Részletes keresés

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 28.

II. KEKSZ Konferencia

Az online konferenciasorozat második állomásához érkezik 2022. március 2-án, melynek témái a következők:

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Dialízisszolgáltatás a koronavírus-járvány kapcsán

SZEGEDI János, HORN Péter, GERGELY László, TÖLGYESI Katalin, MOLNÁR Gergely

A koronavírus-járvány 2019 decemberében indult el a kínai Vuhanból. A koronavírus-járvány terjedési sebessége megdöbbentette az egész világot, a WHO 2020 márciusában világjárványnak, pandémiának minősítette. Magyarországon az első megerősített esetet 2020 márciusában azonosították. A fertőzés elsődlegesen a tüdőt károsítja, de más szerveket is megbetegíthet. A koronavírus-fertőzés és a vese kapcsolata kétirányú. Egyrészt a fertőzés akut vesekárosodást okozhat, másrészt a krónikus vesebetegekre, valamint a vesepótló kezelésben részesülőkre, gyengült immunvédekezésük miatt, a koronavírus-fertőzés fokozottan veszélyes. A krónikus vesebetegek esetében a súlyos Covid-19-fertőzés valószínűsége az átlagpopulációhoz képest háromszor nagyobb. A Covid-19-betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek között az akut veseelégtelenség gyakoribb. A HD-programban kezelt betegeknél a szállítás és a közös térben való kezelés miatt nagyobb a fertőzés veszélye. A vesepótló kezelésben részesülő Covid-19-betegséggel fertőzött betegek mortalitási rátája a nemzetközi adatok szerint 20-35%. A járvány második és harmadik hullámában a B.Braun Avitum dialízishálózatban minden dialízisközpont jelentősen érintetté vált. A járványügyi adatok igazolják, hogy a fertőzések megelőzésében, a járvány kezelésében kiemelt jelentősége van a preventív intézkedéseknek. A hatékony megelőzés és betegellátás csak korrekt epidemiológiai adatok alapján biztosítható. A B.Braun Avitum dialízishálózat vezetése a járvány hazai megjelenésekor döntött arról, hogy a járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátására operatív törzset hoz létre. Az operatív törzs feladata a dialízisközpontokkal hatékony, naprakész kapcsolat biztosítása, az epidemiológiai adatok értékelése, a hatékony megelőzési program kidolgozása és működtetése. A járványhelyzet kezelésére a hálózatra vonatkozó komplex intézkedéseket pandémiás tervben rögzítettük, amelyet időszakosan felülvizsgáltunk. Ez részletesen tartalmazza a betegszállítással kapcsolatos higiénés előírásokat, a dialízisközpontba belépők szűrését, a szabályos maszk- és egyéni védőfelszerelés-használatot, a kézhigiénét, a kontakt és légúti izolációt, a viselkedési szabályokat, látogatási tilalom elrendelését, és a kórházzal való kapcsolattartás szabályozását.

HUN 2022;26(01)

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Dializált betegek Covid-19-fertőzése Magyarországon 2020-ban

KULCSÁR Imre

Felmértük a Covid-19-infekcióban szenvedő dializált betegek számát és mortalitását Magyarországon 2020-ban. Valamennyi (54) felnőtt beteget ellátó centrum adatait összegeztük. A már dialízisben kezelt betegek közül az év során 1242-nél igazolódott a fertőzés. Az incidens dialízisbe kerülő páciensek 16%-a (753/4704) volt fertőzött. A Covid-19-infekcióban szenvedő dializált betegek száma 1995 volt. A fertőzött betegek 31,1%-a meghalt. A mortalitás jelentősebb volt a nagy hemodialízis-centrumokban (betegszállítás, izolálási nehézségek, fokozott kontaminációs kockázat). A Covid-19-pozitív peritonealis dialízis (PD) kezeltekben jóval kisebb volt a halálozás, mint a hemodializáltakban (HD). A krónikus vesebetegség (CKD) a leggyakoribb rizikófaktora a súlyos Covid-19-infekciónak világszerte, ezért ezen betegek (különös tekintettel a dializált és transzplantált egyénekre) ellátásának a megszervezése fokozott figyelmet igényel. 2020-ban országunkban még nem állt rendelkezésre vakcina.

