Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Diuretikumok és aldoszteronreceptorantagonisták alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

NYOLCZAS Noémi

A diuretikumok a krónikus szívelégtelenség kezelésének egyik bázisát jelentik. Bár a kacsdiuretikumok és a thiazid diuretikumok vonatkozásában nem rendelkezünk nagy, randomizált, placebokontrollált, multicentrikus vizsgálatokból származó, kedvező mortalitási adatokkal, e gyógyszerek jelentősége vitathatatlan a folyadékretenció megszüntetésében és a szívelégtelenség tüneteinek csökkentésében.

HUN 2007;17(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. FEBRUÁR 22.

Diuretikumok a kardiológiában: adjuk vagy szedjük?

NAGY Viktor

A diuretikumok a gyógyszeres kezelés alapvető eszközei. Hatékonyan csökkentik a vérnyomást és - ahogyan azt számos hypertoniatanulmány igazolta - eközben csökkentik a cardiovascularis és cerebrovascularis morbiditást és mortalitást.

HUN 2007;17(02)

Lege Artis Medicinae

2007. JANUÁR 20.

A diuretikumok helye a hypertonia kezelésében napjainkban

CSIKY Botond

A hazai és nemzetközi terápiás útmutatók alapján a tiazid típusú diuretikumok első vonalbeli antihipertenzív gyógyszernek minősülnek. Kis dózisban alkalmazva, illetve kombinációs terápia részeként eredményesen csökkentik a vérnyomást számottevő mellékhatás nélkül, mérséklik a cardiovascularis rizikót, ráadásul bizonyos vérnyomáscsökkentőkkel együtt adva szinergista hatást is tapasztalunk.

HUN 2007;17(01)

Lege Artis Medicinae

2006. DECEMBER 16.

A hypertonia kezelése Ajánlások a gyakorlatban

PÁLL Dénes

A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakrabban előforduló népbetegség, prevalenciája 25% feletti. A korszerű terápiás lehetőségek ellenére a jól kontrollált hypertoniások aránya kicsi.

HUN 2006;16(12)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Cardiovascularis prevenció az angiotenzinkonvertáló enzim gátlásával az új tanulmányok tükrében

PAPP Előd, TÓTH Kálmán

Az angiotenzinkonvertáz-gátlók régóta alapvető gyógyszerei a szívelégtelenség kezelésének. Az ischaemiás szívbetegség prevenciós kezelésében azonban csak az elmúlt néhány évben igazolták mortalitáscsökkentő hatásukat.

HUN 2006;16(05)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A szelektív α1-adrenoreceptor-antagonisták a cardiovascularis medicinában

RÓNASZÉKI Aladár

A hypertonia korszerű kezelésében a szelektív α1-adrenoreceptor-antagonisták ma is jelentős szerepet játszanak. A hatékony vérnyomáscsökkentés mellett számos előnyös, járulékos hatásuk révén sok társbetegséget (diabetes mellitus, atherogen dyslipidaemia, obliteratív érbetegség, prostatahypertrophia, erectilis diszfunkció) is kedvezően befolyásolnak.

HUN 2005;15(11)

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

Cukorbetegek vérnyomáscsökkentő kezelése

NAGY Viktor

A hypertoniás cukorbetegek vérnyomáscsökkentő kezelését az evidenciák alapján számos ajánlás tárgyalja. A vérnyomáscsökkentő kezelést úgy kell kiválasztani, hogy elérhető legyen a célvérnyomás (<130/80 Hgmm), csökkenjen a célszervkárosodások és a cardiovascularis mortalitás kockázata.

HUN 2004;14(12)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 21.

Orális antidiabetikumok és angiotenzinkonvertáz-gátlók a 2-es típusú diabetes mellitus prevenciójában

KEMPLER Péter

A 2-es típusú diabetes mellitust napjainkban jórészt cardiovascularis betegségnek tartjuk; a betegek mintegy 80%-a keringési betegségben hal meg, a vezető halálok a szívinfarktus. Az optimális megoldás - a fentiek figyelembevételével - a betegség kialakulásának megelőzése lenne, erre több beavatkozás révén is lehetőségünk van. Jelen közlemény az orális antidiabetikumoknak és az angiotenzinkonvertáz-gátlóknak a 2-es típusú diabetes mellitus prevenciójában játszott szerepét taglalja.

HUN 2004;14(11)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben

SZAPÁRY László

A stroke prevalenciája világszerte kiemelkedő. A kórkép a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és vezető oka a maradandó rokkantságnak. Az agyérbetegségek hátterében 72-86%-ban ischaemiás mechanizmus áll. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, az esetek mintegy 70%-ában fellelhető.

HUN 2004;14(04)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

LIPS (Lescol Intervention Prevention Study)

MATOS Lajos

Kezelés: fluvastatin (2×40 mg/nap per os) vagy placebo. Kísérõ kezelés: A betegek 97,6%-a szedett a vizsgálati szeren kívül acetilszalicilsavat, 70%-uk β-receptorblokkolót, 57%-uk kalciumcsatorna-gátlót, 55%-uk nitrátot, 38%-uk ACE-gátlót és 19%-uk diuretikumot.

HUN 2004;14(02)