Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

A transorális feltárás helye a basalis impressio sebészetében

PÁSZTOR Emil, VAJDA János, PIFFKÓ Pál, HORVÁTH Miklós

A szerzők egy progresszív myelopathiában szenvedő basalis impressiós beteget ismertetnek, akinél a ventrális dekompresszió' műtétét végezték. Transoralis behatolásból távolították el az atlas ventrális ívét, a dens epistropheit és a clivus alsó szélét. A műtéttel lényeges javulást értek el a beteg állapotában. Saját és irodalmi adatok alapján tárgyalják az elülső vagy hátulsó dekompresszió lehetőségeit és javallatát a basalis impressio különböző eseteiben.

HUN 1980;33(11)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Beszámoló a Japán Idegsebészeti Társaság kumamotói 37. Kongresszusáról

DR. JULOW Jenő

Az előadások közül csupán néhány érdekeset kiragadva: Sato, O. (Kanto, Postás Kórház), valamint Kondo, A. (Fukui Vöröskereszt Kórház) egymástól függetlenül ismertették filmvetítéssel is kiegészítve Janetta műtéti módszerének alkalmazását hemifacialis spasmus és trigeminus neuralgia esetek során. Kedvező tapasztalataikat Kudo, T. (Hirosaki) is megerősítette. Hakuba, A. (Osaka) transmandibularis és translingualis (!) elülső cervicalis dekompressziós módszerével, melyet szintén filmmel illusztrált, a jelenlevők nagyrésze nem értett egyet, pl. Csikao Nagasima, e terület sebészetének egyik kiemelkedő specialistája sem. Takeda, F. (Szaitama Megyei Onkológiai Intézet) csillapíthatatlan fájdalom esetén transnasalis ethanol hypophysectomiát végez. Műtétje után betegein a hypothalamus tünetek szinte minden variációja észlelhető volt, s módszerével a kongresszus egyetértése ellenére sem érthetünk egyet. Oda, T., Mita, R., Iwabuchi, T. (Hirosaki) több száz szteroid radioimmunoassay vizsgálatának eredménye, hogy az idegsebészeti betegek stressz ulcusa nem szteroid fekély, azt glucocorticoidok adásával, az esetek túlnyomó részében meg lehetett előzni (20 eset).

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

A szenzoros rostok vezetési sebességének meghatározása carpalis alagút szindrómában

DR. GLOVICZKI Zoltán

A szerző az antidrom szenzoros vezetési sebesség mérés metodikájának diagnosztikai jelentőségét és lehetőségeit vizsgálja 20 carpalis alagút szindrómás esettel kapcsolatban. Az irodalmi adatokkal egyezően carpalis alagút szindróma korai diagnosztikus jeleként a szenzoros rostok vezetési sebességének csökkenését regisztrálja, igazolva az antidrom módszer rutin diagnosztikai alkalmazhatóságát, bár az érzékenyebb orthodrom módszer elterjedését látja kívánatosnak. A korai dekompressziós fázisban mért jelentős vezetési sebesség javulással kapcsolatban feltételezi, hogy az eredményekhez az ischaemia megszűnése elsődleges szerepet játszhat — így különbözik a n. medianus és a n. ulnaris dekompressziós fázisa —, amit a remyelinzáció és a valódi regeneráció követ.

HUN 1978;31(08)