Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A köszvény

MITUSZOVA Mila

A köszvény kialakulásának patomechanizmusára, klinikai klasszifikációjára, kezelésére és eredményes gondozására vonatkozó ismereteink az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodtak, bár még számos kérdés vár meg válaszolásra: ilyenek egyebek között a női köszvény atípusos jellege, a gyakoribb előfordulás idősebb nőknél, a cyclosporin által indukált köszvény gyakran agresszív volta. Előrehaladást jelentett a fehérjékkel (elsősorban IgG-vel) borított kristályok gyulladást kiváltó szerepének megismerése, de továbbra is problémát jelent az intraarticularis kristály és mononátriumurát-lerakódás miatt kialakuló gyulladásos válasz változó jellege. A hosszú ideje uralkodó felfogástól eltérően ma már tudjuk, hogy nem minden köszvényes beteg középkorú férfi; egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb, kiterjedt tophusos képződményektől szenvedő, gyógyszeres kezelésre refrakter betegekkel. A hiperurikaemia és a köszvény kapcsolata sok vonatkozásban tisztázódott ugyan, de ha megismernénk annak okát, hogy tartós hiperurikaemia miért nem jár együtt köszvénnyel, azt is megértenénk, hogy miért alakulhat ki alkalmanként köszvény tartós hiperurikaemia nélkül. A kórlefolyás lassításának, illetve a késői szövődmények megelőzésének fontos feltétele a korai diagnózis megállapítása, valamint a roham megszüntetését, a húgysavszint rendezését célzó kezelés beállítása.

HUN 2000;10(05)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Gerincvelői kompressziót okozó spinalis tophus uraticus

GYŐRBÍRÓ Zsolt, KELEMEN József, IMRE László, KOPA János, NOVOTHNY György

A köszvény a purinanyagcsere genetikai vagy szerzett zavarából származó megbetegedés, amelyben a húgysav felszaporodik a vérben, nátriumsója lerakódik bizonyos szövetekben, főleg az ízületekben és a vesékben így azok gyulladásos vagy degeneratív elváltozását okozza

HUN 1999;52(11-12)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Cardiovascularis betegségek kockázati tényezői albuminuriával szövődött insulin-dependens diabetes mellitusban

JERMENDY György, VÖRÖS Péter, STOKUM Éva, KAMMERER László

Albuminuria megjelenése insulin-dependens cukorbetegeknél a cardiovascularis megbetegedések, illetve a cardiovascularis eredetű halálozás kockázatának növekedésével jár. Az albuminuria és a cardiovascularis eredetű morbiditas/mortalitas közötti kapcsolat tanulmányozása céljából 81 insulin-dependens cukorbeteget vizsgáltunk. A vizelet albumin értékét radioimmunoassayvel határoztuk meg és a betegeket normo-, micro- és macroalbuminuriás csoportba soroltuk. A macroalbuminuriás csoportban (n = 16) a szérum kreatinin, cholesterin, triglicerid, húgysav és vérnyomás szignifikánsan nagyobb volt, mint a normoalbuminuriás betegek (n = 45) megfelelő értéke. A microalbuminuriás betegek (n = 20) értékei a macro- és normoalbuminuriás csoport értékei közé estek. Szoros korrelációt találtunk az albuminuria súlyossága és a szérum kreatinin, cholesterin, triglicerid, húgysav, systolés, valamint diastolés vérnyomás között. Insulin-dependens, uraemiában nem szenvedő cukorbetegeknél az albuminuriát olyan kockázati tényezők kísérik, melyeknek szerepe lehet e betegek gyakoribb, cardiovascularis eredetű megbetegedésében, illetve halálozásában.

HUN 1991;1(15)