Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 14.

A ketosavak és a diéta szerepe a vesebetegek anyagcsere-kezelésében

KISS István, HARIS Ágnes, DEÁK György

A fehérjebevitel korlátozása a krónikus vesebetegek nem gyógyszeres kezelésének fontos részét képezi. A fehérjefogyasztás csökkentésével pár huzamosan lényeges a megfelelő energiabevitel biztosítása a malnutritio elkerülése érdekében. Mérsékelten fehérjeszegény (0,6-0,7 g fehérje/ttkg/nap) és nagyon alacsony fehérjetartalmú étrendet (0,3-0,4 g fehérje/ttkg/nap) különböztetünk meg. A mérsékelten fehérjeszegény diéta esszenciális aminosavakkal, illetve azok ketoanalógjaival (ketosavakkal) történő kiegészítése javasolt napi 1 tabletta/8-10 ttkg adagban, ha fenn áll a proteinmalnutritio veszélye (például vegán étrend esetén). A nagyon alacsony fehérjetartalmú diétát kötelezően ki kell egészíteni ketosavakkal napi 1 tabletta/5 ttkg adagban. A mérsékelten fehérjeszegény étrendet elsősorban a krónikus vesebetegség (KVB) har madik stádiumában progresszíven romló vesefunkció vagy nefrózisszindróma esetén, diabeteses nephropathiában, KVB negyedik és ötödik, nem dializált stádiumaiban alkalmazzuk. A nagyon alacsony fehérjetartalmú diéta nefroprotektív hatása elsősorban a 20-25 ml/perc/1,73 m2 alatti eGFR-tartományban érvényesül jól együttműködő betegeknél. A fehérjefogyasztás megszorításával mérsékelhető az acidosis és a proteinuria, csökkenthető a vesefunkció-romlás üteme, késleltethető a dialízis elkezdése. Alkalmazása megfelelő energiabevitel és ketosavpótlás mellett biztonságos. Képzett dietetikus által történő betegedukáció és diétás vezetés a nefrológiai gondozás fontos eleme. Közleményünk mondanivalóját esetismertetésekkel is illusztráljuk.

HUN 2018;22(03 klsz)

Klinikum

2018. MÁJUS 02.

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2018. ÁPRILIS 20.

Dializált betegek étrendi kezelése

ZAKAR Gábor

A megfelelő táplálás és tápláltság a vesepótló eljárások (hemo- és peritonealis dialízis, transzplantáció) tartós sikerének, a betegek jó életminőségének, kedvező túlélési mutatóinak alapja. A táplálás elvei (fehérje- és energiabevitel, a folyadék-, nátrium-, kálium- és foszfátbevitel korlátozása) az elmúlt években lényegesen nem változtak, növekvő hangsúlyt kapott a renalis kalciumfoszfor anyagcsere dinamikusan változó ajánlásain belül a csökkenő foszforbevitel mellett a kalciumterhelés csökkentése és a natív D-vitamin-kezelés. Kevesebb figyelem fordult ugyanakkor az elmúlt tíz évben (a vonatkozó nagy összefoglaló tanulmányok szerint is) a teljes vitaminspektrumra, holott ezek anyagcseréje a vesepótlás idején esetenként sajátosan változik. Többnyire pótlásukra van szükség, de egyes vitaminkomponensek például feleslegesek a krónikus vesebetegek számára a hagyományos polivitamin-készítményekben. A cikk a vesepótló kezelésben részesülő betegek táplálásterápiáján belül az utóbbi szemponttal kiemelten foglalkozik.

HUN 2018;22(02)

Hypertonia és Nephrologia

2016. SZEPTEMBER 10.

A teljes kiőrlésű gabonafélék és az egészség

VÁLYI Péter

A cardiovascularis betegségek és a rosszindulatú daganatok a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a vezető halálokok. A gabonafélék az egész világon az egyik leggyakoribb táplálékfélék, amelyek a napi energiabevitel 56%-át, a fehérjefogyasztás 50%-át teszik ki. Az étrendi irányelvekben a gabonafélék képezik a javasolt napi élelmiszerfogyasztás nagyobb részét. Az étrendi fontosságuk miatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogyan befolyásolják a gabonafélék, ezen belül a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszerek az egészséget.

HUN 2016;20(04)

Hivatásunk

2015. SZEPTEMBER 20.

Mikor milyen édesítőszert válasszunk?

SZŰCS Zsuzsanna

Az ételek, italok élvezetéhez sokak számára elválaszthatatlanul hozzá tartozik az édes íz. A népszerű íz kialakítására az élelmiszerek előállítása során a leggyakrabban még ma is cukrot használnak. Hazánkban a táplálkozási felmérések adatai szerint a felnőtt lakosság átlagos hozzáadott cukorfogyasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, a legutolsó publikált adatok szerint a napi energiabevitel 7,8 százalékára tehető, míg a gyermekek napi energiafelvételüknek 12-13 százalékát fedezik az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukorból. Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös cukorbeviteli ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel nem haladhatja meg a napi energiafelvétel 10 százalékát, ám az ennél alacsonyabb fogyasztástól további előnyök várhatók elsősorban a testtömeg-karbantartás, valamint a fogak egészségének megőrzése szempontjából.

HUN 2015;10(03)

Hírvilág

2015. JÚLIUS 27.

Pozitív változások az amerikai elhízásban

Javultak az amerikaiak táplálkozási szokásai, megállt a túlsúlyosak arányának növekedése

HUN

Klinikum

2015. ÁPRILIS 07.

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

HUN

PharmaPraxis

2015. JANUÁR 27.

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

HUN

Hírvilág

2014. NOVEMBER 20.

Elhízás és dohányzás

Az elhízás majdnem akkora költségeket ró a világra, mint a dohányzás

HUN

Hírvilág

2014. MÁJUS 08.

Csökkenő tápérték a légköri szén-dioxidtól

A mezőgazdasági termények tápértékét is veszélyezteti a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedése egy új nemzetközi kutatás szerint.

HUN