Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 291

Idegtudományok

2023. JANUÁR 17.

Stroke-kal kapcsolatos klinikai vizsgálatok 2022-ben

A tavalyi évben számos, stroke-kal kapcsolatos klinikai vizsgálat látott napvilágot, amelyek elsősorban a revascularisatióra vonatkozó kérdésekre kerestek választ. A Lancet Neurology-ban megjelent összefoglaló cikk ezeket az eredményeket összegzi.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A koronavírus-járvány hatása a magyar ápolók mentális egészségére

PALÁSTI-KOVÁCS Flóra, MADARÁSZ Ildikó, RAPOSA László Bence, RAPOSA-ROZMANN Nóra, KISNÉ GALAMB Julianna

Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, milyen hatással volt a járvány a magyarországi ápolók mentális egészségére a második hullám idején.  A kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti kutatáshoz az adatgyűjtés országos szintű online kérdőívvel történt 2021.01.26. és 2021.02.26. között. Felmértük a leterheltség, szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és bizonytalanság szintjét a járvány előtt, alatt, és ha volt átvezénylés, annak időtartama alatt, illetve, hogy ezeket a tüneteket mi befolyásolta a leginkább. Az SPSS 25.0 és Microsoft Excel 2010 program segítségével leíró statisztika mellett χ2-próbát, ANOVA-tesztet, T-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A 700 kitöltő eredményéből láthatjuk, hogy mind a fent említett öt tünet értéke megemelkedett a járvány hatására (p<0,0001). A megfelelő védőfelszerelés a szorongás értékét csökkentette (p=0,043). A válaszadók 11,6%-a jelölte meg azt, hogy nem folyik náluk tesztelés. Az oltási hajlandóság ebben az időben 70% volt, amit a végzettség szignifikánsan befolyásolt (p=0,039). A koronavírus-járvány jelentősen rontotta az ápolók mentális egészségét. Az időszak nehézségét az is jelzi, hogy az ápolók nagy részének nélkülöznie kellett a szociális kapcsolatait, és 60% jelölte azt, hogy eszébe jutott, hogy elhagyja az egészségügyet.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A fejfájás megjelenési formái és azok hatása a mindennapi tevékenységekre

CSEH Hermina , KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 07.

Epilepsziás rohamok megelőzése intracerebralis vérzésen átesett betegek körében

Az akut spontán intracerebralis vérzést egyes becslések szerint az esetek mintegy harmadában epilepsziás roham is kíséri. A rohamok többsége EEG-vel detektálható és az intracerebralis vérzés kezdetétől számított 24 órán belül bekövetkezik. Nem ismeretes, hogy a rohamok milyen hatással vannak a betegek rövid vagy hosszú távú kimeneteleire, ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatok alapján nincs kapcsolat a vérzéseket kísérő rohamok és a funkcionális kimenetel között, noha a legtöbb ilyen vizsgálat csak a klinikailag is észlelhető rohamokat vizsgálta. Emellett az sem ismert, hogy a preventív terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét vagy az epilepszia kialakulásának rizikóját. A súlyos intracerebralis vérzésekben az antiepileptikumok (AED-k) jellemzően primer prevencióként használatosak és általában nem sikerült kimutatni, hogy használatuk javítana a funkcionális kimenetelen. Egy kis randomizált, kontrollált vizsgálatból származó adatok alapján a valproát a placebóhoz képest nem mutatott különbséget az egyéves roham-előfordulás tekintetében, ugyanakkor a vérzéstől számított 12 hónap múlva valproát mellett szignifikánsan javult a betegek NIHSS-pontszáma.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A szégyen mint medicinális jelenség

KELEMEN Gábor

A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

Serdülők alvásminősége az internethasználattal összefüggésben

FUSZ Katalin , BENCSIK Viktória, DEÁK András, TAKÁCS Krisztina, PAKAI Annamária, OLÁH András, SOMLAI Eszter

Jelen vizsgálatunk korábbi kutatásunk folytatása, célja a serdülők alvásminőségének felmérése az internethasználat tükrében. Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kérdőíves felmérést végeztünk általános és középiskolai tanulmányokat végző, 12–18 éves diákok körében (n = 308). Saját szerkesztésű kérdőívet, az alváshigiénés szabályok skáláját és az Athén Insomnia Skálát alkalmaztuk. Az Athén Insomnia Skálán átlagosan 5,39 ( 3,93) pontot értek el, a serdülők 17%-a insomniásnak tekinthető. A diákok átlagosan 1,27 (1,04) órát néznek filmet naponta, és 47%-uk több mint két órán keresztül használja az internetet naponta. Negatívan befolyásolja az alvásminőséget a napi túlzott internet­hasz­nálat (p < 0,001) és az elalvás előtti okoseszköz-haszná­lat (p = 0,002). A stressz az internethasználattal párhuza­mosan nő (p = 0,001). Akik jobban alszanak, jobban teljesítenek az iskolában (p = 0,034). A túlzott okoseszköz-használat összefügg a magasabb stressz-szinttel, a rosszabb alvásminőséggel. Célunk a szülők és a serdülők figyelmének felhívása az internethasználat csökkentésére, a romló alvásminőség lehetséges következményeire.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.

Tartalom:

  • Covid-19-fertőzött vagy gyanús páciensek sürgősségi szemmel
  • Gondolatok a Covid-19-fertőzött beteg újraélesztéséről a légúti sürgősségin
  • Covid-19-pandémia során kialakított betegutak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi
  • Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztályán
  • Korai ritmuszavar detekció a Covidjárvány alatt
  • A 17. beteg Magyarországon, avagy a post-Covid ellátás kezdete a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórház és Jósa András Oktatókórházban
  • Egy a cél, egy a harc! – avagy az összehangolt teammunka jelentősége a Covid intenzív osztályon
  • A gyermekellátás és színterei a Covid-járvány idején

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

    Tartalom:

  • A mellkaskompresszió végzésének hatékonysága maszk viselése közben
  • Akut kardiovaszkuláris kórképek a sürgősségi ellátásban grey-zone vizsgálata az nstemi betegpopulációban
  • Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében
  • Sclerosis multiplex betegséggel élők otthoni ápolási örülményeinek, életvitelükben, életminőségükben bekövetkezett változásoknak vizsgálata
  • Stressz és pszichoszomatika az ápolók körében
  • Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban