Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 450

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 15.

Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek

„Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására” – mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke.

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

Orvosi Nobel-díj a hepatitis C-vírus felfedezéséért – 2020

VARGA János

Az elmúlt évben elmaradt a hagyományos pompával megrendezett Nobel-ceremónia Stockholmban, a díjakat azonban így is odaítélték, a kitüntetettek pedig általában hazájuk svéd nagykövetségén vehették át az érmeket. Az orvosi és élettani Nobel-díjat megosztva Harvey J. Alter és Charles M. Rice amerikai, valamint Michael Houghton angol kutatók kapták, kutatásaik vezettek a hepatitis C-vírus 1989. évi felfedezéséhez. A kitüntetés hátteréről és a hepatitis-gyógyítás történetéről Gervain Judit hepatológussal, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főorvosával beszélgettünk.

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége új elnökségének főbb tervei 2021-re

ALTORJAY István

A 2020 novemberében lebonyolított sikeres népegészségügyi témájú Magyar Orvos tudományi Napok (MON) konferencia után az idén ismét a legszélesebb kört érintő témákkal szeretnénk folytatni rendezvénysorozatunkat. Előzetes egyeztetések alapján most a magas vérnyomás és az érelmeszesedés témaköre következhetne, amelyhez jól illeszkednek a metabolikus eredetű ér betegségek is, gondolva itt a lipidológiára és a cukorbetegség érszövődményeire. Az utóbbi idő szerűségét az is alátámasztja, hogy 2021-ben ünnepeljük az inzulin felfedezésének 100. évfordulóját, aminek a jelentőségét nem is kell különösképpen hangsúlyozni. Ennek a kiemelt jelentőségű rendezvénynek a megvalósításában Járai Zoltán és Kempler Péter professzorok aktív szervezőmunkájára számítunk.

Gondolat

2021. JANUÁR 30.

Gravitációs hintamanőverek és átkos csalmatok

Lente Gábor (a Debreceni Egyetem tanára, Fulbright- és Bolyai-díjas) összeállítása nem szorítkozik a vegytan világára, tudományos szintézist tartalmaz, ember és tudomány, irodalom, társadalom és természet összefüggéseit érzékletes dokumentumanyagok segítségével ábrázolva (Typotex, 2017). A természettudomány és a szépirodalom című rész hihetetlen anakronizmusoknak tűnő tényeket tartalmaz.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[Rövid ismertetés az idegtudományok területéről: Tükör az agyban]

KRABÓTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A 19. század második felében számos teória látott napvilágot a cselekvések megértését, az imitatív tanulási folyamatokat és a nyelv kifejlődésében szerepet játszó mechanizmusokat illetően. Ezen kérdésfelvetések új lendületet kaptak az úgynevezett „tükörneuronok” felfedezésével. Rizzolatti munkássága nagy tudóscsoportokat mozgatott meg, akik egy új és addig felfedezetlen területen kereshették a magyarázatot arra, hogyan is észleljük és értjük meg mások cselekedeteit és a mögöttük rejlő szándékot, hogyan tanuljuk meg az életben maradáshoz szükséges mozdulatokat imitáción keresztül, és hogy milyen mechanizmusok segíthettek bennünket a nyelv mint egyedi emberi tulajdonság kialakulásához. Számos tanulmány foglalkozott ezekkel a kérdésekkel az évek során, melyek információt gyűjtöttek magukról a tükörneuronokról, a tükörneuron-rendszer működésében részt vevő agyi régiókról és azok szerepeiről a már említett mechanizmusokban, továbbá diszfunkciójuk következményeiről az emberi életfolyamatokra vonatkozóan. Ebben a rövid tanulmányban összegyűjtjük a legfontosabb elméleteket és felfedezéseket, amelyek bizonyítják a tökörneuron-rendszer létezését és annak emberi életben és néhány betegségben betöltött szerepét.]

Hírvilág

2020. OKTÓBER 29.

Mammográfiás szűrésre várják október 30-án a beutalóval rendelkező hölgyeket az SZTE Radiológiai Klinikán

A mellrák a hölgyek körében a leggyakrabban előforduló daganattípus, amely világszerte a nők 10-12 százalékát érinti, és évente mintegy 2200 életet követel Magyarországon! Ennek oka, hogy a többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget, miközben az időben felfedezett és diagnosztizált emlődaganat sokkal hatékonyabban gyógyítható! Mivel a betegség kezdeti stádiumában tünet- és panaszmentes, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok és a helyesen végzett, rendszeres önvizsgálat fontosságát! A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán a beutalóval rendelkező hölgyeket szűrővizsgálatra.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Ciclesonid és a Covid-19 terápiája. Tanulságok a világjárványok történetéből

BALÁZS Péter

A napjainkban is zajló koronavírus-betegség (Covid-19) által okozott pandémia elemi erővel bizonyította, hogy korábbi illúzióinkkal ellentétben, nem győztük le a járványos fertőző betegségeket, mint ahogyan a természet erőit sem hajtottuk uralmunk alá. Az orvostör­ténelmet jól ismerő szakemberek számára a Covid-19 körül kibontakozott társadalmi-gazdasági folyamatok nem okoztak különös meglepetést, azonban általában a világ számára politikai és társadalom-lélektani tekintetben is újdonságot jelentettek. Ezek az elemi hatások olyan két évszázad után érték az emberiséget, amelyek a járványok elleni védekezés valóságos diadalútját jelentették a mikrobiológia, majd az immunológia sorozatos és átütő hatású tudományos felfedezései következtében. Ezek hatására a védekezés csaknem teljes egészében áthelyeződött a primer prevenció, vagyis az elsődleges megelőzés védőoltásokkal megoldható területére.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 04.

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja

Minden év szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. Ennek alkalmából a Magyar Rákellenes Liga ismét biciklis felvonulással kívánja felhívni a figyelmet a betegségre, annak tüneteire és a korai diagnosztizálásra.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lő­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hető vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követően egy­ér­tel­művé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentős része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sőbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idő in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különböző patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfőbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthető sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínűleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bővülő idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintő betegségek jelentős közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedő társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzően hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]

Idegtudományok

2020. JÚLIUS 07.

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.