HUN 2022;26(01)

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

SARS-CoV-2 fertőzés során kialakult alsó végtagi akut artériás elzáródás esete. „Örülök, hogy élek…”

VIRÁG Éva, JACZÓ Zsuzsana, VÁRADI Tímea, RAPCSÁNYI Andrea, SZABÓ Ildikó, RADELECZKI Sándor, GASPARICS Roland, SIMONYI Gábor, BARANYAI Árpád, SKRIBEK Levente, NAGYSZEGI Dóra, FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre

A 2019 decemberében elsőként Kínában (Wuhan) észlelésre került, későbbiekben SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) fertőzésként leírt megbetegedés azóta világméretű járvánnyá eszkalálódott (1). A pandémia magyarországi megjelenése 2020 tavaszára tehető, azóta immár a legújabb koronavírus-variáns (omikron) okozta 5. megbetegedési hullám kialakulását látjuk (2). A járványügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatásért felelős szereplők elsődleges figyelmét a koronavírus-fertőzés kiváltotta tüdőgyógyászati manifesztáció, a koronavírus-fertőzésre jellemző kétoldali tüdőgyulladás kötötte le. Felismerésre került, hogy ez a kórkép a tüdőparenchyma súlyos károsodásával járhat, amely során a felszabaduló gyulladásos mediátorok (citokinvihar) hatására ARDS képében jelentkező légzési elégtelenség alakulhat ki. Mindez a halálozás elsődleges meghatározójának tűnt (3). Emellett kezdetben egyedi esetleírások, majd esetsorozatok, kohorszvizsgálatok eredményei jelezték, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés esetén fokozott thromboticus aktivitás okozta vénás és artériás megbetegedésekkel (micro- és macrothrombusok kialakulása) kell számolni (4–8). A prothromboticus állapot hátterében a véralvadás és a gyulladás folyamatainak komplex együttese valószínűsíthető, amiben kiindulópont lehet a vírus okozta endothelkárosodás (9–11). Mindezek alapján a SARS-CoV-2 fertőzés extrapulmonalis manifesztációjaként a cardiovascularis rendszer érintettsége szintén meghatározó jelentőségű (12, 13). A vénás thromboembolia mellett az artériás rendszerben változatos lokalizációval (aorta, végtagi artériák, agyi erek, mesenterialis keringés, veseartéria, koszorúér) és ennek megfelelő akut klinikai képpel jelentkező thromboticus elzáródásokról számolnak be (5, 14–17). Jelen esettanulmányunk egy SARS-CoV-2 fertőzéshez kapcsolódó alsó végtagi verőér-elzáródás történetét dolgozza fel.

HUN 2022;26(01)

