Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 92

Hírvilág

2023. AUGUSZTUS 24.

A cukorbetegséggel járó egyik leggyakoribb szövődmény továbbra is a vezető halálozási okok között szerepel

Statisztikai adatok alapján, a 2021-es évben a második leggyakoribb halálozási ok ismételten a szív- és érrendszeri megbetegedések voltak Magyarországon, több tízezren vesztették életüket ilyen jellegű megbetegedésben. Ez az elrettentő adat újabb indok arra, hogy a jövőben még jobban odafigyeljünk egészségünkre.

PharmaPraxis

2023. AUGUSZTUS 22.

Gyógyszerész által vezetett intervenció krónikus vesebetegség kialakulásának vagy romlásának megelőzése érdekében

A krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) korai stádiumában szenvedő betegek gyakran nincsenek tisztában vizeletvizsgálati eredményeikkel, a CKD kockázati tényezőivel és okaival, továbbá a betegség kialakulásának/progressziójának kockázatát csökkentő módszerekkel.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Májusban a vérnyomásra figyeltünk

BENCZÚR Béla

A „néma gyilkos”! Az első számú közellenség! A hypertoniát szakmai körökben ezekkel a jelzőkkel szoktuk illetni, kifejezve, hogy a legfontosabb szív-ér rendszeri kockázati tényezőről van szó, márpedig a világ fejlett országaiban ezek a betegségek jelentik több mint 100 éve a vezető halálokot. Mégis, mintha a köztudatban nem így élne, a hétköznapi emberek a magas vérnyomást természetesnek veszik.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal

TORZSA Péter, HARGITTAY Csenge, TORZSA Gergely, TRIPOLSZKY Bálint, RIHMER Zoltán, GONDA Xénia

A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai.

Klinikum

2023. AUGUSZTUS 07.

A jó koleszterinből is megárt a sok

A legújabb kutatások szerint a HDL-koleszterin szintje akkor megfelelő, ha 40 és 80 mg/dl, azaz 1,03 és 2,06 mmol/l között van. A túl sok „jó koleszterin” növeli a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás esélyét, kifejezetten fokozza a kardiovaszkuláris mortalitást.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Híd a szakadék felett – A lipidcsökkentő kezelés ajánlásai és a valósága

REIBER István, MEZÔ Izabella

2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak. Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 26.

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológussal a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásairól, pszichológiai hatásairól, valamint az onkopszichológiai tudományág feladatáról beszélgettünk.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 06.

A szívelégtelenség népbetegség

A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban. Napjainkban a legfrissebb becslések szerint mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.