Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2010. JANUÁR 20.

Jelentős, új, klinikai haemostasisvizsgálatok eredményei

BODA Zoltán

A kongresszus első plenáris előadását Sam Schulman tartotta, aki a RE-COVER klinikai vizsgálat eredményeit ismertette, amelyben a dabigatran etexilat új, direkt, orális antitrombin (anti-FIIa) hatású szer klinikai hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze a kumarinnal elérhető eredményekkel akut proximalis mélyvénás thrombosisban és akut, nem maszszív tüdőemboliában szenvedő betegek esetében véletlen besorolásos, kettős vak körülmények között.

HUN 2010;20(01)

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A nyelőcső- és gyomorvaricositasból eredő vérzések ellátása

JÓZSA Andrea, SZÉKELY Iván, SIMON János, MÁHR Árpád, HORVÁTH László, HORVÁTH Andrea, FEJES Roland, SZÉKELY András, SZABÓ Tamás, MADÁCSY László

BEVEZETÉS – A nyelőcső és a gyomorfal varicositasaiból eredő vérzés a krónikus májbetegek halálozásának egyik vezető oka. Az elmúlt két évtizedben jelentős haladás ment végbe a varixból vérző betegek kezelésében, amely a sürgősségi endoszkópos ellátásnak, a varixligatio bevezetésének és a vérző betegek szubintenzív részlegen történő ápolásának köszönhető. Jelen tanulmányban az osztályunkon alkalmazott korszerű terápiával elért eredményeket értékeljük az irodalmi adatokkal összevetve. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – A 2001. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakban varixvérzés miatt kezelt betegek dokumentációit elemeztük. Főbb szempontok voltak: hathetes mortalitás, az újravérzés gyakorisága, transzfúziós igény, átlagos ápolási idő. EREDMÉNYEK – A vizsgált időszakban összesen 228 varixvérzés miatt történt sürgősségi felvétel (191 beteg). A cirrhosis a betegek 92%-ában alkoholos eredetű volt. Minden betegnél négy órán belül sor került az endoszkópos vizsgálatra, hét esetet kivéve endoszkópos terápiára is. Négy esetben alkalmaztunk vazoaktív szert, egy betegnél transjugularis intrahepaticus portosystemás söntöt ültettünk be. Az endoszkópos terápia a primer haemostasist tekintve 85%-ban sikeres volt, az újravérzés aránya 31%-nak bizonyult. Az átlagos ápolási idő nyílt osztályon 10,6 napot, vérző szubintenzív osztályon 2,6 napot tett ki. Az átlagos transzfúziós igény 3,75 E vér volt. A hat héten belüli mortalitás 14,9%-nak bizonyult. KÖVETKEZTETÉS – Eredményeinket a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva kiemeljük, hogy az osztályunkon kezelt betegek körében jelentősen alacsonyabb volt a hathetes mortalitás, mint a régebben közölt vizsgálatokban, illetve közel egyezik a mai mértékadó adatokkal.

HUN 2008;18(02)

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság VIII. Kongresszusa Alsópáhok, 2005. október 6-8.

BLASKÓ György

A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság hagyományosan kétévente tartott, immáron VIII. kongresszusa szomorú búcsúztatással kezdődött. Rák Kálmán professzor, a társaság alapító tagja és korábbi elnöke 2005. június 2-án váratlanul elhunyt.

HUN 2006;16(01)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság Kongresszusa 2001. szeptember, Alsópáhok

KISS Róbert Gábor

A fennállásának 10. évét ünneplõ társaság kétévenként megrendezett kongresszusán a hagyományokhoz hűen egy szekcióban zajlottak az ülések. A nap kezdetén, még frissen hallgattuk meg a remek összefoglalókat a szakma kiválóságaitól: Losonczy Hajnától, Rák Kálmántól, Muszbek Lászlótól, Machovich Raymundtól, Patthy Lászlótól, István Lajostól és Nemes Lászlótól. E sorok írójára különösen nagy befolyást tett Patthy akadémikus összefoglalója a véralvadási tényezõk evolúciójáról.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Primer haemostasis az atherothromboticus folyamatokban

UDVARDY Miklós

A koszorúér occlusiv eseményeinek 90%-a plakkruptura és thromboticus folyamat következtében lép fel, a stroke esetében ez az arány, illetve a thromboticus esemény mintegy 75%-nyit tesz ki. Az artériás occlusiv thromboticus események patogenezisében minden kétséget kizáróan fontos szerepet játszanak a koagulációs rendszer prothromboticus eltérései, a klasszikus értelemben vett primer haemostasis, a vérlemezke-érfal integrált működése, illetve annak zavara.

HUN 2001;11(06-07)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Haemostasisvizsgálatok fiatalkorú ischaemiás cerebrovascularis betegeknél

FOLYOVICH András, VASTAGH I., VITASZIL E., ILNICZKY S., NEMES L., CZEGLÉDI A.

A cerebrovascularis kórképek a halálokok sorában a harmadik helyen állnak a fejlett országokban. A fiatalkorban kialakuló ischaemiás cerebrovascularis betegségek 35-40%-a tisztázatlan eredetű (cryptogen stroke)

HUN 1999;52(11-12)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Antikoaguláns kezelés agyérbetegségekben

NAGY Zoltán

Az antikoaguláns kezelés gyakorlata, indikációs területe a cerebrovascularis betegek ellátásában még ma is vitatott. Remélhető, hogy a javuló diagnosztikai lehetőségek, a képalkotó eljárások kiterjedt alkalmazása, a haemostasis pontosabb vizsgálata és monitorozása, az egyre nagyobb számú multicentrikus vizsgálat segítségével jobban meg tudjuk határozni a kezelés feltételeit. Antikoaguláns kezelés beállítása indokolt lehet a stroke-prevencióban, elsősorban cardioembolisatio megelőzésére, azokban az esetekben, ahol a stroke valószínűsége magasabb, mint 5%, továbbá az agyi vénás thrombosisokban, valamint a mélyvénás thrombosisok megelőzésére. Progresszív ischaemiás stroke kezelésében az antikoaguláns adása ma még vitatott. A heparinnal (kumarinokkal, warfarinnal) folytatott kezelés tapasztalatai letisztultak, ezzel szemben a kis molekulasúlyú heparinok, heparinoidok alkalmazásáról jelenleg még nincs elég adat, széleskörű klinikai vizsgálat.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Thrombolysis az akut agyi ischaemia kezelésében

NAGY Zoltán, SKOPÁL Judit

A cerebrovascularis betegségek képezik a harmadik leggyakoribb halálokot és a legtöbb tartós munkaképtelenséget Magyarországon. Az agyérbetegségek patofiziológiájának és kezelésének intenzív preklinikai és klinikai kutatása ellenére nincs olyan kezelési eljárás, mely az agyi infarctus prognózisát bizonyíthatóan javítaná. A thrombolysis elméletileg oki beavatkozás, mivel az érpályát ismét szabaddá teszi (rekanalizációs hipotézis). A különböző trombolysis vizsgálatok, meta-analízisek és esetismertetések egyértelműen bizonyították, hogy a korai hospitalizáció, a jól átgondolt diagnosztikai algoritmus, ebben első helyen a CT-vizsgálat, illetve a haemostasis-vizsgálatok alapvető fontosságúak. A magas rizikót jelentő vérzéses átalakulás és az agyödéma nem függ az alkalmazott thrombolyticum dózisától. A lysis ideje viszont nagymértékben meghatározza a beavatkozás sikerét. Ezért a stroke-betegek ellátás megszervezése alapvető a sikeres kezelés szempontjából.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Újabb szempontok a cerebrovascularis kórképek csoportosításában, diagnosztikájában és terápiájában

NAGY Zoltán

A magas hazai cerebrovascularis morbiditás és mortalitás fordította a figyelmet a stroke megelőzése és a megfelelő beteg ellátás megszervezése felé. 1990-ig ugyanis mind a cardiovascularis, mind a cerebrovascularis halálozás fokozatosan romlott hazánkban. A rizikófaktorok pontos elemzése meghatározza a primer és szekunder prevenció szempontjait. Legfontosabbnak látszik a hypertonia gondozás, a táplálkozási szokások fokozatos megváltoztatása és a dohányzás mérséklése. Az 1990-ben publikált módosított stroke klasszifikáció az ischaemiás stroke további felosztását javasolja, emboliás, atherothromboticus és lacunaris formákra. A patomechanizmust is tükröző kategóriák az eredményesebb terápia megtervezéséhez nyújtanak segítséget. Az emboliás stroke korai thrombolyticus kezelése kecsegtet sikerrel, míg hasonló kezelés a lacunaris stroke eseteiben rizikót jelenthet. A haemodilutiós és dehydráló kezelés indikációja az ischaemiás stroke különböző formáiban különböző. A diagnosztikában az eszközös vizsgálatok jól kidolgozott algoritmus szerint történnek. A thrombolysis végzésének lehetősége miatt a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a haemostasis faktorok vizsgálata előtérbe kerültek.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

A vérzés-idő

BODA Zoltán

A vérzés-idő a primer haemostasis „szűrő" tesztje, a leggyakrabban alkalmazott thrombocyta-funkciós vizsgálat. A nagy számú vizsgálat ellenére a megnyúlt vérzés-idő pontos patofiziológiai háttere ma sem ismert. Szerző kiemeli a cellularis (thrombocyta) Willebrand fehérje jelentőségét a primer haemostasisban. A vérzés-idő vizsgálatára érzékeny módszert (Ivy) és standardizált, egyszerhasználatos eszközt (Simplate) ajánl. Veleszületett és szerzett thrombocytopathiákban, továbbá Willebrand-betegségben a vérzés-idő vizsgálata elengedhetetlen. Diagnosztikus algoritmust ismertet.

HUN 1992;2(04)