Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák

LOVASI Orsolya, LÁM Judit, LÉBER Andrea, GAÁL Péter

A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelően kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzők számára. Az ellátás minőségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mé­rése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérő eszközök szükségesek. Köz­le­mé­nyünk fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalom­fel­mé­­rő eszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhető és értékelhető cikket találtunk, amelyekből a legfontosabb 31 angol és há­rom magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szer­ve­zetek műtétet követően rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fáj­dalomfelmérő Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Vi­sual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a műtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható elő­nyök, valamint korlátozó tényezők be­mutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhető. A VDS-nek is van előnye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentős eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a be­tegek körében, és közvetlenül műtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérőeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései be­folyásolják és gyenge szókincsű betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák előnye, hogy gyorsan bevethetők és egyszerű a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mé­rik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhető következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmű. Ezért, amikor a körülmények lehetővé te­szik, érdemes megfontolni a multidimen­zionális eszközök használatát.

HUN 2022;32(01-02)

Klinikum

2022. FEBRUÁR 24.

Nocebohatás a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiban

Az első dózis után a placebót kapók 35%-a tapasztalt szisztémás mellékhatást, leggyakrabban fejfájást (19,3%) és fáradtságot (16,7%), továbbá 16%-uk tapasztalt legalább egy lokális mellékhatást. Az első oltás után az aktív vakcinát kapók 46%-a számolt be legalább egy szisztémás mellékhatásról, és 67%-uk legalább egy lokális mellékhatásról. Az arányok összehasonlítása alapján kiderült: az első oltás után a szisztémás mellékhatások 76%-áért, míg a lokális mellékhatások 24,3%-áért felel a nocebohatás.

HUN

Idegtudományok

2022. JANUÁR 28.

A neuroetika forró pontja: a mentális magánélethez való jog

A magánélet és a magánélethez való jog alapja a mentális magánélet és az ehhez fűződő jogaink biztosítása, ezért az elmeolvasó és az elmemódosító neurotechnológiák különleges szabályozására van szükség, érvel Abel Wajnerman Paz, a chilei Universidad Alberto Hurtado filozófusa.

HUN

Ökológia

2022. JANUÁR 28.

Természetélmények, kognitív funkciók és mentális egészség

Az emberi jóllét szempontjából rendkívül nagy a nem emberi élővilág jelentősége, és ez túlmutat a természet emberi élethez való anyagi (mint például a faanyag, élelmiszerek, gyógyszeralapanyagok) és szabályozó (például a globális biogeokémiai ciklusok működése) hozzájárulásain – a természetélmények önmagukban is meghatározóak. Az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban megjelent The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health publikáció szerzői az ezzel kapcsolatos ismereteket tekintik át, több tudományterületről, például környezetpszichológiai, várostervezési, orvosi/gyógyászati és tájesztétikai kutatási eredmények felhasználásával.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

[Alsó/felső végtagi F-hullám-arány alkalmassága a diabeteses neuropathia korai kimutatására]

ÜNLÜTÜRK Zeynep, TEKIN Selma, ERDOĞAN Çağdaş

[A konvencionális idegvezetési vizsgálatok eredményei a normális határokon belül lehetnek korai diabeteses neuropathia esetén. Korábbi vizsgálatok bizonyították, hogy az F-hullám-latencia alkalmas lehet a korai neuropathiás folyamatok kimutatására. A jelen vizsgálat célja, hogy igazoljuk: az alsó/felső végtagi F-hullám-latenciák aránya alkalmas a diabeteses neuropathiás fájdalommal küzdő betegek körében a neuropathia korai kimutatására. 44, diabeteses neuropathiás fájdalommal (DNP) küzdő beteget és 44 olyan kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba, akiknél a konvencionális idegvezetési vizsgálatok és az F-hullám-latenciák vizsgálata egyaránt a normális határokon belüli eredményt adott. Összehasonlítottuk a csoportok idegvezetési paramétereit és az alsó/felső végtagi (tibialis/ulnaris) F-hullám-latenciák arányait. A kontrollcsoporttal összehasonlítva, a DNP-csoportban szignifikánsan megnyúlt a tibialis F-hullám- la­ten­cia és szignifikánsan magasabb volt a tibialis/ulnaris F-hullám-latencia-arány. Eredményeink azt mutatják, hogy az F-hullámok mérése használható a korai diabeteses neuropathia kimutatására, és értékeinek kontrollcsoport ér­tékeivel való összehasonlítása akkor is képes különbséget detektálni, amikor az egyének F-hullám-latenciái a normális határértékeken belül vannak. A tibialis F-hullám-latencia-ér­tékek különbsége szignifikáns volt, azonban az ulnaris érté­keké nem, ami azt támasztja alá, hogy az idegrostok hossza lényeges tényező. A tibialis/ulnaris F-hullám-latenciák aránya szignifikánsan magasabb volt a DNP-csoportban, ami azt mutatja, hogy ez a mérőszám is hasznos lehet a neuro­pa­thia korai diagnosztizálásában, és hogy a háttérben álló kórfolyamat az alsó végtagon kifejezettebb. ovábbi vizsgálatok kiegészítő eredmé­nyekkel szolgálhatnak ennek az aránynak a neuropathia korai diagnosztizálásában való hasznosságával kapcsolatban, még olyan esetekben is, amikor az F-hullám-latenciák a normális határértékeken belül vannak.]

