Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Tuberkulózis-surveillance hazai adatok az európai tendenciák tükrében

VADÁSZ Imre

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb európai országban a tuberkulózisjárvány korábbi kedvező trendjének megfordulását észlelték. Ez a körülmény, valamint a népesség nagyarányú migrációja szükségessé, a mikrobiológiában, az immunológiaban és az informatikában bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé tette a korábban eredményes surveillance-rendszerek új, korszerű módszerekkel történő átalakítását. Ez számos nyugat- és közép európai országban megtörtént. Ezekkel a módszerekkel a következőket állapították meg: 1. Az incidencia emelkedése főként a migrációval és a HIV epidémiával függ össze; 2. A friss exogén infekciónak jelentősebb szerepe van a megbetegedések keletkezésében, mint korábban feltételeztük; 3. A járvány jellegzetes elemei a mikroepidémiák és polirezisztens fertőzések. A hazai tbc-járvány alakulásában a nyugat-európaihoz hasonló tendenciákat észlelünk (incidenciaemelkedés, az incidencia eltolódása a fiatalabb korcsoportok felé stb.). Az ennek hátterében lévő okok felderítéséhez a következő módszerek beépítése szükséges a surveillance-rendszerbe; 1. Központi, egyéni számítógépes nyilvántartás; 2. Hármas bejelentési rendszer (klinikai, bakteriológiai, post mortem); 3. A külföldiek kötelező szűrővizsgálata; 4. Teljes körű rezisztenciavizsgálat és korszerű mikrobiológiai módszerek alkalmazása; 5. Intenzív kontakt- és fertőzőforrás-keresés. Preventív és terápiás konzekvenciák: 1. Az egészségügyi személyzet védelme; 2. A fertőző betegek (főleg a polirezisztensek) izolálása; 3. Az ellenőrzött ambuláns kezelés széles körű alkalmazása; 4. A hagyományos gondozási mód szerek következetes végrehajtása. Mindezeket nyugat-európai és hazai epidemiológiai és surveillance-adatokkal demonstrálják.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Adatok a himlőoltás magyarországi elterjesztéséhez

KAPRONCZAY Károly

Az újkori medicina egyik jelentős felfedezése, az Eduárd Jenner (1749– 1823) nevéhez fűződő himlőoltási módszer, amellyel az ázsiai eredetű és szinte az ókortól nyomonkövethető fekete himlőnek vetett gátat. A himlőjárványok - bár pusztítási arányaik nem hasonlíthatók a többi ó és középkori más epidémiákhoz – szinte legrégebbi orvostörténeti emlékeinkben is megtalálhatók, a védekezés módjai - a variolizáció - a görög-római, az arab és a középkori leírásainkban is ismeretesek.

HUN 1994;4(08)