Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

A pancreas folyadékgyülemek percutan kezelésének rendszere

MÁDI-SZABÓ László, PÁSZTOR János

Az ultrahanggal vezérelt pancreas pseudocysta punkció az elmúlt húsz év során a klinikumban jól alkalmazható terápiás rendszerré fejlődött. A szerzők tíz év alatt 266 beteg pancreas eredetű folyadékgyülemét vizsgálták és kezelték. Belső drenázst 56, külső drenázst 210 esetben alkalmaztak. A katéter percutan bevezetését követően valamennyi esetben folyadékmintát vettek, amelyből bacteriológiai, cytológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek. A külső drenázzsal kezelt betegek esetében kiegészítő eljárások be vezetésére is mód nyílott. Az áltömlőt flavonid oldattal öblítették át, fertőzött tömlőbennék esetén antibiotikumot tartalmazó folyadékkal mosták. A Venorutont 56 beteg esetén infúzióban is alkalmazták. 26 esetben a katéteren át kefecytológiai mintát vettek. 8 beteg tömlőfalából csípőbiopsziás mintavétel is történt. 22 esetben alkalmaztak Tissucol szöveti ragasztót a cystafalak összeragasztására. Tíz többrekeszes cysta falát septotom segítségével átmetszették és azokat a továbbiakban együregű cystaként kezelték. 12 alkalommal adagoltak Sandostatint az intervenció előkészítésére és hatásosságának fokozására. A kiegészítő módszerek alkalmazásával a diagnosztika pontosabbá vált, a terápiás eredmények jelentősen növekedtek. A felsorolt módszerek esz közrendszert alkotnak, amelynek elemeit egységes klinikai szemlélet alapján kell alkalmazni.

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Alkohol indukálta szervi-szöveti elváltozások

BÉLY Miklós

Szerző az irodalom alapján tekinti át a kór bonctani-kórszövettani vizsgálattal detektál ható alkoholos szervi-szöveti elváltozásokat. Ismerteti az akut alkohol abususra visszavezethető, valamint a krónikus alkoholizmus talaján kialakuló központi és perifériás ideg rendszeri, gyomor-bélrendszeri, máj, pancreas, szív, csont- és izomszöveti elváltozásokat, melyek az irodalmi adatok alapján alkoholos eredetűek lehetnek.

HUN 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

ATP-szenzitív kálium csatornák és modulátoraik

FINTA P. Ervin, PETER Illes

Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.

HUN 1992;2(03)