Ideggyógyászati Szemle

Intézetünk rövid története az Országos Tébolydától az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig

FEKETE János1

1961. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(02)

Szerző ismerteti röviden az 1868-ban Budán megnyílt Országos Tébolyda törté netét - Országos Ideg- és Elmegyógyintézetté való átalakulásáig. - Bevezetésében visszatekintést nyújt hazánk elmebetegügyének 100 év előtti elmaradott helyzetére - egy országos elmegyógyintézet sürgős szükségességére, az 1792-ig visszanyúló hosszas tárgyalásokra – az első kórházi és magángyógyintézeti elmebetegosztályok alakulására. - Az Országos Tébolyda építkezése végre 1860. március 20-án megindult és 1868. december 6-án adták át rendeltetésének. Az intézét a bécsi és prágai elmegyógyintézetek mintájára romantikus stílusban készült, eredetileg 800 beteg befogadására. A hatalmas, akkor modern épület építészeti, műszaki stb. berendezésének leírása után szerző áttér azokra az átalakításokra, amelyeket néhány évtized után az elmebetegek korszerű elhelyezése és kezelése megkívánt. -Megemlékezik az intézet akkori orvosi és adminisztratív ellátásáról – felsorolja az intézet igazgatóit időrendi sorrendben és végül néhány kiragadott mozzanattal rámutat arra a korszerű, nagyarányú fejlődésre, amely az egykori Országos Tébolyda falai között - különösen a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt - az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetig való emelkedés idejéig történt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg-és Elmegyógyintézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

Ideggyógyászati Szemle

Acut schizophren psychosisok kóros electroencephalographiás jelenségeinek értékelése

MAGYAR István

Szerző 98 schizophren psychoticus beteg nyugalmi és pentametilentetrazol terheléssel készített EEG vizsgálata alapján foglalkozik e betegségnél észlelhető kóros electromos megnyilvánulások jelentőségével ill. ezek és a betegség kapcsolatával. Vizsgálatait kiegészíti áttekintő frequentiaanalysissel és ismerteti 22 betegnél a betegség indulásakor, annak fennállása alatt és a klinika gyógyulás után sorozatban készített (nyugalmi és provocatios) EEG felvételeken az electromos tevékenység változását. Megállapítja, hogy a nyugalmi felvételeken a dysrhythmiák significans jelentkezést mutatnak. Pentametilen tetrazol provocatiora 41,2%-ban paroxysmalis theta, delta, spike-wawe kitörések jelentkeztek, 32,7%-ban állandó, súlyos dysrhythmia lépett fel már egészen alacsony adag hatására. Feltételezi, hogy a pathologiás electromos megnyilvánulások a schizophren psychosis activitására utalnak, kizárólag az activ tünetek fennállása idején provocálhatók, nem függeneki betegség klinikai formájával és diffus jellegük által jelzik a subcorticalis központok kóros productióinak elsődlegességét a pathomechanismusban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Hivatásunk

A hálát nem pénzben kell kifejezni

KUN J. Viktória

Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.