Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 31
Ideggyógyászati Szemle
2009. JÚNIUS 02.
A hosszú távú Stalevo-kezelés szegedi tapasztalatai
A levodopa, perifériás dekarboxilázgátló és az entacapon hármas kombinációt (Stalevo) a motoros komplikációkban szenvedő Parkinson-kóros betegek kezelésére alkalmazzuk. Most az elsők között beállított, így a leghosszabb ideje kezelt betegeink klinikai adatait és állapotát foglaltuk össze. Az eredményekből megállapítható, hogy a leggyakrabban hatástartam-rövidülés miatti gyógyszerváltást követően az átlagos levodopadózis csökkent, a motoros komplikációk enyhültek.
Lege Artis Medicinae
2009. FEBRUÁR 20.
Mély agyi stimuláció: új perspektíva a mozgászavarok kezelésében
A 20 éves múltra visszatekintő mély agyi stimuláció jelentős áttörést hozott a gyógyszerrezisztens mozgászavarok kezelésében. A stimuláció bizonyos kórosan túlműködő magvak funkcionális gátlásával fejti ki a hatását.
Lege Artis Medicinae
2008. SZEPTEMBER 19.
A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében
A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a diszkinéziák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a diszkinéziákat, és megszünteti a motoros fluktuációt.
Ideggyógyászati Szemle
2008. JANUÁR 22.
A stalevo-kezelés magyarországi tapasztalatai és hatása a parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségére
A levodopa, perifériás dekarboxilázgátló és az entacapon hármas kombinációt (Stalevo) a fluktuáló Parkinson-kóros betegek kezelésére alkalmazzuk. Követéses vizsgálatot szerveztek 2006-ban Magyarországon, amelynek célja volt a levodopa hatástartamának rövidülése miatt kialakuló tünetek és az életminőség összefüggéseinek vizsgálata olyan betegek esetében, akik ettől a programtól függetlenül, az alkalmazási előírás szerint Stalevo-kezelésben részesültek.
Ideggyógyászati Szemle
2007. JANUÁR 20.
A gyakorlati neurológia vezérfonala - I. A korszerű levodopaterápia elvei Parkinson-kórban
Bár a levodopa az egyik legrégebben alkalmazott terápia Parkinson-kórban, számos megválaszolatlan kérdés merül fel alkalmazása során.
Ideggyógyászati Szemle
2005. JANUÁR 20.
A corticobasalis degeneráció diagnózisának ismérvei
A corticobasalis degenerációt 1968-ban Rebeiz, Kolodny és Richardson írta le mint aszimmetrikus akinesissel-rigorral, dystoniával, apraxiával, myoclonussal és dementiával járó klinikai szindrómát. Patológiailag jellemzõ a frontális és parietalis atrophia, az idegsejtpusztulás, a gliosis és az „achromasiás” idegsejtek (valamint újabban az úgynevezett „astrocytaplakkok”).
Ideggyógyászati Szemle
2002. AUGUSZTUS 20.
Parkinson-szindróma és kognitív zavarok
Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.
Ideggyógyászati Szemle
1999. MÁRCIUS 01.
Az apomorfinteszt és a képalkotó eljárások diagnosztikai értéke parkinsonismusban
A szerzők hazánkban elsőként alkalmazták az apomorfintesztet korai parkinsonismusban. A vizsgálat lényege a levodopa-válaszkészség kvantitatív értékelése 2-5 mg subcutan adott apomorfinra. Pozitív a teszt, ha a motoros tünetek 30 perc után 20-25%-kal javulnak.
Ideggyógyászati Szemle
1996. MÁJUS 20.
A levopoda hatásának vizsgálata Parkinson-kórban
A szerzők 21 Parkinson-kórban szenvedó betegen vizsgálták a carbidopa/levodopa klinikai tünetekre és laboratóriumi paraméterekre gyakorolt hatását, 7-12 hónapos követési idő alatt. A klinikai tünetek változását a Columbia- és Webster-értékskála pontszámaival mérték. Már a kezelés első hónapjában egyértelmű volt a tünetek javulása, és ez a megfigyelési időszak alatt még kifejezettebbé vált. A gyógyszerelés nem befolyásolta a laboratóriumi értékeket. Mellékhatások (szédülés, fejfájás, hányinger, látászavar, szívdobogás) csak a betegek egy részénél és csak enyhe formában jelentkeztek, ezek miatt a gyógyszerelést nem kellett megváltoztatni. A gyógyszerhatás okozta változásokat elektrofiziológiai módszerekkel is analizálták. A vizuális kiváltott válsz egyes csúcsainak amplitúdója és a válaszgörbe alatti terület szignifikánsan nőtt a kezelés alatt, a látópálya működésének facilitációjára utalva. A motoros rendszer transcranialis és spinalis mágneses ingerlésekor a levodopa kezelést követően a motoros latenciák és a gátlásai periódus tartamának normalizálódását észlelték.
Lege Artis Medicinae
1992. ÁPRILIS 29.
Vizuálisan és akusztikusan kiváltott P300-as hullám vizsgálata demens és nem demens Parkinson-szindrómás betegekben
Parkinson-szindrómában a motoros tünetek mellett a szellemi hanyatlás jelei is előfordulnak. A szerzők arra keresték a választ, hogy a társuló kognitív funkciózavar milyen össze függést mutat a betegség klinikai paramétereivel. 75, véletlenszerűen kiválasztott 60 évnél fiatalabb Parkinson-szindrómás beteget neuropszichológiai vizsgálattal (Wechsler, Hunt, Mini Mentel State teszt) demens és nem demens betegcsoportba osztották. A kognitív funkciózavarra specifikusnak tartott, vizuális és akusztikus ingerrel nyert P 300-as hullám latentia-idő változását vizsgálták a betegségtartam, szubsztituciós idő, a klinikai forma és súlyosság függvényében. A kognitív funkciózavart mutató csoportban szignifikánsan megnövekedett a P 300-as hullám latentia-ideje. A klinikai jellemzőket tekintve a demens csoportban a betegségtartam, a levodopa szubsztitúció ideje hosszabb, az akuneticus-rigid formát mutató betegek aránya nagyobb volt a nem demens csoporthoz képest. A fiatalkori Parkinson-szindrómás betegek jelentős részénél a motoros tünetek mellett korán kialakulnak kognitív funkciózavar jelei. A P 300-as hullám vizsgálata segít e betegek elkülönítésében és ezáltal a megfelelő terápia megválasztásában.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.