Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Vérképzőrendszeri eltérések és koagulációs zavarok közösségben szerzett pneumoniához társuló szepszisben

BOZÓKY Géza, RUBY Éva, MOHOS Andrea

A szepszissel szövődött, közösségben szerzett pneumoniában a sokszervi funkciózavar mellett gyakorta jelentkeznek különböző súlyosságú vérképzőrendszeri eltérések és a haemostasisrendszer zavarai. A 2012– 2020 közötti időszakban 1826 betegben kórisméztünk közösségben szerzett pneumoniát, közülük 218 esetben a jellegzetes klinikai tünetek és laboratóriumi eltérések alapján szepszis kialakulását észleltük.

HUN 2023;33(6-7)

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A rosszindulatú daganatos fájdalom kezelése gyógyszerekkel és idegblokádokkal

EMBEY-ISZTIN Dezső

A WHO szakértői 1986-ban fogalmazták meg a daganatos fájdalomcsillapítás alapelveit, amelynek lényege a kombinált gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert ez mindenütt kivitelezhető. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra javasolt: minor analgetikum, gyenge opioid, erős opioid, és minden esetben úgynevezett adjuváns analgetikum. Kínzó daganatos fájdalom esetén azonnal erős opioid analgetikumot kell rendelni, nem szabad szenvedni hagyni a betegeket a gyengébb szerek kombinációjával.

HUN 2023;76(3-4)

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Az életmódváltás és a testsúlykontroll szerepe a terhességi cukorbetegség primer és szekunder prevenciójában

SÁGI Veronika

A terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb terhességi szövődmény. Mindezek ellenére viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a terhességi cukorbetegség és a később kialakuló 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségeiről. A jelen összefoglaló friss szakirodalmi adatokra támaszkodva próbál rávilágítani, hogy a kedvezőtlen életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

HUN 2023;33(01-02)

PharmaPraxis

2023. JANUÁR 28.

Mennyire innovatívak a migrénprofilaxis új szerei?

A Bolognai Egyetem farmakológusai annak jártak utána, hogy milyen terápiás innovációt jelentenek az új gyógyszerosztályba tartozó migrénprofilaktikumok, a kalcitoningén-rokon peptidet (CGPR) megcélzó antitest-terápiák.

HUN

Idegtudományok

2023. JANUÁR 12.

Fejfájással kapcsolatos kutatások: előrelépések és további kihívások

A calcitonin gene-related peptide (CGRP-) útvonalat célzó gyógyszerek használata nagymértékben megváltoztatta a migrén kezelését.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Az oxidatív sressz vizsgálata multifokális motoros neuropathiában szenvedő betegeknél]

PATZKÓ Ágnes , DELI Gabriella , CSEH Tamás , BELEZNAY Zsuzsanna , NAGY Lajos , KÉKI Sándor, MIKE Andrea , PÁL Endre , KOMOLY Sámuel , ILLES Zsolt , CSONGOR Alexandra , PFUND Zoltán

[A multifokális motoros neuropathia (MMN) ritka, immunmediált progresszív betegség, ami kizárólag a motoros idegeket érinti. Habár számos tanulmány leírta az oxidatív stressz szerepét a perifériás neuropathiákban, MMN-ben még nem vizsgálták ennek a patomechamizmusnak a szerepét.]

ENG 2022;75(11-12)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az avalgükozidáz-α-val végzett, 3. fázisú COMET vizsgálat hatásossági és biztonságossági eredményei késői kezdetű Pompe-kórban szenvedő betegeknél

MOLNÁR Mária Judit

Az α-avalglükozidáz (neoGAA) humán, rekombináns, savanyú α-glükozidáz enzimpótló terápia; fejlesztésének célja az enzim mannóz-6-foszfát-receptorhoz való kötődésének fokozása, ezáltal az enzim felvételének javítása. Mindez a glikogén clearance-t fokozva az α-alglükozidázhoz (GAA) képest javítja a klinikai hatásosságot. A kezelésben még nem részesült, késői kezdetű Pompe-kóros betegek neoGAA- (n = 51) és GAA- (n = 49) kezelését összehasonlító, 3. fázisú, kettős vak COMET vizsgálat (NCT02782741/Sanofi Genzyme) eredményeiről számolunk be (a kiindulástól a 49. hétig bezárólag).