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

A cardiovascularis rehabilitáció főbb sajátosságai posztakut Covid-19-ben

JENEI Zoltán, HORVÁTH Judit

A SARS-CoV-2-fertőzés okozta pandémia nagy kihívás világszerte. A döntően légúti károsodást okozó járvány intézményi ellátásának alappilléreit az akut és az intenzív ellátás adja. Ugyanakkor, a túlélők funk­cionális állapotának és életminőségének javítása, valamint a szövődmények hatásának csökkentése érdekében a rehabilitációnak kiemelt jelentősége van. Becslések szerint az elbocsátott betegek 40-50%-a igényel valamilyen egészségügyi támogatást, illetve 4-5%-uk fekvőbeteg-rehabilitációt. A respiratórikus rendszer érintettsége mellett a Covid-19 okozta cardiovascularis hatások (szívelégtelenség és myocarditis, akut coronariaszindróma, ritmuszavar, vénás thromboembolia) is részei a szisztémás gyulladásos folyamatoknak, melyek a hospitalizált betegek 7–28%-át érinthetik, továbbá tartós életminőség-romláshoz és munkaképesség-elvesztéshez vezethetnek. Az összefoglaló a rendelkezésre álló tudományos adatbázisok, szakértői konszenzusok és európai szakmai társasági ajánlások alapján mutatja be a posztakut-Covid kardiológiai rehabilitáció és ezen belül a fizikai gyakorlatok ajánlott módját, feltételeit, intenzitását. Kitér a munkába és a sporttevékenységhez való visszatérés javasolt feltételeire. A strukturált tréning a kardiológiai rehabilitáció egyik igen fontos és alacsony kockázatú eleme, amely csökkenti a car­dio­vascularis komplikációkat, a thromboemboliás szövődményeket, a szisztémás gyulladást és a mortalitást, javítva a funkcionális felépülést és az endothelfunkciót. A fizikai tréning tervezését a betegek komplex felmérése kell, hogy megelőzze. Rizi­kó­felmérés, teljesítőképesség és funkcionális felmérések szükségesek az egyénre szabott tréning intenzitása, gyakorisága és a mód kiválasztása érdekében. Mindez megfelelő szekunder prevenciós gyógyszeres kezeléssel, monitorozással, dietoterápiával és pszichoterápiával kell, hogy párosuljon a fokozatosság elvének betartása mellett. A konszenzusajánlások hangsúlyos szerepet ja­va­solnak az otthoni (home-based), illetve a telerehabilitációnak, figyelembe véve a re­habilitációt is sújtó járványügyi kapacitásokat érintő korlátozásokat.

HUN 2022;32(01-02)

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

Paradigmaváltás az osteoarthrosis kezelésében, a megelőzés fontossága

DÖMSE Eszter

Az osteoarthrosis egészségügyi és gazdasági szempontból is súlyos terhet ró társadalmunkra. Egyfelől a versenysportok miatt az ízületekre ható növekvő terhelés, másfelől a mozgásszegény életmód elterjedése következtében, már a fiatalabb korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Pato­me­cha­niz­musában mára ismertté vált a gyulladásos és degeneratív folyamatok együttes hatása. Tekintettel súlyos, akár életminőséget csökkentő kimenetelére, egyre nagyobb számú, és szélesebb körű megjelenésére, a megelőzés szerepe kulcsfontosságúvá vált. A köz­leményben a megelőzés lehetőségeit tekintjük át, kiemelve a szabadidős sporttevékenység, a mozgás jelentőségét, részletesen kitérve a kondroprotektív szerek új ge­nerációjára.

HUN 2022;32(01-02)

Ökológia

2022. FEBRUÁR 24.

Mit tudunk a biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolatáról?

A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.

HUN

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

Életmentő kezdeményezés harmincezer forintból százezreket ér el – Különleges kezdeményezés az öngyilkosság ellen

Pécsi egyetemisták maroknyi csoportja mutat követendő példát az öngyilkosság-megelőzés terén, különleges kezdeményezéssel akarnak tenni a tragédiák ellen. Magyarországon az elmúlt tíz évben átlagosan kétezer öngyilkosság történt, összesen húszezer. Becslések szerint legalább tízszer többen kísérelnek meg véget vetni életüknek, azaz összesen kétszázezer ember akart annyira meghalni, hogy tevőlegesen önmaga ellen fordult. Ötfős kis közösségekkel számolva (család, munkatárs, barát) egymillió embert érintett csak az elmúlt tíz évben. Ez nem egyéni probléma, hanem társadalmi. „Becslések szerint több mint másfél millió magyar kísérel meg öngyilkosságot élete során. Ez csak a jéghegy csúcsa, ennek hátterében valamilyen mentális probléma áll, amivel becslések szerint a lakosság húsz százaléka küzd. Erős késztetést éreztünk, hogy ne menjünk el emellett szó nélkül, mert senkiről sem szabad lemondani! Pusztán néhány figyelemfelhívó plakátot terveztünk elhelyezni a toronyban, de tervünk megmozgatta a helyi közösséget. Kollégiumok, diákszervezetek, üzletemberek és egy alapítvány együttműködése tette lehetővé számunkra, hogy segítő ötletünk maradandó prevenciós kezdeményezéssé válhasson” – mondja Békési Áron pécsi orvostanhallgató, a kezdeményezés kitalálója.

