Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 654
Lege Artis Medicinae
2021. SZEPTEMBER 16.
Koronavírus-betegség reumatológiai betegek körében – a megfertőződés, a súlyos lefolyás és a hatásos vakcináció esélyei
A gyulladásos és reumatológiai betegségekben szenvedők koronavírus-fertőzöttségének gyakorisága nem tér el jelentősen a helyi népesség fertőzöttségi arányaitól. A nagyobb adagú kortikoszteroiddal kezeltek, elsősorban a súlyosabb szisztémás autoimmun betegek megfertőződésének nagyobb a valószínűsége. A hospitalizáció, illetve a mortalitás esélye sem tér el lényegesen a népességi Covid-fertőzöttekétől. E tekintetben is kivételnek számítanak a nagyobb mennyiségű kortikoszteroidokkal és citosztatikumokkal kezeltek. A Covid-prognózist illetően az általában kockázatot jelentő társuló betegségek (a Covid előtti reumatológiai felmérések szerint) ugyanazok a gyulladásos és a nem gyulladásos reumatológiai betegek körében. Ezért nem a reumatológiai betegség miatt súlyos a Covid-kimenetel kockázata, hanem az időskor és az ebben az életkori csoportban egyaránt fellelhető cardiopulmonalis és anyagcsere-betegségek következtében. A gyulladásos reumatológiai/autoimmun betegek kezelésének fegyvertárából hipotetikus alapon a súlyos Covid kezelésére kiválasztott készítmények közül a dexamethason hatásossága bizonyított egyértelműen. Speciális betegcsoportokban kedvező hatása lehet az interleukin-6-antagonistáknak és a JAK-gátlóknak. A reumatológiai és az autoimmun betegségek kezelésére alkalmazott betegségmódosító gyógyszerek, köztük az antimetabolitok, az anticitokin immunológiai készítmények és a JAK-gátlók nem jelentenek Covid-kockázatot, adásukat nem kell megszakítani. Kivétel ez alól a korai B-sejteket közvetlenül elpusztító rituximabkészítmény, amely a súlyos kimenetel esélyét növeli a kezeltekben, feltehetően aktív betegségük és a gátolt humorális immunvédekezés miatt. A Covid-vakcináció szintúgy nem jelent speciális akut kockázatot reumatológiai és autoimmun betegek számára. Hosszabb távon még vizsgálandó, hogy az immunválasz erősségét és tartósságát reumatológiai betegekben a vakcináció speciálisan befolyásolja-e.
Klinikum
2021. AUGUSZTUS 12.
Orvosok és nővérek kiégésprevenciója a COVID-19-járvány idején és azon túl
A vezetők folyamatos odafigyelése és a többféle megközelítést alkalmazó, szervezeti szintű beavatkozások a leghatékonyabbak az orvosok kiégésének kezelése érdekében, de az egyéni szintű módszerek is jelentős hatékonysággal bírnak. A kiégésben szenvedő orvosoknak azonban mindenképpen érdemes szakemberhez fordulniuk, hangsúlyozza David Fessel és Cary Cheris kiégést megelőző mikrotechnikákat tárgyaló szakirodalmi áttekintése (Coronavirus Disease 2019 [COVID-19] and Beyond: Micropractices for Burnout Prevention and Emotional Wellness; J Am Coll Radiol).
Hypertonia és Nephrologia
2021. JÚLIUS 29.
Dializált betegek étrendi kezelése
A hemodialízis katabol esemény, hatására csökken az egész test fehérjeszintézise, a betegek a dializátumban kezelésenként átlag 15-20 gramm fehérjének megfelelő aminosavat vesztenek, a vér-membrán kontaktus ugyanakkor gyulladásos aktivációt jelent. Egyes, elágazó szénláncú aminosavak nem csupán mint szubsztrátok, hanem mint a fehérje-anyagcsere független szabályozói is hiányoznak a fehérjeszintézishez. Kórosan fokozódik a nyugalmi energiafelhasználás is. A fehérje/ aminosav veszteséget és az extra energiaigényt a szervezet az izomfehérjék bontásából fedezi, amelyet a csökkent anabol folyamatok nem ellensúlyoznak, a dialízis napján a nitrogénegyensúly biztosan negatív.
Hypertonia és Nephrologia
2021. JÚLIUS 29.
Dialíziskezelés és Covid-19
A kínai Vuhanban 2019 végén kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében egy új koronavírust azonosítottak. Az új koronavírus elnevezése „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2), az általa okozott megbetegedés pedig a „koronavírus betegség 2019” (Covid-19).
Ideggyógyászati Szemle
2021. JÚLIUS 30.
Ellentmondások a neurológiában: A sclerosis multiplex diagnózisának, követésének és terápiájának aktuális kérdései a patomechanizmus megközelítésével
A sclerosis multiplex relapszáló-remittáló és progresszív formái közötti határvonal sokszor nehezen megállapítható. A kórkép különböző klinikai megjelenései (fenotípusai) ellenére nincs egyértelmű biológiai oka az egyes formák elkülönítésének. Mind a primer progresszív, mind pedig a szekunder eseteknél ugyanis hasonló patológiai eltérések észlelhetők a gyulladásos infiltráció, az axonalis károsodás és a corticalis demyelinisatio vonatkozásában. Felmerül a kérdés, hogy a primer progresszív sclerosis multiplexet megelőzheti egy aszimptomatikus (fel nem ismert) relapszáló-remittáló fázis. A szekunder progresszív sclerosis multiplex meghatározásához a betegnek 4-es EDSS-értéke kell, hogy legyen. Következésképpen a klinikai progresszió a korai fázisban kevéssé követett a betegeknél. Ismert továbbá a relapszusoktól függetlenül előrehaladó progresszió, ami észlelhető a betegség relapszáló-remittáló fázisában. A háttérben zajló lappangó, parázsló celluláris/molekuláris folyamatok meghatározzák a klinikai történést, amik a gyógyszeres terápia fontos célpontjai lehetnek. Ugyanakkor a proinflammatorikus citokinek összefüggésbe hozhatók a rosszabbodó kognícióval. Ez a gyulladásos környezet igen komolyan közrejátszhat a relapszus alatt megfigyelt mentális állapot kialakulásában. A betegeknél a motoros (fizikai) rosszabbodást jóval megelőzően rejtett kognitív teljesítménycsökkenés észlelhető. A relapszáló-remittáló fázisban észlelt silent progression pedig kapcsolatban lehet az agyi atrophia előrehaladásával. Levonható tehát az a következetés, hogy a szekunder progresszív fázisban észlelt folyamat jóval előbb elkezdődhet. Ezek az adatok a sclerosis multiplex egységes szemléletét erősítik, és felvetik a lehetőséget, hogy a betegség valójában egy primer progresszív kórkép, amire relapszusok rakódnak.
Ideggyógyászati Szemle
2021. JÚLIUS 30.
[Guillain–Barré-szindróma SARS-CoV-2-vakcinációt követően]
[Bevezetés - A koronavírus-betegség (Covid-19) a SARS-CoV-2-fertőzést követően létrejövő járványos légúti megbetegedés, ami gyorsan az egész világra kiterjedő pandémiává alakult, azonban hamar sikerült ellene hatékony vakcinákat kifejleszteni. A tanulmány bemutatja egy beteg esetét, akinél inaktivált SARS-CoV-2 vírust alkalmazó vakcináció (CoronaVac) után súlyos mellékhatás, Guillain–Barré-szindróma alakult ki. Esetismertetés – Egy 76 éves férfi beteg jelentkezett sürgősségi osztályunkon kilenc napja kezdődő, progresszív végtaggyengeséggel. A beteg kórházi felvétele előtt két héttel kapta meg CoronaVac típusú oltásának második dózisát. Motoros vizsgálata során 3/5-ös fokozatú alsó végtagi és 4/5-ös fokozatú felső végtagi izomerő-csökkenést lehetett megállapítani. A mély ínreflexeket egyik végtagon sem lehetett kiváltani. Az idegvezetéses vizsgálatok a motoros és szenzoros idegrostok csökkent vezetőképességét mutatták, ami megfelel az akut motoros és szenzoros axonalis neuropathia diagnózisnak (AMSAN). Következtetések - A klinikusoknak tisztában kell lenniük a Covid-19-ellenes vakcináció neurológiai és egyéb mellékhatásaival, hogy ezek korai kezelése megvalósulhasson.]
Idegtudományok
2021. JÚLIUS 14.
S1P-szint és a Parkinson-kór
Schwedhelm és munkatársai a Movement Disorders-ben megjelent cikkükben a szérum S1P-szint és a Parkinson-kórban megjelenő fenotípusok közti összefüggést tanulmányozták. 196, on-fázisban lévő Parkinson-kóros beteg motoros és kognitív tüneteit az UPDRS III, H&Y, valamint a MoCA-skálák szerint értékelték, majd 64 beteg követéses vizsgálatát végezték el. A motoros hanyatlást legalább 5 pontnyi MDS-UPDRS III-skála szerinti csökkenéssel, míg a kognitív hanyatlást legalább 3 pontnyi MoCA-skála szerinti csökkenéssel definiálták. A kezdetben, valamint a követéses időszakban mért szérum-S1P-értékeket a kontrollcsoport megfelelően párosított betegeinek S1P-szintjével hasonlították össze.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Poszt-Covidban jelentkező lokalizált és kiterjedt fájdalom kezelési lehetőségei
Az új koronavírus-betegségről és kezeléséről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális kimenetelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Covid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fájdalom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropathiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával állunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgásszervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyarázata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak ismeretében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
Statinok hatása a Covid-19 kimenetelére
A SARS-hoz és a MERS-hez hasonlóan, a Covid-19 megbetegedésre is jellemző a gyulladásos reakció és az immunválasz szabályozási zavara. Súlyos lefolyású esetekben megemelkedik a gyulladásos citokinek koncentrációja, a neutrophil granulocyták száma, és lymphopenia alakul ki. A súlyos Covid-19 többek között hyperinflammatoricus állapottal, cardiovascularis zavarokkal és a vénás thromboembolisatio fokozott kockázatával jellemezhető.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A nyálkahártya-védelem mechanizmusa és a vírusinvázió csökkentésének lehetőségei Covid-pandémia idején
A koronavírus behatolási kapuja a légzőszervek nyálkahártyája. A Covid-19 súlyosságát, szervi manifesztációit és kimenetelét a megtámadott szervezetbe jutó vírustömeg, a vírusterhelés határozza meg. A vírus áthatolásában, az epithelsejtekkel való fúziójában és replikációjában a légutak és a gastrointestinalis nyálkahártya állapota és védekező rendszerének kapacitása a döntő. Ennek függvénye a közvetlen neuralis terjedés, a mélyebb légutakba hatolás és a lymphogen szóródás is. A vírus megkötődése és bekebelezése aktív folyamat, enzimatikus transzfer útján jut az epithelsejt endomszómáiba, ahol a természetes védekezés elemei érzékelik és ezzel kiváltja az első elhárító reakciókat. Ezek a teljes immunrendszert alarmírozzák, és a vírusterheléssel arányos gyulladásos és enzimatikus védekező folyamatok egész láncolatát indítják meg (citokin- és bradikininvihar). A Covid-patológia súlyossági végpontja az alveolitis, cerebralis vasculitis és a belszervi károsodás, amelyek sokszor fatálisak. A légúti mucosa felszíni faktorok kiválasztásával és az adaptív immunrendszer sejtjeinek toborzásával és aktiválásával védekezik. Ez utóbbinak fontos eleme a szekretoros IgA korai megjelenése a mucosában. A vírusinvázió megelőzésének lehetősége a carragenintartalmú orrspray alkalmazása, amely a carragenin gélképző sajátsága útján bevonja a vírust, és megakadályozza annak kötődését. Ez a hatás a korábbi vírusjárványokban már működött, és az első Covid-19-tapasztalatok is megerősítik protektív szerepét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.