Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

HUN 1979;32(2)

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Epilepsziás betegek fogászati ellátásának szempontjai - útmutató epilepsziás betegeket gondozó orvosok számára

KÁROLYHÁZI Katalin, KIVOVICS Péter, LINNINGER Mercedes, NEMES Katalin, ARÁNYI Zsuzsanna

Az epilepsziás betegek fogazati állapota a tapasztalat szerint az átlagosnál rosszabb képet mutat, amelynek oka összetett. Törekedni kell arra, hogy az epilepsziás betegek az egészséges populációhoz hasonló fogászati ellátásban részesüljenek, mindazonáltal a betegségükből fakadó speciális szempontok figyelembevétele elengedhetetlen.

HUN 2001;54(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Epimed 3.0 - magyar epilepszia-adatbank és ambulánsbeteg-nyilvántartó rendszer

RAJNA Péter, VERES Judit, CSIBRI Éva, SÓLYOM András, MIZSÉR Péter, TÉBY Attila, KOZMA László

Az epilepszia incidenciája 0,5%0, prevalenciája 0,5% körül mozog. A gyermekkor első számú neurológiai betegségének számít.

HUN 2001;54(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

A műtéti kezelés helye az epilepszia gyógyításában

HALÁSZ Péter, BALOGH Attila, NEUWIRTH Magda, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Szabolcs, ERŐSS Lóránd, BOGNÁR László, RÁSONYI György, JANSZKY József, JUHOS Vera, FOGARASI András, BARSI Péter, BORBÉLY Katalin, TRÓN Lajos, HAVAS László

A szerzők áttekintik az epilepszia műtéti kezelésének nemzetközi és hazai előzményeit, a sebészeti kezelés konceptuális hátterét, az indikációkat, a betegek szelekciójának szempontrendszerét és a kivizsgálás menetét, időzítését, a műtéti beavatkozások formáit.

HUN 2001;54(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

A nemzetközi epilepsziaellenes liga magyarországi tagozata

SZUPERA Zoltán, BALOGH Attila, NEUWIRTH Magdolna, JERNEY Judit, OSTORHARICS Horváth György, CLEMENS Béla

A liga vezetősége a szokásos, negyedévi ülésén megvitatta a szakmaközi, a finanszírozási, a szociális és rehabilitációs, valamint a gyermekbizottság munkatervét.

HUN 2001;54(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

Parciális epilepsziákban a gabapentin nem okoz jelentős eltérést az EEG-frekvencia-spektrumban

CLEMENS Béla, BARTA Zoltán

Tíz terápiarezisztens parciális epilepsziás beteg esetében kvantitatív EEG-vizsgálat és frekvenciaelemzés készült carbamazepin-monoterápián, majd a kezeléshez napi 1200 mg gabapentin hozzáadása után a kombinált kezelés negyedik napján. Két perc műtermékmentes, ébrenléti EEG-mintából, 16 elvezetésben, FFT útján abszolút teljesítményeket számoltunk négy frekvenciasávban.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

Interictalis tükörfókusz hippocampalis sclerosissal járó temporalislebeny-epilepsziában

JANSZKY József, BARSI Péter, RÁSONYI György, CSEPELLA Zita, KENÉZ József, HALÁSZ Péter

Célkitűzés: A temporalislebeny-epilepsziás betegek 35-61 %-ánál vannak jelen kétoldali interictalis epileptiform kisülések. A kétoldali interictalis fókusz kialakulásának patomechanizmusa nem ismert. Vizsgálatunk célja, hogy összehasonlítsuk azon temporalislebeny-epilepsziás betegek klinikumát, akiknek kétoldali, illetve kizárólag egyoldali interictalis epileptiform kisüléseik vannak.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Mobil EEG-monitorozás

SZUPERA Zoltán

Az elektroencefalográfia az agy bioelektromos aktivitásával kapcsolatos feszültségváltozásokat jeleníti meg az idő függvényében. Köztudott, hogy az idegi tevékenység folyamatosan változik. Ezek egy része szabályozott és ciklikus folyamat (ultradián és cirkadián ritmus), más része a központi idegrendszer aktuális működésével kapcsolatos.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Video-EEG-monitorozás

HALÁSZ Péter

Az EEG használata során már igen korán felmerült az az igény, hogy a felvételek minél inkább természetes életkörülmények között és minél nagyobb „időablakkal" készülhessenek. A hosszabb távú (tartós) EEG-monitorozás technikai feltételeit a telemetriás módszer kialakulása alapozta meg. A videózás közkeletűvé válásával a két módszer összekapcsolása a 70-es évek második felében szinte önkéntelenül adódott.

HUN 2000;53(9-10)