HUN 2022;7(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Daganatos betegek Covid-19 elleni immunizálásának lehetőségei

DUDA Ernő

Mindenki, aki aktív daganatellenes kezelésben részesül vagy aki már felgyógyult, feltétlenül immunizálásra szorul, hogy védve legyen a SARS-2 vírussal szemben. A gyógyításra alkalmazott terápiák nagy része károsítja az immunrendszer normális működését, így a kezelt betegek jelentős része a szokásos módon vakcinálva kevéssé vagy nem képes hatásos immunválaszt kifejleszteni. A kezelések időbeni eltolása, a ciklusok közötti időben alkalmazott oltás jelentősen javíthatja az immunizálás hatásfokát, ahogyan az ismételt oltások is. A csontvelőtranszplantált betegek pár hónappal az őssejtek beültetése után teljes oltási ciklust kell, hogy kapjanak, függetlenül attól, hogy korábban átestek-e a betegségen, vagy hány oltást kaptak. Azokon a betegeken, akiknél nem lehet kiváltani védő immunválaszt, segíthet a plazmaterápia vagy a passzív immunizálás a vírus ellen kifejlesztett nagy affinitású neutralizáló monoklonális ellenanyagokkal.

HUN 2022;9(1)

Idegtudományok

2022. ÁPRILIS 29.

Az Epstein–Barr-vírus és a sclerosis multiplex

Régi feltételezés, hogy az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés indítja el a sclerosis multiplexet (SM) eredményező kórfolyamatot. Korábbi vizsgálatok az SM-es betegek 99,5%-ában emelkedett EBV-ellenes antitestszinteket mutattak ki, mely magasabb az egészséges populációban mért 94%-os értékhez képest. Egy mostanában publikált eredmény több mint 10 millió, az USA hadseregében 1993 és 2013 között szolgáló katonákból álló kohorszba tartozó 801 SM-es beteget vizsgált. A 801 beteg közül 35 kezdetben EBV-szeronegatív volt, az SM kezdete előtt közülük 34 beteg szeropozitívvá vált. A 801 SM-es beteg közül mindössze egy beteg volt EBV-szeronegatív az SM kezdetekor, mely meggyőző érv amellett, hogy az EBV valóban képes lehet elindítani az SM-hez vezető folyamatot.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Új szemlélet a lipoprotein(a) fokozott plazmaszintjének kezelésében

KARÁDI István

A lipoprotein(a) genetikailag meghatározott, az LDL molekuláris szerkezetéhez ha­sonló lipoproteinfrakció, amelynek fokozott az atherogenitasa, és az athero­scle­ro­ticus ere­detű érbetegségek független kockázati tényezője. Plazmakoncentrációját kör­nyezeti té­nyezők (táplálkozás, életmód) nem befolyásolják, ezért a primer és szekunder cardiovascularis prevencióban el­sősorban a gyógyszeres terápia került előtérbe. A széleskörűen alkalmazott lipidcsökkentők nem befolyásolják a lipopro­tein(a) plazmaszintjét. A közelmúltban proprotein konvertáz szubtilizin-kexin-9 (PCSK-9) elleni monoklonális antitestek (evolocumab és alirocumab), valamint az siRNS alapú inclisiran, de különösen az LPA mRNS-t megcélzó antisense oligonukleotid, a pelacarsen klinikai alkalmazása so­rán jelentős lipoprotein(a)-csökkentő ha­tást észleltek. Az atheroscleroticus eredetű vascularis betegségek mellett a kalcifikáló aor­tabillentyű-stenosis patogenezisében is meg­­határozó szerepet játszik a lipoprotein(a). A fenti biológiai terápiák alkalmazása eb­ben a kórképben is reményteljes.

HUN 2021;31(11)