Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2011. JÚNIUS 20.

Váladékcsorgás a garatba

GERLINGER Imre

A fül-orr-gégészeti szakrendelésen megjelenő betegek részéről az egyik legnehezebben értelmezhető és a gyakorló orvos számára sok fejtörést okozó panasz a garatba történő váladékcsorgás (GV).

HUN 2011;21(06-07)

Magyar Radiológia

2010. MÁJUS 15.

A garatműködés zavarai gastrooesophagealis reflux betegségben

SZÁNTÓ Dezső

A gastrooesophagealis reflux betegséget az alsó oesophagealis sphincter hypomyotoniája, a nyelőcső-perisztaltikák csökkenése és a gyomorürülés elhúzódása okozza.

HUN 2010;84(01)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. OKTÓBER 12.

A krónikus köhögésről a fül-orr-gégész szemszögéből

GERLINGER Imre

A krónikus köhögés a betegek számára komoly pszichés megterhelést és életminőség-romlást jelent. A klinikai tanulmányok szerzőinek többsége egyetért abban, hogy ép immunrendszerű, nem dohányzó, angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) -gátlót nem szedő, negatív mellkas-röntgenfelvétellel rendelkező betegek esetében a krónikus köhögés leggyakoribb okai a következők: váladékcsorgás a garatba (post-nasal drip syndrome, PNDS), allergia vagy krónikus rhinosinusitis, asthma, gastrooesophagealis (GERD) vagy laryngopharyngealis reflux (LPR).

HUN 2009;1(04)

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Ismeretlen eredetű, nyaki nyirokcsomóáttétet adó primer tumorok

GARAI Tibor, NÉMETH Zsuzsanna, TOMPOS Tamás, ZEMPLÉN Béla

BEVEZETÉS - Ismeretlen primer tumorról beszélünk, ha szövettanilag igazolt áttétek ellenére, komplex vizsgálatokkal sem fedezhető fel a kiindulási hely. A nyaki nyirokcsomóáttéteknek átlagosan 5%-a tartozik ide. A nyaki nyirokcsomók daganatos elváltozásainak incidenciája a korral együtt növekszik, ezeknek több mint 60%-át 40 éves kor felett malignoma okozza. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK -- A szerzők 2002 januárjától 2006 novemberéig az osztályukon kezelt vagy vizsgált 29 olyan betegük kórtörténetét tekintették át retrospektíve, akik esetében a kiindulási diagnózis nyaki metasztázist adó ismeretlen eredetű primer tumor volt. Minden betegnél körültekintő fizikális és a felső légutak indirekt tükrözéses vizsgálata, valamint aspirációs citológiai vizsgálat történt. A primer tumor felkutatásában mind a hagyományos röntgenfelvételeknek, mind a modern képalkotó eljárásoknak létjogosultságuk van. EREDMÉNYEK - A 29 beteg közül öt a műtétet követően nem jelentkezett, egy betegük meghalt. A 23, kontrollvizsgálaton részt vevő beteg közül 12 esetében tudták meghatározni az elsődleges daganatot a követési idő alatt: négy alkalommal a tonsilla palatinában, három betegnél a tüdőben, kettőnél az algaratban, egy-egy beteg esetében a nyelvgyökben, a gégében és az orrgaratban. Az áttétek szövettana legtöbbször laphámrák volt, lokalizációjuk pedig a felső parajugularis nyirokcsomó-régió. A többi beteg esetében tovább folytatják a kutatást. KÖVETKEZTETÉS - Szövettanilag laphámráknak bizonyult nyaki nyirokcsomóáttét esetén a fejnyak régióban, másodsorban a tüdőben javasolják keresni a primer tumort. Differenciálatlan carcinoma nasopharyngealis típus esetén pedig elsősorban a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűben. A szerzők hangsúlyozzák a megfelelő diagnosztikus és terápiás lépések sorrendjének betartását, a betegek felkészült osztályon való ellátását.

HUN 2008;18(04)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚNIUS 21.

FÓKUSZBAN AZ ONKOLÓGIAI BETEGSÉGEK Az olvasók kérdéseire szakértõ válaszol

ÉSIK Olga

- Régen onkogén forrásként tartották számon az úgynevezett mateabusust, a bagórágást, illetve az extrém magas hőmérsékletű ételek fogyasztását, amelyek esetén gyakrabban alakultak ki szájüregi, gége- és garatdaganatok. Napjainkban milyen károsító tényezőkről bizonyították be, hogy hozzájárulhatnak az egyre gyakoribb szájüregi daganatok kifejlődéséhez?

HUN 2006;16(06)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚNIUS 21.

A percutan endoszkópos gastrostomia helye a klinikumban

TALLER András

A percutan endoszkópos gastrostomia (PEG) mára világszerte elterjedt. Leggyakrabban a hosszú távú mesterséges enteralis táplálás biztosítására használják. Az iparilag fejlett országokban körülbelül minden ezredik beteg PEG-viselő. Hazánkban - bár évről évre több percutan endoszkópos gastrostomiát végeznek - még mindig ritkán és későn folyamodunk ehhez a lehetőséghez.

HUN 2006;16(06)

Magyar Radiológia

2005. DECEMBER 10.

Festmények röntgenvizsgálata

SZABÓ Éva, SZENTKIRÁLYI Miklós

A röntgensugarat felfedezése után az orvosi diagnosztika és a gyógyítás mellett felhasználták különböző tárgyak belső szerkezetének vizsgálatára is. A múzeumi röntgenvizsgálatot általában festmények vizsgálatára alkalmazzák, de más műalkotások tanulmányozása is lehetséges általa.

HUN 2005;79(06)

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Hallókészülékes rehabilitáció gyermekés felnőttkorban Indikációk, lehetőségek, gondozás

REJTŐ Kálmán

Az utóbbi évtizedben igen sokat változott a nagyothallás típusának mielőbbi pontos kiderítése és az annak megfelelő - műtéti vagy konzervatív, hallókészülékes - terápia.

HUN 2005;15(08-09)

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Kevert kötőszöveti betegségben kialakult nyelőcső-diverticulumok

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

A szakirodalmi adatok szerint a nyelőcső funkcionális és morfológiai károsodásai kevert kötőszöveti betegségben szenvedők közel kétharmadánál alakulnak ki.

HUN 2005;79(01)

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek gondozása a háziorvosi gyakorlatban

HIRSCHBERG Jenő

Az ajak- és a szájpadhasadék (összefoglaló nevén: archasadék) a gyakori és torzító rendellenességek közé tartozik. Sikeres megoldásának alapfeltétele a kezelés korai elkezdése és egy olyan tapasztalt munkacsoport, amelyben a terápia során érdekelt minden szakma - sebészet, fül-orr-gégészet, orthodontia, logopédia - képviselői közreműködnek; a szülők és a háziorvos együttműködése is nélkülözhetetlen.

HUN 2004;14(10)