A bélflóra szerepe a mentális egészségben
FRECSKA Ede, MÓRÉ Csaba
2018. JANUÁR 20.
Lege Artis Medicinae - 2018;28(01-02)
FRECSKA Ede, MÓRÉ Csaba
2018. JANUÁR 20.
Lege Artis Medicinae - 2018;28(01-02)
Az utóbbi évtizedben a Humán Mikrobiom Projekt vizsgálatai alapján számos olyan felismerés született, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az emberi szervezet különböző helyein található mikrobaközösségeknek - nem utolsó- sorban a bélflóra organizmusainak - alapvető szerepük van az élettani homeosztázis fenntartásában. A kapott ismeretek a mentális egészség vonatkozásában is rendkívül relevánsak. A közlemény a pszichiáter szemszögéből foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek remélhetőleg a nem is olyan távoli jövőben segítenek megérteni a neuropszichiátriai betegségek etiopatológiájának pontosabb felderítését, lehetővé tesznek hatékonyabb terápiás be-avatkozásokat, és fontos szerepük várható a prevencióban, az egészséges életvitel fenntartásában.
Lege Artis Medicinae
A dementia tünetegyüttesként, szindrómaként definiálható. Klinikai szempontok alapján a kognitív és a viselkedési és pszichés tüneteket különíthetjük el a különböző eredetű dementiaszindrómákban. A dementia gyakorisága az életkor előre-haladtával folyamatosan növekszik, ami jelentős kihívást okoz a fejlett országok egészségügyi rendszerének. A dementiákkal kapcsolatos célkitűzésként a korai diagnózisalkotás, a progressziót lassító terápia időben történő elkezdése fogalmazható meg. Ugyanakkor a betegek és a hozzátartozók, valamint a kezelőszemélyzet képzése és pszichés támogatása is nélkülözhetetlen. A jövőbeli hatékonyabb terápiák alkalmazásához a tünetek hátterében álló patomechanizmusok pontosabb megismerése szükséges. A szerzők áttekintik az enyhe kognitív zavar és a dementiaszindrómák legfontosabb típusait, a klinikai és a diagnosztikai krité-riumokat és a terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a korai diagnózisalkotásra és megelőzésre.
Lege Artis Medicinae
Azt az elvet, hogy az egészségünkért vállalt felelősség az emberi lét egyik elemi megnyilvánulása, a 20. század filozófusai közül Michel Foucault képviselte a leghatározottabban. Ez az élete utolsó öt évét átszövő motívum filozófiai keretet nyújthat a felnőtt ember egészségét - részben esztétikai és etikai - aktivitásként felfogó kutatások számára.
Lege Artis Medicinae
Az elmebetegeket sokáig társadalmon kívülieknek, bűnözőknek vagy egyenest démoni lényeknek tekintették, és e szerint is bántak velük, börtönökbe zárták, láncra verték, kínozták, pénzért mutogatták őket. A 18. század folyamán azonban a megerősödő államok az élet egyre több területét kívánták ellenőrizni. Az egészség is közüggyé vált, egyre szorosabban kapcsolódott a pénzügyekhez és a jogalkotáshoz. Mindennek számos következménye lett, a szervezett járványügy, a szegénygondozás megjelenésétől a kórházépítéseken és a csatornázáson át a közegészségügy kialakulásáig. A kibontakozó közegészségügy azután a társadalmi élet egyre nagyobb szeletét igyekezett hatáskörébe vonni, medikalizálni. Ennek a folyamatnak a részeként kezdték az elmezavarban szenvedő embereket is betegeknek, a róluk való gondoskodást pedig állami feladatnak tekinteni.
Lege Artis Medicinae
A graffiti kérdését általában kétféle megközelítés jellemzi: jogi érvelés az illegális falfestéssel szemben, amely a törvényszegést, a tulajdonsértést és a károkozást hangsúlyozza, és vandalizmusról beszél. A másik a megértő - sőt, lelkes néző - a bennük fellelhető alkotást, a mű vészi élményt értékeli. Mindkét vélekedés érthető. Az egyik a tulajdon károsítása, a környezet nyugtalanítása, a falfirka megtisztításával járó költségek miatt ellenséges, sőt elutasító. A második az esztétikai érték, a modern művészet és környezet gazdagítása miatt a graffiti mellett áll, és többnyire elragadtatva szól az utcai, köztéri művészetről, mint a kortárs művészet új ágáról. A meglévő ellentétek ellenére a pszichopatológiai, pszichoanalitikus és szociálpszichológiai megközelítés új megvilágításba helyezheti a graffiti értelmezését.
Lege Artis Medicinae
Rutinos megnyitójáróként nagy öröm olyan kiállításra csöppenni, amit nem az aktuális képzőművészeti trendek és/vagy a műtárgykereskedelem csapásvonalai határoznak meg, hanem az alkotás közvetlen élménye, szüksége, élvezete. Ahol a kiállított képek valóban azért láthatóak, hogy mások megnézzék őket: átéljék a szívükkel és szellemükkel, megkeressék a saját kapcsolódásukat az eléjük táruló belső világhoz.