ENG 2022;75(01-02)

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

HUN 2021;34(4)

Nővér

2021. FEBRUÁR 28.

A krónikus fájdalommal élők életminőségének javítása zeneterápiás eszközökkel

BUDAI Éva, UHERECZKY Eszter, BENEDEKFI István, NÉMETH Anikó, DOMJÁN Andrea, LOBANOV Artyom

A vizsgálat célja: felmérni a krónikus fájdalommal élő rheumatoid arthritises (RA) betegek életminőségének jellemzőit, valamint azt, hogy milyen tapasztalatokkal, attitűddel rendelkeznek a zeneterápiás fájdalomcsökkentéssel kapcsolatban. 60 fő rheumatoid arthritises nőbeteget vizsgáltunk, közülük 12 fő került az intervenciós csoportba, 10 fő a kontrollcsoportba. A szocio-demográfiai változók mellett a pszichológiai életminőséget, a zenéhez való viszonyt, a zeneterápiás tapasztalatokat vizsgáltuk. Az intervenciós és kontrollcsoport esetében kétszer vettük fel az adatokat, a tréning előtt és után. A statisztikai elemzést SPSS 23-as programcsomaggal készítettük, leíró statisztikát, varianciaanalízist, páros t-próbát, korrelációszámítást végeztünk (p<0,05). A vizsgált RA-s csoport pszichológiai életminőség mutatói elmaradnak a populációs átlagtól, fokozottan megélik a negatív érzelmeket, depresszívebb hangulatot. A zeneterápiás elemeket felhasználó intervenció leginkább a résztevők hangulatát tudta pozitívan befolyásolni, valamint a fájdalom szubjektív megélése is kimutathatóan csökkent a tréning végére. Egy rövidebb időtartamban (13 alkalom) elvégzett intervenció is képes a résztvevőkben pozitív változásokat elindítani: javítani a hangulatukat és csökkenteni a megélt fájdalmuk erősségét.

HUN 2021;34(1)

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.

HUN 2021;8(4)

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

A teriflunomidkezelés a látóideg helyreállásával társul korai sclerosis multiplexben

Az opticus neuritis (ON) a relapszalo-remittalo sclerosis multiplex (RRSM) leggyakoribb első klinikai megjelenesi formaja. A klinikai kepet ilyenkor latasromlas, a szinek elhalvanyulasa, latoterkieses es orbitafajdalom kulonboző kombinacioi alkotjak. A nervus opticus demyelinisatiojanak es axonkarosodasanak fuggvenyeben az allapot kimenetele a csekely javulastol a teljes gyogyulasig terjedően barmi lehet, ugyanakkor elektrofiziologiai vizsgalatokkal altalaban kimutathato az erintett nervus opticus vezetesi sebessegenek csokkenese, amely a myelinhuvely maradando karosodasat jelzi. Ezen kivul optikai koherencia tomografias (OCT) vizsgalattal gyakran a retina ganglionsejtretegenek degeneracioja is eszlelhető, amely az opticus neuritis lezajlasat kiserő axonvesztest jelzi. Noha az RRSM-et jellemző egyeb relapsusmanifesztaciokhoz kepest a klinikai felepulesre jo esely mutatkozik, a fennmarado lataskarosodasnak komoly hatasai lehetnek a beteg eletminősegere. A betegek mintegy 5%-aban legalabb meg egy ujabb ON-epizod lep fel az eredetileg is erintett szemen, ami tovabb noveli a tartos es sulyos lataskarosodas kockazatat.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. OKTÓBER 28.

Az orvosi Nobel-díjat megalapozó magyar felfedezésekről

VARGA János

Az idei orvostudományi Nobel-díjat az amerikai David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda, a hőérzékelés, illetve a tapintás molekuláris biológiai mechanizmusainak felfedezéséért. Julius kutatásaiban központi szerepet játszott a kapszaicin (az erős paprika csípős hatóanyaga), amelyet szegedi kutatók már több mint fél évszázada használnak a fájdalomérzékelés, illetve az ehhez köthető idegi rendszerek kutatására. A tudományterület fejlődéséről Jancsó Gábor egyetemi tanárral, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet kutatójával beszélgettünk.

HUN 2021;31(10)