sejtes tumorok (FDCS) rendkívül ritka, nem tisztázott etiológiájú elváltozások; a nyirokcsomók különböző típusú dendritikus sejtjeihez hasonló differenciációt mutatnak. Elsősorban nyirokcsomókban alakulnak ki; három formájuk: follicularis dendritikus sejtes sarcoma, interdigitáló reticulumsejtes sarcoma és nem osztályozható dendritikus sejtes sarcoma. A follicularis dendritikus sejtes sarcomák jellegzetesen a C3b- és C3dreceptorok elleni CD21- és CD35-ellenes antitestekkel adnak pozitivitást, és ez a szövettani diagnózis alapja.