Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 335

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. OKTÓBER 20.

Fiatal felnőttek védőoltásai

JELENIK Zsuzsanna

A „Felnőttkori oltások ütemezésének ajánlása” táblázat lábjegyzetes magyarázattal először 2015-ben került kiadásra. E mellé, szinte vele egy időben került a háziorvos kollégák kezébe könyv formában egy sokkal részletesebb kiadvány, a „Felnőttkori oltások kézikönyve”, amelyben az immunológiai alapok, az oltások beadásának gyakorlata, az oltóanyagok és indikációjuk, valamint az - esetleges - oltást követő nemkívánatos események jelentése is szerepel.

Ideggyógyászati Szemle

2019. JANUÁR 30.

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai

KOVÁCS Norbert, ASCHERMANN Zsuzsanna, JUHÁSZ Annamária, HARMAT Márk, PINTÉR Dávid, JANSZKY József

Az előrehaladott Parkinson-kór kezelésére Magyarországon elérhető a mély agyi stimuláció és a levodopa/carbidopa intestinalis gél kezelés. Mind a két módszer alapvetően hasonló hatékonyságú, illetve az életminőséget és potenciálian az életkilátásokat is egyaránt javító eszközös lehetőség.

Idegtudományok

2019. JANUÁR 08.

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

A marihuána orvosi felhasználásának onkológiai szempontjai

VÉGH Éva

A marihuána orvosi felhasználása napjainkban a magyar onkológiai betegek széles körében jelentős érdeklődésre tart számot. A gyakorló onkológus ezért a mindennapi klinikai munkában egyre többször találja szemben magát a kannabinoidokkal kapcsolatos kérdésekkel. A cikkben néhány alapfogalom tisztázására, a külföldi és a hazai hozzáférési helyzet bemutatására kerül sor. Számtalan közlemény foglalkozik a marihuána alkalmazásával rákbetegeknél, különböző indikációkban. A közleményekben a daganatos javallati körben legtöbbször a kemoterápia okozta hányinger és hányás, a krónikus fájdalom, az alvászavarok, az étvágytalanság és a fogyás szerepelnek. A cikk kitér a rosszindulatú daganatok oki kezelésével kapcsolatos ismeretekre is, amelyek jelenleg a glioblastomára korlátozódnak. A kannabisz rákkeltő hatásával kapcsolatos kérdésekről, illetve amerikai onkológusok körében végzett ismertség és attitűdértékelésről is nyújt információt ez a cikk, amelyben a fenti témájú közlemények irodalmi áttekintésére kerül sor.

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 25.

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.

PharmaPraxis

2018. SZEPTEMBER 18.

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Az elsődlegesen a betegeket gondozó gyógyszerészek képzése érdekében egy olyan keretrendszert érdemes használni, ami magába foglalja a praxis filozófiáját, a gyógyszerészi gondozás folyamatait és a praxis menedzsment rendszereket egyaránt.

Klinikum

2018. JÚLIUS 27.

A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁJUS 30.

[A stroke valóban hétfő reggeli betegség?]

FOLYOVICH András, BÉRES-MOLNÁR K Anna, GIMESI-ORSZÁGH Judit, KATONA Lajos, BICZÓ Dávid, VÖRÖS Károly, GŐBL Gábor, AJTAY András, BERECZKI Dániel

[Az akut ischaemiás stroke terápiás időablaka rövid. A szöveti rekombináns plazminogénaktivátorral (rt-PA) történő thrombolysisről születő döntés a betegek szigorú szabályok szerinti kiválasztásán alapul.]

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

GORKA Eszter, FABÓ Dániel

Az onkológiai betegségek okozta neurológiai tünetek, tünetegyüttesek egy szerteágazó etiológiájú heterogén klinikai entitás, amely érintheti a központi és perifériás idegrendszert, lehet primer vagy szekunder, de létrejöhet akár immunmediált folyamatok útján is. Összefoglaló cikkünkben áttekintjük az onkológiai gyakorlatban előforduló neurológiai kórképeket és vezető tüneteket. Kiemelten tárgyaljuk a háttérben álló leggyakoribb daganatként az agyi metasztázisokat, amelyek jelenleg az új célzott és immunterápiák fókuszpontjába kerültek, s napjainkban is egyre bővül azon szerek köre, amelyek intracranialis aktivitást mutatnak. Részletezzük a daganatok okozta paraneoplasiás neurológiai szindrómákat, mert bár ritkák, de egyre jobban diagnosztizálhatók, és gyors felismerésük elengedhetetlen a háttérben álló daganatos folyamat detektálásában. Végül a tumorok kezelésének mellékhatásaként újabban megfi gyelhető neurológiai tüneteket ismertetjük, mint a PD1-gátló immunterápiák következtében közel 3%-ban fellépő neurológiai szövődmények. Nem megfeledkezve a kemoterápiák okozta polyneuropathiákról és a tüneti terápiaként alkalmazott antikonvulzív terápiás indikációkról.

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

A malignus eredetű testüregi folyadékok kezelése

SZÖLLŐSI Regő

A malignus eredetű testüregi folyadékok etiológiája változatos, és bár vannak jellemző daganattípusok, hátterükben gyakorlatilag bármilyen daganatos betegség állhat. Összességében a testüregi folyadék megjelenése egy progrediáló betegségre utal, a prognózist a tumor típusa, a daganatellenes kezelésre való reakciója és a beteg állapota nagyban befolyásolja. Az esetek nagy részében a testüregi folyadékgyülemek kezelése palliatív jellegű, amelynek célja a tünetek csökkentése és az életminőség javítása. Természetesen vannak kivételek, például a pericardialis tamponád. Megfelelő kezeléssel a betegek tünetei egyensúlyban tarthatók, így a szükséges hospitalizációk száma minimalizálható. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a megfelelő terápia megválasztásánál a beteg általános állapotát, életkilátásait, a kontraindikációkat, a lehetséges szövődményeket, a költséghatékonyságot kell fi gyelembe venni a beteg egyéni igényeit és kéréseit is tiszteletben tartva, a lehetséges alternatívákról való pontos informálással.