Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 56

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Rekanalizációs stratégiák AIS esetén DOAC-ot szedő betegekben

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) az utóbbi években a nonvalvularis pitvarfibrillációval élő betegek körében a primer és szekunder stroke-prevenció elsővonalbeli szereivé váltak. Ugyanakkor a betegeknél a DOAC-terápia mellett is kialakulhat ischaemiás stroke. Nem ismert, hogy ezeknél a betegeknél milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az akut ischaemiás stroke ellátásában alapvető szerepet játszó intravénás thrombolysis (IVT) és a mechanikus thrombectomia (MT). Seiffge és munkatársai a Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry-ben megjelent cikkükben a témában eddig publikált eredmények alapján fogalmaznak meg egy szakértői ajánlást a fenti kérdéssel kapcsolatban.

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A daganatos betegségekhez társuló vénás thromboembolia a szájon át szedhető direkt antikoagulánsok korában

AY C, BEYER-WESTENDORF J, PABINGER I

A daganatokhoz társuló vénás thromboembolia (VTE) kérdése kihívást jelent, mivel a K-vitamin-antagonisták és a kis molekulasúlyú heparinok (LMWH-k) adagolásának kényelmetlenségei miatt komplikációk jelenhetnek meg, mint például a vérzés vagy a kemoterápiás szerekkel való összeférhetetlenség. A szájon át szedhető direkt antikoagulánsok (direct oral anticoagulants – DOAC-ok) részben kiküszöbölik ezeket a problémákat, de daganatos betegek adatait tartalmazó nagy klinikai vizsgálatokban mostanáig nem mérték ezen szerek hatásosságát és biztonságosságát. A szerzők az alábbi közleményben összefoglalják a kezelési ajánlásokat, az antikoagulánsok kiválasztásának vizsgálati és gyakorlati bizonyítékait, a daganatos betegek VTE-jében a DOAC szerepét vizsgáló legújabb klinikai kutatások eredményeit (Hokusai-VTE-Cancer, SELECT-D, CARAVAGGIO és ADAM VTE), és a DOAC-ok használatával kapcsolatos egyéb, speciális megfontolásokat. A klinikai guideline-ok a rendelkezésre álló adatokra alapulva azt javasolják, hogy a daganatos betegségek mellett fellépő VTE-k esetén a betegnek legalább három-hat hónapig LMWH-kezelést kell adni, ugyanakkor ezek a betegek az LMWH-kat az alkalmazás nehézségei miatt az orális antikoagulánsokhoz képest mégsem kellő mértékben használják. Másrészt a DOAC-ok használatát egyre több klinikai adat is alátámasztja. A Hokusai-VTE-Cancer vizsgálatban az edoxaban nem teljesített gyengébben a dalteparinnál („not inferior”) az ismétlődő VTE-k és a nagy vérzések összesített mértékében (12,8% versus 13,5%), számszerűleg viszont kevesebb volt az ismétlődő VTE-k száma (7,9% versus 11,3%). Csak azokban a gastrointestinalis daganatos esetekben volt szignifikánsan több edoxaban mellett a jelentős vérzés (6,9% versus 4,0%), ahol magasabb volt a vérzés kockázata is. A SELECT-D vizsgálatban a rivaroxaban mellett számszerűleg kevesebb volt a VTE-k kiújulásainak a száma (4% versus 11%), a nagy vérzések száma hasonló volt (6% versus 4%) és számszerűen több volt a klinikailag releváns kisebb vérzések száma (13% versus 4%) a dalteparinhoz képest. A legtöbb vérzés gastrointestinalis és urológiai jellegű volt, viszont a nyelőcső- és gastrooesophagealis daganatos betegeknél több jelentős vérzés fordult elő a rivaroxaban mellett (36% versus 11%). Az apixaban és a dalteparin összehasonlítása még jelenleg is folyik a CARAVAGGIO vizsgálatban, az ADAM VTE vizsgálat előzetes eredményei is biztatóak. A közlemény végső következtetései szerint a DOAC-ok a daganatos betegségekhez társuló VTE-kben az LMWH-k észszerű, elfogadható alternatíváit képviselik. Gastrointestinalis daganatos betegekben ugyanakkor a DOAC-ok használatát esetről esetre át kell gondolni, figyelembe véve az előnyöket és a relatív kockázatokat.

Trombózismenedzsment

2020. DECEMBER 26.

Nem K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsok és warfarin a pitvarfibrillációban és perifériás érbetegségben egyidejűleg szenvedő betegekben

Eredeti közlemény: Non-vitamin K antagonist oral anticoagulants and warfarin in atrial fibrillation patients with concomitant peripheral artery disease Lee HF, See LC, Li PR, Liu JR, Chao TF, Chang SH, Wu LS, Yeh YH, Kuo CT, Chan YH, Lip GYH. Eur Heart J Cardiovasc Pharmacother 2019 Nov 28. pii: pvz072.

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

LUDOVIT Gaspar, VESTENICKA Veronika, CAPRNDA Martin

Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 23.

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Klinikum

2019. OKTÓBER 24.

Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

Nővér

2019. ÁPRILIS 30.

Szisztematikus áttekintés az Inkontinencia Asszociált Dermatitissel kapcsolatos ápolói ismeretekről

KÓSZÓ Lilla, NAGY Erika, PAPP Anita Tímea

Bevezetés: Az Inkontinencia Asszociált Dermatitis (IAD) az inkontinens betegek számának növekedésével egyre fontosabb témává válik. A legjelentősebb differenciáldiagnosztikai kihívás az elváltozás elkülönítése a kettes stádiumú nyomási fekélytől. Ez azért is lényeges kérdés, mert a két elváltozás megelőzése és kezelése is különbözik. Az optimális ápoláshoz tehát szükséges az ápolóknak helyesen elkülöníteni, hogy IAD-val vagy nyomási fekéllyel állnak szemben.

Idegtudományok

2019. JANUÁR 30.

Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

PharmaPraxis

2019. JANUÁR 28.

Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 25.

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Jelen tanulmány az első szisztematikus áttekintése a real-world vizsgálatoknak, melyek non-valvuláris pitvarfibrilláló betegeknél alkalmazott új típusú antikoagulánsok és a warfarin által okozott major vérzéses szövődmények gyakoriságát vizsgálta. Több mint 4000 vizsgálatból 26 került kiválasztásra. Az apixaban terápia szignifikánsan alacsonyabb major vérzéses rizikóval járt, mint a warfarin. A dabigatran 9 vizsgálatban szignifikánsan kevesebb, 7 vizsgálatban hasonló vérzéses szövődmény rátát mutatott a warfarinnal összevetve. A rivaroxaban és warfarin vérzéses szövődmény rátája hasonló volt.