Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 898

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Hogyan lettek a sebészekből orvosok?

BALÁZS Péter

Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Az érzéki tapasztalás és az öt érzék ábrázolása a képzőművészetben

NÉMETH István

Az emberiség kezdettől fogva igyekezett minél alaposabban feltérképezni, az anyagi világot. Bár az információszerzésnek (különösen manapság) számos módja lehet, a látásnak, a hallásnak, a szaglásnak, az ízlelésnek és a tapintásnak, azaz az öt érzéknek, pontosabban az általuk nyert empirikus tapasztalatoknak hosszú ideig meghatározó szerepe volt a világ, illetve szűkebb-tágabb környezetünk megismerésében.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Gondolat

2023. JANUÁR 04.

„A svéd filmet imádtam”

RÉVAI Sára

Január 21. és 29. között immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált, 60 filmmel és 200 vetítéssel, Budapesten és tíz másik városban. Sós Ágnessel, a BIDF alapítójával, főszervezőjével beszélgettem.

Ökológia

2023. JANUÁR 02.

Mi közük a talajok mikrobáinak az emberi egészséghez?

Valószínűleg sokkal több, mint általában gondolnánk – állapítják meg a Nature Reviews Microbiology szaklap hasábjain megjelent tanulmány, a Soil microbiomes and one health szerzői. Az „Egy Egészség” (»One Health«) megközelítés mentén mutatják be, hogy milyen alapvetően függ össze a talajok, növények, állatok és emberek egészsége a talajmikrobiomon keresztül.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés módszertana

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla Eszter, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés Alvászavar Ambulanciájának klinikai protokollját, az ellátás tudományos nyomon követésének modelljét és kutatásunk első statisztikai eredményeit mutatjuk be. Az osztályos háttérrel is rendelkező ambulancia az egészségügyi szektoron belül elsőként nyújtott szervezett ellátást hazánkban a kora gyermekkori állapot-, kisgyermekek és családjaik számára.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Kedves Olvasónk!

BENCZÚR Béla

Az októberi, tematikus hypertonia-lapszám után újra a megszokott, színes tematikájú, a hazai orvostársadalom széles rétegeihez szóló év végi összeállítással jelentkezik a LAM Szerkesztősége, amelyből engedjen meg az olvasó egy kis szubjektív kedvcsinálót! A hálózatalapú járványterjedési modellek fogalmát a Covid-19-pandémia alatti időszakban ismerte meg az általános orvosi (és persze a laikus) közgondolkodás.

Nővér

2022. DECEMBER 20.

Depresszió az egészségügyi szakdolgozók körében a Covid-19-pandémia idején

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók depressziós tüneteinek mértékét, valamint ennek esetleges összefüggéseit a Covid-ellátásban végzett munkával, illetve egyéb szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel.

A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022.01.27.–2022.02.14. között. Az adatokat leíró statisztikával, valamint χ2-próbával és Spear­man-féle korrelációszámítással elemeztük (p<0,05).

A 10 285 válaszadó 42,3%-a küzd a depresszió különböző súlyossági fokozataival, ami összefügg a családi állapottal, a nemmel, az egészségügyben eltöltött évek számával, az egészségügyi ellátás szintjeivel, a Covid-ellátásban végzett munka hosszával. Minél súlyosabb a depresszió, annál kiégettebb a válaszadó, negatív attitűddel rendelkezik a Covid-védőoltással kapcsolatban. Minél idősebb a válaszadó, a depresszió mértéke annál alacsonyabb.

A Covid-ellátásban végzett munka jelentősen negatív irányba fordította az egészségügyben dolgozók lelkiállapotát. Fontos megjegyezni, hogy a Beck-depresszióskála önmagában nem elegendő a depresszió diagnosztizálásához. 

Ökológia

2022. DECEMBER 08.

Emberi egészség és állati termékek: hogyan hat az állattartás módja?

Közvetett bizonyítékok támasztják alá a hipotézist, miszerint a növényevők fitokémiailag gazdag táplálkozása javítja a húsok és tejtermékek biokémiai sokféleségét, ami kapcsolatban áll az emberi és környezeti egészséggel – állítják a Frontiers in Nutrition szaklapban megjelent, Is Grassfed Meat and Dairy Better for Human and Environmental Health? című tanulmány szerzői.