Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 440
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
XI. szekció - A pandémia során bekövetkezett változások és annak hatásai, következményei a szociális ellátórendszerre
Tartalom:
Idegtudományok
2022. AUGUSZTUS 16.
Hogyan reprezentálódik az én és a többi személy az agyban?
A társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az egyén jóllétében, azonban az agyi képalkotó vizsgálatok még csak most kezdik feltárni a társas kapcsolatok agyi reprezentációját. Az amerikai kutatók tanulmányukban azt igyekeztek feltárni, hogyan alakul az agyban más személyek reprezentációja annak függvényében, hogy milyen meghatározónak (közelinek) érezzük őket saját identitásunkban.
Egészségpolitika
2022. JÚLIUS 31.
Covid-19-áldozatok
A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.
Ökológia
2022. JÚLIUS 25.
A zöldterületek kedvező egészségügyi hatásai
A zöldterületeknek széles körű pozitív hatásai vannak az emberi egészségre. Szignifikánsnak bizonyult a pulzus, a diasztolés vérnyomás, a HDL-koleszterinre gyakorolt kedvező hatás, továbbá szignifikánsan javult például a szívfrekvencia-változékonyság (heart rate variability). A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), a mortalitás (all-cause mortality), a cardiovascularis eredetű mortalitás is javul a zöldterületeknek köszönhetően, ahogy a terhességek kimenetele terén a koraszülés kevésbé jellemző, a terhességek időtartama is előnyösebb. A tanulmányban vizsgált, de összehasonlítást nem lehetővé tevő publikációk mindemellett beszámoltak más kedvező hatásokról a rákkimenetelek, légzőrendszeri eredetű halálozás, alváshossz, különböző biomarkerek és neurológiai kimenetelek esetén is.
Ideggyógyászati Szemle
2022. JÚLIUS 30.
[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]
[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozások utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebészeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neurokognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szakirodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkciók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmények interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a dohányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]
Gondolat
2022. JÚLIUS 01.
Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről
Az ember társas lény és az emberiség fennmaradását pont az segítette, hogy az emberi közösségek együttműködésre, együttérzésre és szolidaritásra épültek. Az emberben ez biológiailag kódolt képesség. Az ősi társadalmakban a törzs volt a „világ” és egyértelmű volt, hogy ki a „mi emberünk” és ki az ellenség. Egy más bőrszínű arc például már a növekvő csecsemőnél is alacsonyabb felismerési szintet eredményez egy idő után, mint a saját köréhez tartozó. A mai világunkban azonban el kell szakadnunk ettől a hagyománytól, mert egy másik társadalmi közegben élünk. A „mi és ti” közötti hasadások nem csak kedvezőtlen személyes, hanem társadalmi folyamatokat is elindítanak. A társadalmi demokrácia alapja a sok-sok „mikrodemokrácia” a hétköznapi tereken és közösségekben. A kirekesztő közösségek, ahol „mi vagyunk a jók és normálisak”, a másik közösség pedig ellenség, nem gyógyítóak, sőt. Hasonló történetek eshetnek meg az ilyen közösségekben, mint a törzsben, ahol a kirekesztés legtöbbször az egyén halálát is eredményezte – könnyen sodródnak a kirekesztettek az önpusztításba.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.