Ökológia

Emberi egészség és állati termékek: hogyan hat az állattartás módja?

2022. DECEMBER 08.

Szöveg nagyítása:

-
+

A haszonállatok, az emberek és a környezet egészsége egyaránt szorosan összefügg a növények sokféleségével és az ezzel kapcsolatos fitokémiai sokféleséggel. Az egészség szempontjából kedvező, ha az állatok táplálkozásának alapját fitokémiailag gazdag tájak jelentik, kedvezőtlen, ha egyszerű keverékekre, illetve monokultúrás legelőkre épül, vagy ha a takarmányozásban magas a gabonák aránya (high-grain rations) – az emberek számára pedig különösen kedvezőtlen a magas feldolgozottságú élelmiszerek fogyasztása.

A fito- és biokémiailag gazdag, egészséges étrendtől való eltávolodás 2,1 milliárd ember túlsúlyossá vagy elhízottá válásához járult hozzá és növelte a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és rákos megbetegedések előfordulását. Közvetett bizonyítékok támasztják alá a hipotézist, miszerint a növényevők fitokémiailag gazdag táplálkozása javítja a húsok és tejtermékek biokémiai sokféleségét, ami kapcsolatban áll az emberi és környezeti egészséggel – állítják a Frontiers in Nutrition szaklapban megjelent, Is Grassfed Meat and Dairy Better for Human and Environmental Health? című tanulmány szerzői.

A növényevők táplálkozásának részét képező fitokémiai anyagok sokféle szerepük egyikeként védik a húst és a tejtermékeket a fehérjeoxidációtól és a lipidperoxidációtól, amelyek alacsony fokú szisztémás gyulladásokat okoznak, és a szívbetegségekkel, valamint daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozhatók. E jelenség ellenére a vörös húsok fogyasztását kritizáló epidemiológiai és ökológiai kutatások nem tesznek különbséget az eltérő takarmányozási hátterű állati termékek között. A fitokémiailag gazdag étrend a növényevők számára és a biokémiailag gazdag étrend az emberek számára nem pusztán elsődleges összetevőket – mint energia, fehérje, lipidek, ásványi anyagok és vitaminok – tartalmaz, hanem úgynevezett másodlagos összetevők tízezreit is, ide értve többek között (de nem kizárólag) a fenolokat, terpenoidokat és alkaloidokat. Ezek, bár nagy mennyiségben problémásak lehetnek, mértékletes fogyasztás esetén kedvezőek az egészségre nézve. Az elsődleges és másodlagos összetevők közötti komplementaritások és szinergiák támogatják az egészséget, legyenek akár egy adott táplálék vagy többféle táplálékból álló étkezés, étrend alkotói. Jelentőségük a mikrobiommal is összefügg.

A szerzők kritikusak azokkal a megállapításokkal szemben, amelyek anélkül következtetnek a vörös húsok negatív élettani hatásaira, hogy figyelembe vennék az eltérő takarmányozási gyakorlatok jelentőségét, és azt, hogy az étkezések során bevitt növények (fűszerek, gyógynövények, zöldségek és gyümölcsök) összetevői hogyan befolyásolják a vörös húsok egészségre gyakorolt hatásait. Az étrend diverzitásának fontosságára példaként egyes vadászó-gyűjtögető népek egészségét említik, akik ugyan nagy mennyiségben fogyasztanak állati termékeket – köztük vörös húst is –, ezzel párhuzamosan viszont sokféle növényt is fogyasztanak. Az étrend mellett persze további életmódbeli tényezők is hatnak az egészségre. E példától függetlenül több tanulmány utal rá, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása húsokkal egy étkezésen belül biokémiai interakciókon keresztül a legtöbb esetben támogatja az egészséget.

A gyepre alapozott állattartás – megfelelő megvalósítás esetén – számos ökológiai előnnyel is járhat, az ilyen rendszerek különböző tápanyag-körforgalma a globális szén- és vízkörforgalom szempontjából is kedvező lehet, és hozzájárulhat az élelmiszer-biztonsághoz. Ugyanakkor az, hogy egy állattartási rendszer gyepre alapozott, nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott termék egészségügyi és ökológiai hatásai kedvezőek, illetve hogy biodiverz táplálékot kapnak az állatok.

Ezek az ismeretek segítenek felfedni, hogy hogyan kapcsolódik össze a táplálkozásunk a talajokkal és a növényekkel, állatokkal, valamint a környezetünkkel. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az élelem, amit fogyasztunk, visszatükrözi a földdel, vízzel, levegővel való kapcsolatunkat. 

Szemlézte

Pribéli Levente

Eredeti közlemény

Provenza, F. D., Kronberg, S. L., & Gregorini, P. (2019). Is grassfed meat and dairy better for human and environmental health?. Frontiers in nutrition6, 26.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

Ökológia

A gyógyászati célból használt állatokat is fenyegeti az ökoszisztémák leromlása

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

Hírvilág

53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Ökológia

A betegségek felbukkanása, az állattartás kiterjedése és a biodiverzitás csökkenése globális léptékben összefügg

Az állattartás egyre növekvő mértéke csökkenti a biodiverzitást, és egyre erősebben veszélyezteti mind az emberi, mind az állati egészséget. Az e mögött húzódó összefüggések pontosabb megértése mind közegészségügyi, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A Biological Conservation szakfolyóiratban megjelent publikáció, az Emerging diseases, livestock expansion and biodiversity loss are positively related at global scale ezeket az összefüggéseket tárja fel nemzetközi adatbázisokból származó adatok segítségével végzett modellezésekkel.

Ökológia

Biodiverzitás és a következő nemzedék

Az ENSZ jelentése szerint sem a biodiverzitás védelme, sem a szegénység elleni küzdelem nem hozta meg a kívánt eredményt. A biológiai sokszínűség további csökkenése a következő nemzedék helyzetét jelentősen megnehezítheti.