Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Intézetünk rövid története az Országos Tébolydától az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig

FEKETE János

Szerző ismerteti röviden az 1868-ban Budán megnyílt Országos Tébolyda törté netét - Országos Ideg- és Elmegyógyintézetté való átalakulásáig. - Bevezetésében visszatekintést nyújt hazánk elmebetegügyének 100 év előtti elmaradott helyzetére - egy országos elmegyógyintézet sürgős szükségességére, az 1792-ig visszanyúló hosszas tárgyalásokra – az első kórházi és magángyógyintézeti elmebetegosztályok alakulására. - Az Országos Tébolyda építkezése végre 1860. március 20-án megindult és 1868. december 6-án adták át rendeltetésének. Az intézét a bécsi és prágai elmegyógyintézetek mintájára romantikus stílusban készült, eredetileg 800 beteg befogadására. A hatalmas, akkor modern épület építészeti, műszaki stb. berendezésének leírása után szerző áttér azokra az átalakításokra, amelyeket néhány évtized után az elmebetegek korszerű elhelyezése és kezelése megkívánt. -Megemlékezik az intézet akkori orvosi és adminisztratív ellátásáról – felsorolja az intézet igazgatóit időrendi sorrendben és végül néhány kiragadott mozzanattal rámutat arra a korszerű, nagyarányú fejlődésre, amely az egykori Országos Tébolyda falai között - különösen a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt - az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig való emelkedés idejéig történt.

HUN 1961;14(02)

Ideggyógyászati Szemle

1960. OKTÓBER 01.

Adatok a női alkoholizmus kérdéséhez

BÖSZÖRMÉNYI Zoltán, SRÁGLI Gyula

A közlemény a statisztikai adatok szerint világszerte fokozódó női alkoholizmussal foglalkozik ; ismerteti e jelenség magyarázatára vonatkozó jelentősebb adatokat. Szerzők saját észlelésüket az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetből 1954. I. 1 —1959. XII. 31. között elbocsátott 303 nőbeteg, ill. az ugyanezen időből származó és kontroliképpen használt 150 férfi alkoholista kórrajzának összehasonlító tanulmányozásából nyerték. Megállapították a női alkoholisták számának kisebb emelkedését, továbbá azt, hogy a nők többsége jóval előbb kerül elvonásra, mint a férfiak, iszákosság is nagyobb arányban fordul elő a családjukban. Az ivó nők többsége csupán háztartási vagy más egyszerűbb-primítívebb munkát végez. Normálnak tekinthető alkoholista nő csupán 15,3%, míg férfi 42% volt ; utóbbiak jóval kevésbé igyekeztek ivásukat megokolni. A nők csoportpsychotherápiás üléseken zárkózottabbak, de e kezelésre látszólag a férfiaknál nagyobb szükségük van. Szerzők három illusztratív kórrajzkivonatot közölnek. Megállapítják, hogy a női alkoholisták számának emelkedését nem szabad mint a neutralisatiós folyamat (Bürger-Prinz) szükségszerű következményét elfogadni, hanem kellő felvilágosítással küzdeni kell ellene.

HUN 1960;13(10)

Ideggyógyászati Szemle

1953. FEBRUÁR 10.

A halmozott elektroshock therápiáról

NYIRŐ Gyula

A Wagner-Jauregg, Klaesi, Sakel, Meduna, Cerletti ajánlotta aktív gyógyeljárások megtörték a therapiai nihilismust, átalakították az elmegyógyintézetek belsejét és nagy változást okoztak a társadalomnak az elmebetegekkel szembeni magatartásban. Ha a különböző szerzők állásfoglalása nem is egyforma és a vita a különböző gyógyszereljárások rangsorolása, indicatiós területeinek meghatározása szempontjából nem is záródott le, mégis megállapítható, hogy az aktív therapiai eljárások bevezetése óta az egy betegre eső átlagos napi ápolások száma lényegesen csökkent és sokkal kisebb az intézetekben visszamaradt gyógyíthatatlan üledékanyag. Az alábbiakban az aktív eljárások közül az elektroshocknak (ES) egy módosított formájával, a halmozott elektroshockkal (HES), vagy ahogyan a nyugati irodalom nevezi, intensiv shock vagy block-kezeléssel fogunk foglalkozni, minthogy ez alkalommal kívánunk beszámolni több mint 4 év óta folytatott gyógyító kísérleteink eredményéről és a megfigyelésről, amiket a HES alkalmazása kapcsán mintegy 570 női elmebetegen tettünk.

HUN 1953;6(01)

Ideggyógyászati Szemle

1950. JÚNIUS 09.

Aphasia a Heller-féle dementia infantilis keretében

JAKAB Irén

A dementia infantilis diagnosis felállításának fontosságára Lange hívja fel a figyelmet, abból a szempontból, hogy ha kétségtelen a diagnosis, akkor a gyógypedagógiai intézetben való költséges elhelyezés helyett megfelelő elmegyógyintézetben elhelyezhető az ilyen beteg, ha nyugtalansága miatt családi ápolásban nem tartható.

HUN 1950;3(02)