Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A szájüregi daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin, PIFFKÓ József

Magyarországon a szájüregi malignus daganatok száma igen magas. A legfontosabb etiológiai tényezők a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint kisebb mértékben a humán papillomavírusok (HPV) által okozott orális fertőzés. Bár a korai detektálás viszonylag egyszerű, előrehaladott betegség gyakran előfordul. A diagnózishoz és a stádium pontos meghatározásához fizikális, eszközös és képalkotó vizsgálatok szükségesek, amelyek eredménye előrevetíti a túlélést, és meghatározza a további terápiás opciókat. A szájüregi daganatok onkológiai kezelésében az elmúlt 30 évben a diagnosztika és multidiszciplináris terápia túlélésnövekedést, a komplex dentoorális gondozás, valamint a műtéti rekonstrukció fejlődése életminőség-javulást könyvelhet el. A legjobb gyógyeredményeket továbbra is a posztoperatív kemoradioterápiával kiegészített sebészi terápia adja. A táplálkozásban, beszédképzésben és a fej-nyaki régió esztétikájában betöltött fontos szerepe miatt a szájüregi daganatok sebészi kezelése és jó funkcionális eredményekkel történő műtéti rehabilitációja speciális felkészülést igényel. Lokoregionális relapsusok és távoli metasztázisok kezelésében meghatározóvá vált az immunterápia (pembrolizumab, nivolumab) akár monoterápiában, vagy kemo/sugár terápiával kombinálva. A jövőben további biomarkerek, endogén és mikrokörnyezeti faktorok feltérképezése segítheti a hatékony, személyre szabott kezeléseket.

HUN 2022;9(3)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Nővér

2022. AUGUSZTUS 15.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében

HIRDI Henriett Éva

Az egészségtelen, mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatással lehet az alkalmazottakra, növeli a munkahelyi sérülések kockázatát és csökkenti a termelékenységet. A foglalkozás-egészségügyi ápolóknak nagy szerepe lehetne az alkohollal kapcsolatos problémákkal érintett dolgozók felismerésében és kezelésében. Az ápolók állandó kapcsolatban állnak a munkavállalókkal, így kiváló helyzetben vannak ahhoz, hogy részt vegyenek a kliensek átfogó felmérésében (beleértve az alkoholszűrést is) és a tanácsadásban. Jelen kézirat bemutatja az alkohollal összefüggő munkahelyi problémák elterjedtségét, valamint az alkohollal összefüggő problémák előfordulását és szűrési módszereit a foglalkozás-egészségügyi ellátásban.

HUN 2022;35(3)

Ökológia

2022. JÚLIUS 21.

Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek

Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintet. A gombák szárazanyag-tartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A migrén és a fájdalomcsillapító- túlfogyasztáshoz társuló fejfájás, valamint a fejfájás-karakterisztika életminőségre gyakorolt hatása magyarországi betegmintán végzett keresztmetszeti vizsgálat alapján]

MAGYAR Máté , KÖKÖNYEI Gyöngyi , BAKSA Dániel, GALAMBOS Attila, ÉDES Edit Andrea , SZABÓ Edina , KOCSEL Natália , GECSE Kinga , DOBOS Dóra , GYÜRE Tamás , JUHÁSZ Gabriella , ERTSEY Csaba

[Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminőség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Élet­minő­ség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normál­eloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus tesz­te­ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szig­nifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, va­lamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fej­fájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakori­sága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülé­sé­nek érdekében a szignifikanciaszintet p  0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskála-értékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Eredményeink azt mutatják, hogy a fej­fájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminőségével. Az életminőség-változást előidéző faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Változások a sclerosis multiplex hazai előfordulásában

ILJICSOV Anna, DOBI Balázs, BERECZKI Dániel, SIMÓ Magdolna

A sclerosis multiplex (SM) komplex gondozása erőforrás-igényes, így ennek optimalizálásához indokolt pontos képet kapni az országban élő SM-betegek számának és korösszetételének alakulásáról. Hazánkban korábban csak regionális felmérések készültek erről, ezért célunk a SM magyarországi epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata volt.

HUN 2022;7(1)

Ökológia

2022. JÚNIUS 16.

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében

FEHÉR Gergely

A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti.

HUN 2022;7(1)

Ökológia

2022. MÁJUS 31.

Egész életünkre kihat, hogy milyen baktériumokkal találkozunk a korai életszakaszokban – mikrobiom, allergiák és megelőzési lehetőségek

Allergiás mechanizmusok számos módon kötődnek a mikrobiótához. A sokféle példa közül érdemes kiemelni bizonyos gombafajok atópiás dermatitishez fűződő kapcsolatát, a vírusok betegségekre való fogékonyságot módosító hatásait, illetve azt, hogy a baktériumoknak való ismételt kitettség csökkenti az autoimmun megbetegedések esélyét. Különösen fontos a korai életszakaszok és az allergiakockázat közötti összefüggések alaposabb megértése a megfelelő megelőzési stratégiák megalkotásához. Az elsődleges stratégiák közé az allergénszenzitizáció blokkolása, a másodlagosak közé pedig a szenzitizációt követően fellépő klinikai tünetek kialakulásának gátlása tartozik.

HUN

Klinikum

2022. MÁJUS 26.

A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok költségével.

HUN