Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 1047
Ideggyógyászati Szemle
1956. OKTÓBER 01.
Az idegi folyamatok dinamikája a mozgásfunkció helyreállásának időszakában
A műtét előtti időszakban frontális és frontoparietalis localizációjú agydaganatos betegeink egyik csoportjában a tumor körüli zóna idegelemeinek fokozott ingerlékenységi állapota és az ingerlési folyamat pathológiás pangása állott fenn. A betegek egy másik csoportjában ugyanezen időszakban az alapvető idegfolyamatoknak a gátlás irányában történő eltolódása volt észlelhető. A korai műtét utáni időszakban betegeink mindkét csoportjánál a gátlási folyamatok túlsúlya és az ingerlési folyamatok gyengesége volt jellemző. A mozgásfunkció helyreállásának megfelelően a „motoros kéreg“ a gátlási túlsúly alól fokozatosan felszabadult. Az agykéreg funkcionális állapota így normalizálódott. Egyes betegeknél ismét előtérbe került a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapota. Gyakran ez az állapot klinikailag epilepsiás rohamok megjelenésében is megnyilvánult. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy klinikailag közepes fokú bénulás esetében a „motoros kéreg“ funkcionális állapota különböző lehet, attól függően, hogy az ingerlési vagy a gátlási állapot van-e túlsúlyban. Eredményeink arra is utalnak, hogy egyes epilepsiás betegeknél a feltételes mozgásreakciók vizsgálata a klinikai tünetek vagy EEG hiányában is kimutathatja a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapotát. Ilyen irányban azonban további vizsgálatok szükségesek.
Ideggyógyászati Szemle
1956. ÁPRILIS 01.
Szómegerősítéses feltételes mozgásreactiók vizsgálata a klinikai gyakorlatban
A műtét előtt elvégzett ventriculographia a kamrarendszer balra való áttolása mellett a j. o.-i oldalkamra felülről lefelé való nagyfokú elnyomását mutatta. A műtét alkalmával j. o.-i falx elülső harmad meningeomát távolítottunk el. Zavartalan műtét utáni gyógyulás. A műtét utáni napon kialakult b. o.-i felső végtag és lábfej bénulás fokozatosan megszűnt. Az izomerő fokozatosan visszatért a b. o.-i végtagokba. A műtét utáni 37. napon a kéz szorító ereje dinamométerrel mérve j. o. 22, b. o. 6 kg. Hat hónappal a műtét után negatív status. A kéz szorító ereje j. o. 22, b. o. 21 kg.
Ideggyógyászati Szemle
1956. FEBRUÁR 01.
Az a. carotisok, ill. vertebralisok lekötésének hatása kisérletesen előidézett epilepsiás rohamok lefolyására macskánál
29 macskán az a. carotisok (egy- vagy kétoldali communis, externa, interna) és vertebralisok (basilaris) elzárásának hatását vizsgáltuk elektroshockkal, ill. cardiazollal előidézett görcsök lefolyására. A kísérletek tanúsága szerint egy- vagy kétoldali vertebralis lekötése nem befolyásolja sem a görcsök lezajlását, sem a rohamok utáni restitutiót. Egyoldali carotis (communis, externa) lekötése a görcsök lefolyását nem módosítja, a rohamok utáni tevékenységrendeződést azonban - az elzárás oldalán - késlelteti. Mindkét carotis (communis, externa) elzárása a rohamtevékenységet határozottan csökkenti, legfeltűnőbben akkor, ha a lekötés után igen rövid idővel (1—2"-cel) történik a görcs provocálása. A sinus caroticusok denerválása után e hatás lényegében nem változik. A vertebralis- és carotis-keringés fokozatos és részleges, együttes felfüggesztése növelheti a kiváltott görcsök időtartamát, sőt „spontán“ jelentkező rohamokat idézhet elő. Az agy keringésének teljes kiiktatása minimumra csökkenti, ill. megszünteti a görcskészséget. Az érlekötések után bekövetkező anoxya tehát kialakulásának tempójától, mértékétől és attól függően, hogy milyen idegrendszeri területekre vonatkozik, csökkentheti, ill. megszüntetheti, vagy ellenkezőleg, növelheti a görcskészséget. Utóbbi hatásban minden valószínűség szerint a meglassult keringés következtében felszaporodott CO2-nek is szerepe van.
Ideggyógyászati Szemle
1956. ÁPRILIS 01.
Artéria chorioidea anterior lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyelések athetosisnál
A szerzők athetosisos betegeknél végzett a. ch. a. lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyeléseikről számolnak be. Tapasztalataikat a következőkben összegezik : 1. Három betegnél végzett 4. a. ch. a. lekötésből három esetben a műtétet hatásosnak találták. Műtét után a. ch. a. syndromát nem észleltek. 2. Mivel az a. ch. a. lekötés után, harmadik esetük és az irodalomban leírt sectios esetek alapján a pallidum lágyulás látszik legkövetkezetesebbnek, ezért az eredményt elsősorban a pallidum károsodásnak tulajdonítják, amely a kóros működés kiiktatásának elve alapján hat. 3. Boncolt esetük azt mutatja, hogy az eredménytelenség oka nemcsak az ér elégtelen elzárása lehet, hanem az anastomosis és a jó collateralis keringés is, amely a parenchyma károsodást az adott ér teljes elzárása esetén is kivédheti. 4. A lágyulás kiterjedése kiszámíthatatlan, mivel az előbbi tényezők mellett a beteg korától, az erek állapotától és az általános keringéstől függ. 5. Az a. ch. a. lekötés az extrapyramidalis mozgászavarok, a tónusfokozódás és az ebből szár- mazó akaratlagos mozgáskorlátozottság befolyásolására hatásos beavatkozásnak látszik, de a következmény és így az eredmény kiszámíthatatlansága erősen kisebbíti a technikailag egyszerű műtét értékét. Emellett felvetik, hogy a műtét a temporalis pólus esetleges sérülése, vagy kiterjedt lágyulás esetén az amygdala károsodása miatt epilepsia okozója lehet. 6. A harmadik esetben, mivel b. o. az a. ch. a. lekötés lényegében eredménytelen volt, j. o. az első medialis strialis ágat is coagulálták. Ennek a lágyulás létrejöttében és kiterjedésében szerepet tulajdonítanak. Arra a kérdésre, hogy a fenti ág kiiktatása bizonyos esetben indokolt lehet-e, egyenlőre választ adni nem tudnak.
Hivatásunk
2022. SZEPTEMBER 12.
Szakmai díjazottak 2022-ben
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán, 2022. szeptember 8-án kerül sor a MESZK Szakmai Díj, a MESZK Tagozatért Díj, a MESZK-ért Díj és az „Az Ápolás Hivatásért” Díj ünnepélyes eredményhirdetésére és átadására. A kongresszusnak hagyományosan, immáron kilencedik alkalommal, Siófok városa ad otthont, ahová idén is szép számban várják a kollégákat a szervezők.
Hivatásunk
2022. SZEPTEMBER 12.
Szakmai díjazottak 2022-ben
A MESZK IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán, 2022. szeptember 8-án kerül sor a MESZK Szakmai Díj, a MESZK Tagozatért Díj, a MESZK-ért Díj és az „Az Ápolás Hivatásért” Díj ünnepélyes eredményhirdetésére és átadására. A kongresszusnak hagyományosan, immáron kilencedik alkalommal, Siófok városa ad otthont, ahová idén is szép számban várják a kollégákat.
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben
Tartalom:
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.