Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 42

Klinikum

2018. JÚLIUS 27.

A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.

Lege Artis Medicinae

2018. JANUÁR 20.

A bélflóra szerepe a mentális egészségben

FRECSKA Ede, MÓRÉ Csaba

Az utóbbi évtizedben a Humán Mikrobiom Projekt vizsgálatai alapján számos olyan felismerés született, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az emberi szervezet különböző helyein található mikrobaközösségeknek - nem utolsó- sorban a bélflóra organizmusainak - alapvető szerepük van az élettani homeosztázis fenntartásában.

Klinikum

2017. OKTÓBER 24.

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Klinikum

2015. MÁJUS 12.

A humán mikrobiom titokzatos arca

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

Ideggyógyászati Szemle

2015. MÁRCIUS 25.

A humán béta-defensinek genetikai polimorfizmusai sclerosis multiplexes betegek esetében

SZEKERES Márta, SOMOGYVÁRI Ferenc, BENCSIK Krisztina, SZOLNOKI Zoltán, VÉCSEI László, MÁNDI Yvette

Az újabb vizsgálati eredmények kezdenek rávilágítani a mikrobiom szerepére a sclerosis multiplex patogenezisében. Azt is feltételezik, hogy a neuropatológiai változások összefüggésben állhatnak az antimikrobiális peptidek (AMP), köztük a defensinek rendellenes expressziójával és szabályozó funkciójával.

Hírvilág

2014. NOVEMBER 10.

Az emésztőrendszer baktériumai és a gének

Az öröklött emésztőrendszeri baktériumok befolyásolják testsúlyunkat

Klinikum

2014. JÚNIUS 24.

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Lege Artis Medicinae

2014. FEBRUÁR 14.

Testünk mint ökoszisztéma, avagy a metagenomika „szép új világa”

FALUS ANDRÁS, BARCS István, DUDA Ernő

A mikroorganizmusokat (például a bakté­riumokat) általában betegségekkel hozzuk kapcsolatba. Ritkán gondolunk arra, hogy ezek is életjelenségeket folytató élőlények, törekednek saját maguk életben tartására és fajuk reprodukciójára.

Magyar Orvos

2013. SZEPTEMBER 20.

Viselkedést irányít a mikrobiom?

Pár évtizeddel korábban a világ tudós társadalma még kitaszította volna magából, de minimum zavart elméjűnek nyilvánította volna azokat a kollégáit, akik azt feltételezték, hogy az emberi test tágabb értelemben véve nem más, mint egy rendkívül bonyolultan és jól szervezetten működő ökoszisztéma. Amelynek cselekedeteit, viselkedését olykor mikrobák irányítják.

Hírvilág

2012. JÚLIUS 06.

"Jekyll és Hyde" egy baktériumban

Békés segítőből gyilkossá változik a "kétarcú" baktérium