HUN

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

HUN 2021;34(4)

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Változás a mindennapos ápolási feladatokban – járványügyi intézkedések és protokollok az idősellátáshoz kapcsolódó ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben

HADOBÁSNÉ Kiss Hedvig, BALOGH Zoltán

Jelen publikáció lehetőséget ad arra, hogy szemléltessük a szociális bentlakásos intézmények megküzdési képességét, megküzdési stratégiáit és SWOT-analízisét a Covid-19 fertőzés miatt kialakult pandémiás helyzetben. Vizsgálatunkba Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bentlakásos idősotthonait, gondozóházait és szakmai vezetőit vontuk be. Az adatgyűjtés anonim, online kérdőívek segítségével történt. Bemutatjuk az idősotthonokban megváltozott mindennapok új kihívásait és feladatait, továbbá javaslatot és kiindulópontot nyújtunk az intézményeknek ahhoz, hogy elkészíthessék a saját járványügyi protokolljukat és meghatározzák szakmai minőségkritériumaikat. A vizsgálat célja: A vizsgálatunk célja volt, hogy egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő felmérést végezzünk, melynek eredményeképpen egy általános helyzetkép kialakítása válik lehetővé a megye idősotthonaihoz kapcsolódóan a pandémia időszakában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 97 idősotthon és gondozóház működik, amelyek szakmai vezetőit egy saját tervezésű anonim, online kérdőív kitöltésére kértük fel. Az ő válaszaik alapján fogalmaztuk meg megállapításainkat, észrevételeinket, következtetéseinket. A kutatás során alkalmazott SWOT-analízis szempontjai alapján és az eredmények elemzését követően eredményül megállapíthatjuk, hogy az intézményekben dolgozók járványügyi tapasztalataik, ismereteik és szakértelmük hiányos képet mutatnak. Számos intézmény szembesült a munkaerőhiány megoldatlanságával és kihívásaival, a lakószobák izolációs célból való átalakításának nehézségével, az általános felkészületlenséggel egy ilyen kaliberű vírushelyzet kezeléséhez. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett látogatási tilalom is megnehezítette a speciális ellátást igénylők ellátását, illetve a hozzátartozók hozzáállása is több esetben akadályozta az intézmények munkáját. A felmerülő nehézségek mellett szerencsére kiemelendő néhány pozitív irányú változás is, mint a dolgozói csapat összekovácsolódása, lelki­ismeretes feladatszemlélete. Konzekvenciaként megállapíthatjuk, hogy az analízis során megkapott és kiértékelt visszajelzések által súlyosnak minősülnek az intézmények nehézségei a pandémiás helyzet kapcsán, aminek könnyítésére és egyben megoldására több lehetőség is opcionális lehet. A lehetséges megoldásokhoz tartoznak a továbbképzések, intézményspecifikus irányelvek, protokollok kidolgozása és alkalmazása járványhelyzetekben, a krízismenedzsment és kríziskommunikáció támogatása az intézményeken belül. A felfokozott helyzetben a hozzátartozók és páciensek megnyugtatására megfelelő kommunikációs technikák elsajátítása esszenciális eszköz a megoldáshoz. Szükséges a központi iránymutatás, kontroll és támogatás annak érdekében, hogy mindezen felsorolt lehetőségek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

HUN 2021;34(3)