Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

A metabolikus szindróma és a perifériás artériás betegség. - Mire figyeljünk a gyakorlatban?

SIMONYI Gábor

A metabolikus szindróma hazánkban is a lakosság egyre nagyobb arányát érinti. A metabolikus szindróma elemei önállóan is cardiovascularis kockázati tényezők. Ezek egyidejű jelenléte többszörösére növeli a szív- és érrendszeri rizikót. A metabolikus szindróma és az alsó végtagi artériás érbetegség közös kockázati tényezői miatt gyakori együttes fennállásuk. Az alsó végtagi artériás betegség jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A tünetekkel (claudicatio intermittens) kísért esetekben a gyaloglásra jelentkező alsó végtagi ischaemia jelentősen korlátozza a mindennapi tevékenységet és a betegek életminőségét. A tünetek kezelésére alkalmazható a revascularisatiós és a gyógyszeres terápia, továbbá a kontrollált fizikai tréning. A gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a cilostazol kiemelkedő szereppel bír, amely a nemzetközi ajánlásokban egyedül rendelkezik IA evidenciával. A hazai SHERIFF (SHort-tERm cIlostazol eFFicacy and quality of life) vizsgálatban a betegek jelentős része rendelkezett a metabolikus szindróma kritériumainak megfelelő kísérő betegségekkel. E betegeknél a három hónapos cilostazolterápia az életminőségben jelentős javulást eredményezett, amelynek hátterében a maximális és a fájdalommentes járástávolság javuló paraméterei álltak. Metabolikus szindrómában szenvedőket is szűrni kell a perifériás artériás betegségre, és a claudicatio intermittens esetében biztonságosan, illetve hatásosan alkalmazható a cilostazolterápia.

HUN 2020;24(02)

Hypertonia és Nephrologia

2017. DECEMBER 10.

Mi az allopurinol kedvező hatásának mélyebb értelmezése a xantinoxidáz (XO) és nikotinamid-denukleotid-hidriden (NADH) keresztül érvényesülő oxidatív stresszben?

KÉKES Ede

A szervezetünkben számos patológiai-patofiziológiai folyamatban és klinikai megbetegedésben az oxidatív stressznek jelentős oki szerepe van. Gondoljunk az erekben kialakuló atheroscleroticus jelenségre, de ezen túl jelentős szerepe van a szisztolés és pulmonalis hypertoniában, a myocardialis ischaemia-reperfúzió folyamatában, ischaemiás vagy dilatatív cardiomyopathiához társult szívelégtelenségben, vagy éppen a metabolikus entitásokban, mint például a diabetes mellitus

HUN 2017;21(06)

Ideggyógyászati Szemle

2017. NOVEMBER 30.

Tenziós típusú fejfájás és colitis ulcerosa

TAJTI Jr. János, LÁTOS Melinda, ÁBRAHÁM Szabolcs, SIMONKA Zsolt, PASZT Attila, LÁZÁR György

A tenziós típusú fejfájás igen gyakori, az átlagpopulációban az élettartam-prevalenciája 30-78%, így meglehetősen magas a társadalmi-gazdasági hatása. A gyulladásos bélbetegségek incidenciája folyamatosan emelkedik. Magyarországon colitis ulcerosa miatt műtéttel kapcsolatos életminőségi adatokkal eddig limitált számban rendelkeztünk.

HUN 2017;70(11-12)

Idegtudományok

2017. JÚNIUS 24.

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁJUS 30.

Ébredési ischaemiás stroke esetek szisztémás thrombolysise natív koponya-CT-vizsgálatra alapozva egy vidéki kórházban

POZSEGOVITS Krisztián, RENCZ László, CSÚSZ Lajos, SZABÓ Géza

Hagyományosan azok az akut ischaemiás stroke betegek, akiknél ébredéskor észlelik tüneteiket (ébredési stroke betegek), elesnek a szisztémás thrombolysiskezeléstől, mivel a tünetek kezdetének a pontos időpontja nem ismert.

