Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 897

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

Egészségpolitika

2023. SZEPTEMBER 01.

Milliárdokat veszít a gazdaság azzal, hogy a munka világában nem figyelnek a dolgozók lelkére

A WHO adatai szerint az európai társadalom egyharmada küzd valamilyen pszichés zavarral. A munkaadók sokszor elfordulnak a lelki problémákkal küzdő dolgozóiktól, már akik egyáltalán ezt fel merik vállalni. Az EU központi helyre tenné a pszichés problémák kezelését a kormányzati stratégiákban.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 26.

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológussal a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásairól, pszichológiai hatásairól, valamint az onkopszichológiai tudományág feladatáról beszélgettünk.

Ökológia

2023. JÚNIUS 26.

Az erdőfürdő egyben illatfürdő

A növények sokféle illékony szerves vegyületet termelnek, melyek az emberi egészségre is hatással vannak. A Forest volatile organic compounds and their effects on human health: A state-of-the-art review című tanulmány ezek sokféleségét, bizonyított egészségügyi hatásait foglalta össze.

Ökológia

2023. MÁJUS 31.

Vajon mit csinálnak a gombák a bélrendszerünkben?

Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Bemutatjuk a LAM új Szerkesztőségét

BENCZÚR Béla, KAPÓCS Gábor

Ha Ön régi, hűséges követőnk, akkor már egy ideje tanúja lehet annak a megújulási folyamatnak, amely a LAM Szerkesztőségét, a lap életét jellemzi. Ha viszont életében először veszi kezébe a LAM-ot, akkor a legjobbkor teszi ezt meg, hiszen a lap megújulásának időszakában járunk. Tavasszal kibővült a LAM Szerkesztősége, és az új tagok révén nemcsak számban, hanem tudásában, szakértelmében is gyarapodott alkotóközösségünk.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés első leíró eredményei

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, SZÖLLÔSI Ágnes, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulanciája klinikai modelljét kísérő tudományos nyomon követés első empirikus eredményeit ismertetjük.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Az interdiszciplinaritás lehetőségei: az érzelmi jelenlét 10 éves jó gyakorlata a koraszülöttmentésben

SOMOGYVÁRI Zsolt, KÔHALMI Ferenc, VARGA Katalin

A kritikus állapotú újszülöttek ellátása és transzportja sem a neonatalis intenzív ellátás eszközeit, sem az affektív pszichológia legújabb vívmányainak alkalmazását nem nélkülözheti. A leíró cikk részletesen ismerteti az interdiszciplináris együttműködés történetét, a protokoll kidolgozásának munkamódszerét és szakaszait, valamint az úgynevezett „rezonanciaalapú orvoslás” koncepciója ágy melletti adaptációjának lehetőségeit.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Ökológia

2023. ÁPRILIS 26.

Nem csak a szakértők szava számít, amikor az egészség és a környezet kapcsolata a kérdés

Az elmúlt években egyre szélesebb körben került elő az Egy Egészség (One Health) koncepció, amely a nem emberi élőlények, ökológiai rendszerek és emberek egészségének egységét hangsúlyozza. Azonban egy kulcsfogalom, a reziliencia keretezésének problémája komoly akadályt jelent mind a kutatók, mind a gyakorlatban érintettek számára, amikor az alkalmazásról van szó.