Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Köhögési syncope

AVRAMOV Katalin, MAYER Péter, KISS Éva, PAPRIKA Dóra, ZÖLLEI Éva, VÉCSEI László, RUDAS László

A szituációs syncopék egyik ritkán diagnosztizált formája a köhögési syncope. A kórkép irodalmi adatok szerint elsősorban krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő középkorú, illetve idős, túlsúlyos férfiaknál fordul elő. A szerzők közleményükben négy syncopés beteg bemutatásával demonstrálják a köhögési syncope mechanizmusát.

HUN 2002;12(03)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

A stroke sebészi terápiája és belgyógyászati vonatkozásai. A stroke sebészi terápiája. A syncope kardiológiai vonatkozásai. Neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák. Stroke-betegek ellátása a kecskeméti Megyei Kórházban. A diabetes mellitus és a magas vérnyomás stroke-ban. Syncope neuropszichiátriai betegségekben.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JANUÁR 01.

Epilepszia hatvan éves kor felett - az epilepsziások idős kora

DR TARISKA Péter, DR RAJNA Péter, DR GERÉBY György

A szerzők hatvan éves kor felett epilepszia miatt elektroenkefalográfiás vizsgálatra került betegcsoportból 100-as mintában, retrospektív elemzéssel vizsgálják a megállapított elektroklinikai és kóroki sajátosságokat. A 100-as minta beteganyagát két csoportra bontva jellemzik és hasonlítják össze a főbb sajátosságokat - egyik csoportban azok a betegek szerepelnek, akiknek epilepsziája 60 éves kor előtt kezdődött (40 beteg), a másikban akiké 60 éves, vagy annál idősebb korban. Míg a 60 éves kor előtti kezdődő epilepsziás csoportban a temporális epilepszia, illetve az ismeretlen etiológia nagyarányú, a másik csoportban a fokális rohamok, ill. agyi keringészavar kóroki szerepe kiemelkedő. Az elektroenkefalogramon az ún. konvulzív potenciálok aránya hasonló a két csoportban, a fokális anomáliák a 60 éves kor feletti betegségkezdetű csoportban kétszer gyakoribbak. Rövid esetismertetésekkel illusztrálják a fiatalabb korban kezdődő epilepsziások idős korában társuló kardiocerebrovaszkuláris betegségek patoplasztikus hatását; vázolják az idült alkoholizmus befolyását, részletezik a traumás kóreredet sajátosságait.

HUN 1980;33(01)

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

Vasomotoros reflexek hatása a kóros elektroencephalogrammra

HASZNOS Tivadar

Adatainkat áttekintve és az irodalom adataival összehasonlítva kitűnik, hogy a mi beteganyagunkon a mások által leírt aktivációs eljárások viszonylag igen kis százalékban bizonyultak csak eredményesnek. A vizsgálatra került betegek nagy száma kizárja, hogy statisztikai szórással magyarázzuk a negativ eseteket. Elsősorban az apnce hatástalan voltát nehéz magyarázni, mert míg carotis compressiónál elképzelhető, hogy a nyomást nem adaequat helyen és erővel alkalmaztuk, az apncet végző betegnél minden esetben módunkban állt ellenőrizni, hogy a beteg felszólításunknak eleget tett-e. A negativ eredmények alapján a felsorolt aktivációs módszereket a továbbiakban nem alkalmaztuk válogatás nélkül minden betegnél. A carotis compressiót és oculo-cardialis reflexet olyan betegeknél végezzük el, ahol syncope és sacer között kell differentiálni. Vascularis kórképeknél az amylnitrit belélegeztetést továbbra is elvégezzük. Ez a terület ugyanis viszonylag nehéz EEG diagnostikai problémát jelent és a kis számú positiv eset is indokolja a próba alkalmazását. Rendszeresen alkalmazzuk az Evipant hyperventillatióval együttesen. Ennek véleményünk szerint kifejezett előnye, hogy viszonylag kis adag, tehát veszélytelen Evipan alkalmazása mellett ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a nagyobb adagot igénylő mélyebb altatással, vagy egyéb hosszadalmasabb, komplikációkkal inkább járó módszerekkel.

HUN 1959;12(05)