HUN 2017;70(05-06)

Lege Artis Medicinae

2015. SZEPTEMBER 20.

Az ischaemiás szívbetegség okai és patológiai megjelenési formái

MAGYAR Éva, FECSKE Éva, SALAMON Ferenc

A szívizomzat ischaemiáját az oxigénkínálat elégtelensége okozza, amely elsősorban coronariaeredetű, a koszorúerek károsodásával kapcsolatos, de megjelenhet ép coronariák mellett is, ilyenkor relatív ischaemia következménye.

HUN 2015;25(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

2015. JANUÁR 30.

Osteoporoticus kompressziós csigolyatörések kezelése PMMA-augmentált csavaros transpedicularis rögzítéssel

PADÁNYI Csaba, MISIK Ferenc, PAPP Zoltán, VITANOVICS Dusan, BALOGH Attila, VERES Róbert, LIPÓTH László, BANCZEROWSKI Péter

A poroticus csigolyatörések számának növekedése miatt az utóbbi évtizedekben több innovatív műtéti eljárás is napvilágot látott, melyeknek célja a gerinc megfelelő stabilitásának elérése.

HUN 2015;68(01-02)

PharmaPraxis

2014. DECEMBER 15.

Béta-blokkolók alkalmazása kritikus végtagi verőérbetegségben A szívnek vagy az érrendszernek kedvezzünk?

A perifériás érbetegek ellátása során gyakran érezheti magát a kezelőorvos sarokba szorítva a béta-blokkoló kezelés bevezetésével kapcsolatban, hiszen ezen betegeknél maga az alapbetegség a béta-blokkoló terápia relatív kontraindikációját jelenti. Másrészt azonban a végtagi ischaemiás tüneteket gyakran cardialis problémák is kísérik.

HUN

Klinikum

2014. NOVEMBER 05.

Vortioxetin, az új antidepresszívum

ÁGOSTON Gabriella

Az elmúlt két évtizedben a hangulatzavarokra vonatkozó tudásunk jelentősen gyarapodott, ennek ellenére a major depresszió kezelése kihívást jelent napjainkban is. Ennek oka egyrészt a betegség gyakorisága, másrészt – a korszerű antidepresszív szerek ellenére – a major depresszió gyakran krónikussá váló jellege.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

A hantavírus-fertőzések hazai jelentõsége a legújabb virológiai, epidemiológiai és klinikai vizsgálatok eredményeinek tükrében

NÉMETH Viktória, OLDAL Miklós, SEBÕK Judit, WITTMANN István, JAKAB Ferenc

A hantavírusok világszerte elõforduló, kisemlõsök által terjesztett kórokozók, melyek olykor súlyos humán megbetegedéseket eredményeznek. A hantavírus Eurázsiában és feltételezhetõen Afrikában veseszindrómával járó haemorrhagiás lázat, míg Amerikában cardiopulmonalis szindrómát okoz. A vírusok állatokkal való kapcsolata évmilliókra visszatekintõ koevolúció eredménye. Habár a kórokozó az állatok tüdejében szaporodik a legnagyobb mértékben, maga a hordozó kisemlõs nem betegedik meg a fertõzés során, a kórokozót azonban élete végéig üríti testváladékaival. A humán megbetegedések jelentõs részében a vírus ezeknek a testváladékoknak a vaporizációjával vagy közvetlen kontaktussal kerül át az emberi szervezetbe. Európában, így hazánkban is, a legnagyobb számban a Puumala-vírus (PUUV) és a Dobrava-Belgrade-vírus (DOBV) okoz humán megbetegedést. Számos tanulmány igazolta a vírus különbözõ genetikai variánsainak a megjelenését Magyarországon. Bár a klinikai és epidemiológiai tanulmányok száma igen limitált, mégis egyértelműen látszik, hogy egészségügyi szerepe - kiemelten bizonyos foglalkozási csoportokban - igen jelentõs is lehet. A hantavírus-fertõzések kimutatására számos módszer áll rendelkezésünkre. A molekuláris vizsgálat (RT-PCR) - mely a legmegbízhatóbb és egyben genotípus-meghatározásra is alkalmas - mellett a szerológiai vizsgálatok közül a neutralizációs tesztek bizonyultak a legmegfelelõbbnek. Kiváltképp a második eljárás megkívánja a vírus szaporítását, ami azonban csak megfelelõen magas biztonsági szintű laboratóriumokban végezhetõ el.

HUN 2014;18(03-04)