Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 450

Hírvilág

2020. MÁJUS 16.

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Nővér

2020. FEBRUÁR 28.

Metabolikus szindróma és szövődményei PCOS-s várandósoknál

KOMLÓSI Kálmánné, KISS Sarolta, FERENCZY Mónika, MÁTÉ-PÓHR Kitti, PAKAI Annamária

Kutatás célja összehasonlítani a policisztás ovárium szindrómával diagnosztizált és a zavartalan várandósságon átesett édesanyák körében az emelkedett BMI érték, metabolikus szindróma, preeclampsia, polyhydramnion, macrosomia előfordulási gyakoriságát. Retrospektív, keresztmetszeti kutatást egy megyei kórházban végeztük 11 év beteganyagának áttekintésével. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel során a célcsoportot PCOS-sel diagnosztizált (n=50), a kontroll csoportot pedig zavartalan várandósságon átesett édesanyák alkották (n=50). Kizárási kritérium olyan endokrin, vagy más betegség együttes jelenléte, amely a vizsgált paramétereket befolyásolhatja. SPSS for Windows 22.0 program segítségével leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és korrelációt számoltunk (p<0,05). PCOS vizsgálati csoportban mért BMI értékek magasabbak, mint a kontroll csoportban (p<0,05). Nagyobb arányban alakul ki PCOS várandósoknál magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint (p<0,05). A két csoport között a fehérjevizelés, az ödéma kialakulása nem számottevő. Nagy hangsúlyt kell fektetni a PCOS gravida gondozásra, az anyagcserezavar mielőbbi felfedezésére, a pontos dokumentáció vezetésére, a betegséggel járó szövődmények, megbetegedések kiküszöbölésére..

Lege Artis Medicinae

2019. DECEMBER 10.

Orvosi-élettani Nobel-díj - 2019

VARGA János

A 2019-es orvosi-élettani Nobel-díjat három kutatónak, William Kaelinnek, Sir Peter Ratcliffe-nek, illetve Gregg Semenzának ítélte a Svéd Királyi Akadémia Nobel Bizottsága. Felfedezéseik az élet talán legalapvetőbb jelenségét, a légzést érintették. Megdöbbentő lehet, hogy noha az oxigén központi szerepét az életfolyamatok fenntartásában már a modern biológia kezdetei óta érti az emberiség, az oxigénhiány következtében fellépő folyamatokról egészen a legutóbbi évtizedekig csak spekulációk voltak. A hypoxiára adott reakciókban központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak jelentőségét Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára foglalta össze.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélő fegyveresek „bosszúból” feldarabolták a festményt. De az efféle erőszakos beavatkozások mellett láthatatlan erők is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektől az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthető képmásokon kívül számtalan műtárgy rejtőzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva művészettörténésszel, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövőjéről.

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

A Nobel-díjhoz vezető út

KATONA Júlia

Az orvosi-élettani Nobel-díjat idén az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku vehette át a daganatos betegségek immunterápiájában nyújtott felfedezésüknek köszönhetően. Kutatásaik témája a negatív immunreguláció gátlása, amellyel új kezelési lehetőségeket tártak fel a tumorterápia terén.

Ideggyógyászati Szemle

2019. SZEPTEMBER 30.

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

TAMÁS T. László, GARAI Tibor, TOMPOS Tamás, MAIHOUB Stefani, SZIRMAI Ágnes

A szédülés évezredek óta ismert tünet, azonban csak a 19. század úttörő vestibularis kutatóinak (Flourens, Ménière, Breuer és mások) a munkássága révén vált nyilvánvalóvá, hogy a vertigo belsőfül-károsodás miatt is kialakulhat.

Klinikum

2019. SZEPTEMBER 20.

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Hírvilág

2019. JÚLIUS 10.

Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Hírvilág

2019. JÚNIUS 28.

Több mint 50 tóra bukkantak a grönlandi jégmező alatt

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem kutatói először adtak átfogó képet a grönlandi jégtakaró alatti tavakról. A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁJUS 20.

Hibás perinatalis hormonális imprinting: korai hatások, késői következmények

CSABA György

A hormonális imprinting, majd hibás imprinting felfedezése és vizsgálata volt az első abban a kutatási sorozatban, ami a perinatalis korban elszenvedett kémiai behatások késői (felnőttkori) manifesztációjának felismeréséhez vezetett. Ma már világos, hogy igen sok, felnőttkorban jelentkező betegség, kóros állapot a perinatalis károsodás következményének tekinthető, ilyenek például a metabolikus imprinting által kiváltott obesitas és az immunrendszer kóros (hipoaktív vagy hiperaktív autoimmun) állapotai.