Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

Borban az igazság?

FEHÉR János

A bor mintegy tízezer éve az emberiség általánosan fogyasztott élvezeti itala. Alkalmazása gyógyító célból végigkíséri a történelmet. A mérsékelt alkoholfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatásának tudományos igénnyel végzett vizsgálatai mintegy harminc éve kezdődtek.

HUN 2009;19(11)

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

Emlőrákos betegek hónalji őrszemnyirokcsomó-biopsziája és a hónalj sebészi kezelése Evidenciák és nyitott kérdések

CSERNI Gábor

Bár Albert Camus a Sziszüphosz mítosza című művében a „vannak igazságok, de nincsen igazság” megfogalmazású mondatát - a matematika analógiájára - a pszichológiára vonatkoztatta (1), a szakirodalmat rendszeresen böngésző orvos néha ezt saját tudományára is értelmezheti, ha egymásnak részben ellentmondó közleményeket talál egy adott témában.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Emlőrákos betegek hónalji őrszemnyirokcsomó-biopsziája és a hónalj sebészi kezelése Evidenciák és nyitott kérdések

CSERNI Gábor

Bár Albert Camus a Sziszüphosz mítosza című művében a „vannak igazságok, de nincsen igazság” megfogalmazású mondatát - a matematika analógiájára - a pszichológiára vonatkoztatta (1), a szakirodalmat rendszeresen böngésző orvos néha ezt saját tudományára is értelmezheti, ha egymásnak részben ellentmondó közleményeket talál egy adott témában.

HUN 2008;18(10)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

Az igazság arcai Beszélgetés Beney Zsuzsával

GYIMESI Andrea

„A magyar költészet még aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Anyagtalannak hatnak, átlátszó fényfátyolnak, pedig nagyon is keményen megmunkált matéria rejlik bennük.” - írta róla Weöres Sándor. A két parton című, 2000- ben kiadott verseskötetet így jellemezték: „A magyar bölcseleti líra egyik csúcsteljesítménye.” Beney Zsuzsa orvos, költő, író és esszéista; hetvenéves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, mindemellett egyetemi tanárként bölcseletet és költészetet tanított Pécsett és Miskolcon.

HUN 2006;16(03)

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

A gyógyszeripar ellen vagy a megbízhatóbb tudásért?

BÁNFALVI Attila

E sorozat harmincadik írása felé közeledve a szerző annyi személyességet talán megengedhet magának, hogy azokra a tapasztalataira hivatkozik, amelyek a medikalizációhoz kapcsolódó gondolatok, tények fogadtatásához kötődnek. A két szélső pólust az orvosellenesség indulatos vádja és az argumentációkban mutatkozó bátorság dicsérete jelölik ki.

HUN 2005;15(12)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Már a tudomány sem a régi?

BÁNFALVI Attila

A „tudományos” jelző a modern ember számára az igazság, a tudás garanciáját jelenti. A szekularizált világban pontosan azt a funkciót tölti be, mint a premodern korokban a vallásra, az Istenre vagy a Bibliára hivatkozás. Korunk medicinájára, ha lehet, még fokozottabban érvényes ez a tendencia. Mert ugyan maga a tudományosan igaznak tekintett ismeret idővel akár az ellenkezőjébe is fordulhat, és ráadásul részleges is, de mégis rátámaszkodva a halálba vezető emberi szenvedés végtelen változatosságában egy kis „biztonságszigetet” nyerhet az orvos, ahol annyi kétség és frusztráció közben kifújhatja magát.

HUN 2005;15(10)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dilemma

FRENKL Róbert

A kemény és a puha diktatúra után érthető, ha él a zsigerekben a múlt beidegződése; ennek keveredése a zsenge demokrácia mechanizmusaival sajátos konfliktusokat eredményez, amikor is a döntés és az igazság kimondása egyaránt nehéz.

HUN 1994;4(03)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚNIUS 01.

Az alkohol hatása a figyelemre, igazságügyi és balesetlélektani szempontból

PAP Zoltán

Tanulmányommal az volt a célom, hogy újból ráirányítsam a figyelmet az ún. „enyhefokú alkoholos befolyásoltság” nagy jelentőségére a közlekedési balesetek keletkezésében. A legújabb felfogás alapján rá akartam mutatni a kötelező véralkohol vizsgálat, valamint a relatív és abszolút határérték elbírálásának fontosságára a vezetésre való alkalmasság megítélésében, igazság ügyi orvosszakértői, elmeorvosi és büntetőjogi szempontból. Egy ha gázolást okozó közlekedési baleset ismertetése alapján igyekeztem pszichológiailag elemezni az enyhefokú ittasság állapotában leledző gépkocsivezető elmebeli állapotát és egyben igazolni, hogy már 1,2%, véralkoholtartalom, bizonyos feltételek mellett, megzavarhatja a figyelem elemzőképességét, késlelteti a reakciók gyorsaságát, meghosszabbítja a „pillanat-időt”, ritkítja az elkülönített észrevevések számát, sőt a „tudat üressé válásával” olyan sajátszerű eszméletzavart okozhat, ami miatt az ittas ember teljesen alkalmatlanná válik a vezetésre.

HUN 1961;14(06)