Részletes keresés

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 29.

A szkizofrénia a Homo sapiens sajátossága – a neuropszichiátriai betegségek evolúciós hátterének feltárása

A szkizofrénia valóban a modern emberben jelenhetett meg, és megjelenésének evolúciós szerepe van; a neandervölgyi agyban más lehetett a dopaminerg neurotranszmisszió szerepe, különösen a jutalom- és fájdalom-feldolgozás vonatkozásában (az ezekért felelős agyterületeken csökkent az FDOPA-felvétel a több neandervölgyi eredetű DNS-variációval rendelkező egészséges személyek egyes agyterületein).

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Szemfedő festővászonból – Halott testek a képzőművészetben

CZIGLÉNYI Boglárka

Miközben az akciófilmek és krimik professzionális kéjjel tobzódnak a holttestek látványában, és a médiában napi 24 órában nézhetjük a katonai pusztítás képeit, a halál még mindig társadalmi tabunak számít a nyugati civilizációkban. A betegség, a haldoklás színtere gyakran a kórház, ritkábban egy hospice-intézmény. Többnyire nem kísérjük végig életük végén járó szeretteinket, nem is értünk hozzá, hogyan kellene.

HUN 2022;32(08-09)

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

Egy skizofrén zeneszerző műveiről, tizenhárom éves katamnesztikus viszgálat alapján

DR PETHŐ Bertalan

Egy skizofrén zeneszerző katamnesztikus viszgálata során a következő sajátosságok észlelhetők: 1.A széles spektrumban fölmért reziduális szindrómát jellemző tiszta defektus és személyiségdefektus jórészt morbogén föltételezettségű szikkadt-sivár stílussal jár együtt. 2. A beteg fölnyílt korlátozottságként megfogalmazható deficiens életformája a pangás időzítésében tükröződik.  3. A pszichotikus időszak korábbi tanulmányban vizsgált műveit a kottakép protopátiás alakváltásával, hiatus discursititatis-szal és részleges abszolutizálódással jellemzett stílusváltás, a posztpszichotikus időszak ez alkalommal vizsgált műveit szikkadt-sivár stílusváltozás jellemzi. A posztpszichotikus stílusváltozás néhány jellemzőjét már a prepszichtoikus korszak műveinek és a pszichotikus stílusváltásnak néhány vonása is előlegezi. 4. A zenei alkotás pszichopatológiai megközeítése új dimenziót is jelent a kreativitás pszichopatológiai megközelítésében. A zenei művekben jelentkező időzítés mélyebb betekintést enged a beteg létformájába és alkotói tevékenységébe, mint a gyakran vizsgált képzőmíí.vészeti rodukció.

HUN 1980;33(09)