Lege Artis Medicinae
Az immunológia az egészséges és kóros immunválaszt tanulmányozó komplex tudomány. Ez az élettani, patofiziológiai tudományág az egyes mechanizmusok megértését elsősorban sejt- és molekuláris biológiai, genetikai, epigenetikai és (neuro)endokrinológiai megközelítéssel, illetve a patológiás folyamatok részleteinek feltárásával végzi. Az immunológia egyike a nagyon gyorsan fejlődő tudományoknak, eredményei visszahatnak más diszciplínákra is elméleti (például hálózattudományok, rendszer-biológia) és módszertani (monoklonális ellenanyagok, biomarkerek, immunoassay-ek) szinten egyaránt. Az immunológusok az elmúlt évtizedekben számos szemléleti változást értek meg, és sok, a hatásmechanizmusokban megnyilvánuló lényegi részletkérdés érvényesülését ismerték fel.
Klinikai Onkológia
A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.
Lege Artis Medicinae
Az antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A következmény, azonnali egyértelmű klinikummal vagy a nélkül, a dysbacteriosis. A széles spektrumú, fel nem szívódó antibiotikum, a rifaximin jótékony hatása számos gasztroenterológiai és hepatológiai kórképben régóta ismert. Az újabb adatok azt igazolják, hogy a rifaximinnek nemcsak antibiotikus, hanem antiinflammatorikus, és egészen speciális, egyedi eubiotikus hatása is van. Úgy állítja helyre a bélflórát és serkenti a jótékony baktériumok növekedését, hogy az egyénre jellemző diverzitást nem változtatja meg.
Lege Artis Medicinae
A tanulmány négy részre tagolódik. Az első rész a sikeres öregedés fogalmának a karrierjét mutatja be a pszichológiai nézőpontot előtérbe helyező gerontológiai irodalomban (Cicerótól napjainkig) és rávilágít azokra a problémákra, amelyek miatt a mai napig nem sikerült igazolni ennek a tudományos konstruktumnak az érvényességét. Ismerteti a sikeres öregedés fogalmával rokon felvetéseket (aktív, egészséges, optimális, vitális, hatékony). A második rész bemutatja a keresztmetszeti és a longitudinális empirikus vizsgálatokból származó eredményeket a sikeres öregedést befolyásoló tényezőkről. A harmadik rész a pozitív pszichológia keretében az idős személyek körében végzett kutatási eredményeket ismerteti, és javaslatot tesz a pozitív öregedésnek mint állapotnak a meghatározására. A javaslat szerint a pozitív öregedés a jó biológiai (testi), pszichológiai, szociális és spirituális működéssel jellemezhető állapot, és együtt jár a pszichológiai immunitás és a megküzdési kapacitás átlagon felüli szintjével, valamint a pozitív élményállapotok fenntartását garantáló, az élet praktikáiban eredményes helytállást szavatoló stratégiák hatékony alkalmazására való képességgel. A negyedik rész egy empirikus, 7506 fő részvételével végzett vizsgálat eredményeit ismerteti, és bemutatja, hogy az időskori testi és lelki egészség fenntartásához milyen mértékben járulnak hozzá a jóllét komponensei (érzelmi, szociális, pszichológiai, spirituális), a pszichológiai immunitás, a pozitív orientáció és a virágzás. A különböző korcsoportok virágzásszintjének összehasonlítása azt mutatja, hogy 65 év után erősen csökken a virágzás azoknál a személyeknél, akiknek gyengül a pszichológiai immunkapacitása. A tanulmány a pozitív öregedés folyamatát úgy definiálja, mint a virágzás fenntartásának képessége a korral együtt járó kihívás pergőtüzében „flourishing under fire”.
Ideggyógyászati Szemle
[Cél - A vizsgálat célja az idiopathiás Parkinson-kór (IPD) különböző stádiumaiban szenvedő betegek gondozóinak mentális egészségi állapotának felmérése, és annak megvizsgálása volt, csökkenthető-e óvintézkedésekkel a gondozókra nehezedő teher. Módszerek - A vizsgálatban 144 IPD-beteg vett részt (a betegségstádium szerinti beosztás a módosított Hoehn-Yahr-kritériumok alapján történt), továbbá a betegek egy-egy 18 éven felüli gondozója, akik mindennapos - esetenként egész napra kiterjedő - ellátást biztosítottak a betegek számára. A prospektív és keresztmetszeti vizsgálat során a UK Brain Bank IPD-betegekkel kapcsolatos diagnosztikus kritériumait alkalmazva elvégeztük a betegek rész-letes neurológiai kivizsgálását, állapotukat az Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale, UPDRS) és a Módosított Hoehn-Yahr-skála (Modified Hoehn and Yahr scale, HYS) alapján pontoztuk. A gondozók a személyes adatokkal kapcsolatos kérdőívet és a Rövidített Egészségkérdőívet (Short Symptom Inventory, SSI) töltötték ki. Eredmények - A gondozottak betegségstádiumának és UPDRS-pontszámának növekedésével párhuzamosan valamennyi alskálán nőtt a gondozók SSI-pontszáma. Következtetés - A gondozottak betegségprogressziójának előrehaladásával párhuzamosan nő a gondozókra nehe-zedő teher, és mentális egészségi állapotuk hanyatlani kezd.]
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás