Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 161

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Kísérletes vizsgálatok a meningitis tbc-nél keletkező korai vérzés pathogenesiséhez

DR. MISKOVITS Gusztáv, DR. KOVÁCS László

Tengerimalacon olyan meningo-encephalo-myelitist hoztunk létre, mely sok tekintetben - elsősorban az érelváltozások szempontjából - hasonlít az emberi meningitis tbc-hez. Pyogen folyamat, illetve Schwarzmann-phenomen előidézésével vérzés létrejön ugyan a meningo-encephalo-myelitises állat agyában és egyéb szerveiben, a kontrollokhoz képest a különbség azonban nem jellegzetes.

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adalék a hepato-cerebralis degeneratio (HCD) pathologiájához

DR. FORNÁDI Ferenc, DR. SOÓS Imre, DR. SZOBOR Albert, DR. SZEKER János

Klinikailag megfigyelt, pathológiailag feldolgozott atypusos HCD-s (hepato-cerebralis degeneratio) beteg ismertetése. Klinikailag az ismert pseudosclerosisos tünetekhez torsios-dystoniás és athetoid dyskinesis társult. Pathologiailag a cirrhosis Laennec typusú. Az agyban kiterjedt areactív lágyulások a putamenekben é a thalamusok lateralis magvaiban. A különben histopathologiailag ép mesenkephalon, pons, medulla oblongata és cerebellum kifejezetten hypotrophiás. A betegség pathogenesisének magyarázatában összeegyeztetjük az eddigi histopathologiai és biochemiai vizsgálatok eredményét, és arra a megállapításra jutunk, hogy a HCD kórlényege rézanyagcserezavar, amely endotoxicus úton betegíti meg a májat és az idegparenchyma ezen toxinnal szemben érzékeny részeit - specificus elváltozásokat okozva.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Mesterséges intelligenciával támogatott digitális terápiatervezés a precíziós onkológiában

DÓCZI Róbert, TIHANYI Dóra, DIRNER Anna, LAKATOS Dóra, SZALKAI-DÉNES Réka, VODICSKA Barbara, FILOTÁS Péter, DÉRI Júlia, PAJKOS Gábor, SCHWAB Richárd, PETÁK István

A precíziós onkológiai megközelítés mára a rutinellátás részévé vált. Egyre több daganatos betegnél készül több száz génes molekuláris diagnosztikai vizsgálat, és több mint 100 célzott vagy immunterápiás gyógyszer van forgalomban. A megnyíló lehetőségek mellett ez kihívást is jelent, hiszen sok esetben több célzott terápiás kezelési lehetőség is rendelkezésre áll ugyanahhoz a biomarkerhez kapcsolódóan, a daganatban párhuzamosan jelen lévő – átlagosan négy-öt – genetikai eltérések módosíthatják a célzott terápiák hatásosságát, sőt egyre több esetben több célozható alteráció is kimutatható egy daganatban. Ilyen esetekben az optimális terápiás terv kialakítása jelenleg a molekuláris tumor boardok (MTB) felelőssége. Azonban több tanulmány kimutatta, hogy komplex molekuláris profilok esetén az MTB-k terápiás javaslata nagyon alacsony konkordanciát mutat. Automatizált döntéshozási módszerekre van szükség, hogy a döntéshozatal hatékonysága mérhetővé váljon, így a metódusok egymással összehasonlíthatók legyenek, és a betegek validált módon a leghatékonyabb döntési módszer alapján juthassanak kezeléshez. A digital drug assignment (DDA) algoritmus lehetőséget nyújt a terápiás döntések standardizálására, ha több célzott vagy immunterápiás kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és más iránymutatás nem tesz különbséget a kezelésektől várható klinikai előny tekintetében. A módszer klinikai hasznosságának és biztonságosságának vizsgálata a SHIVA01 klinikai vizsgálat adatain történt.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Genetika Parkinson-kórban: crescit audacia experimento

KLIVÉNYI Péter

Hagyományos értelemben az idiopathiás Parkinson-kór egy sporadikus előfordulású megbetegedés, habár az esetek családi halmozódása régóta ismeretes. A genetikai vizsgálatok előretörésével közel 20 monogénes öröklődésű kórformát, valamint számos rizikófaktorként szerepet játszó genetikai variánst is sikerült igazolni. Habár a monogénes formák ritkák, a genetikai rizikófaktorok gyakrabban fordulnak elő, de a pontos prevalenciájuk nem ismert.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Minor fizikális anomáliák epilepsziában

TÉNYI Dalma, TÉNYI Tamás, CSÁBI Györgyi, JANSZKY József

Az epilepszia etiológiájának vonatkozásában végzett újabb vizsgálatok rámutattak arra, hogy az epileptogenezisben az in utero, illetve a postnatalis kóros idegrendszeri fejlődés is szerepet játszik számos olyan epilepsziaszindróma esetében is, melyeket korábban egy specifikus anomáliának tulajdonítottak.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

EEG-alapú agyi funkcionális konnektivitásvizsgálat epilepsziákban

DÖMÖTÖR Johanna, CLEMENS Béla

A krónikus fájdalomszindrómák több mint 80 millió embert érintenek Európában. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló deafferentációs fájdalmak csökkentésére már 1954-ben publikálta Heath a mély agyi stimulációs módszert.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A GBA-asszociált Parkinson-kór klinikai jellemzői

MOLNÁR Mária Judit , GROSZ Zoltán, SZLEPÁK Tamás, BALICZA Péter, CSABÁN Dóra, BORSOS Beáta, ILLÉS Anett

A GBA gén biallelikus mutációi a Gau­cher-kórért felelősek, ezzel szemben a monoallelikus érintettség a Parkinson-kór igen erős rizikófaktora. Napjainakban egy új monogénes Parkinson-betegségnek tekintik a GBA-asszociált kórképeket. A Parkinson-betegek 5–10%-ánál azonosítható kóroki variáns a GBA génben.

Ökológia

2022. ÁPRILIS 13.

Növényvédő szerek kockázatos hatásai az emberi egészségre – rák és más kapcsolódó betegségek

Miközben a konvencionális mezőgazdaságban elterjedt növényvédő szerek ökológiai és emberi egészségügyi hatása is súlyos, mind a környezetünk, mind az élelmiszereink szennyezettek ezekkel a szerekkel. Az Environmental toxicology and pharmacology szaklapban megjelent tanulmány, a Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders szerzői összefoglalták, hogy melyek azok a főbb egészségügyi problémák, amelyek kapcsolatban állnak különféle növényvédő szerekkel, és bemutatták az ezeket okozó eddig megismert mechanizmusokat.