Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2018. FEBRUÁR 20.

De novo vesetranszplantált betegek mikofenolat-mofetilt tartalmazó immunszuppresszív kombinációs kezelésével kapcsolatban szerzett hazai tapasztalatok - ORANGE vizsgálat

WAGNER László, KALMÁR-NAGY Károly, TORONYI Éva, TÖRÖK Szilárd, PATONAI Attila, SZAKÁLY Péter

A mikofenolát-mofetilt (MMF) több mint két évtizede alkalmazzák immunszuppresszív kezelés részeként vesetranszplantált betegekben. Az ORANGE vizsgálat fő célja a hazai rutin nefrológiai ellátás keretein belül újonnan ve - se transzplantált betegek MMF-et tartalmazó immunszuppresszív kezelésének hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó adatgyűjtés volt. A terápia hatásos sá - gát elsődlegesen a vesefunkció alapján ítéltük meg (glomerularis filtrációs ráta [GFR], MDRD-175 formulával számolva). A nyílt, beavatkozással nem járó vizsgálat keretében részt vevő két hazai centrumban összesen 128 beteg került bevonásra. A vizsgált populációban a GFR-értékek tartósan stabil vesefunkciót mutattak a transz plantációt követő első hónap (53,5±33,4 ml/perc/1,73 m2), valamint a 12. hónap (58±16,3 ml/perc/1,73 m2) között. A kezelést követő első hónapban 21, míg a vizsgálat második-hatodik hónapja, illetve a 6-12. hónapja között további egy-egy akut rejectiót dokumentáltak. Egy hónappal a transzplantációt követően a grafttúlélés 100%-os, míg a 12. hónap végén 98,4%-os volt.

HUN 2018;22(01)

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

VÉGSŐ Gyula, MÁTHÉ Zoltán

Mind a szervátültetés, mind az onkológia a közelmúltban olyan fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ami a transzplantáció korábban már megválaszolt, onkológiával kapcsolatos kérdéseit új megvilágításba helyezte, és szükségessé tette a válaszok revízióját. Így például, a „donor pool” bővítésének szándékával napjainkban valós kérdéssé vált, hogy mely esetekben végezhetünk szervátültetést daganatos anamnézisű donorból, úgy, hogy a tumor grafttal történő átvitelének és a recipiensben való manifesztációjának minimális legyen a kockázata. A másik, egyre gyakoribb kérdés, hogy szabad-e, és ha igen, hány év tumormentes túlélés után lehet olyan beteget transzplantálni, akinek rosszindulatú daganat szerepel a kórtörténetében. A modern immunszuppresszív kezelés eredményeként a szervtranszplantált betegek mind hosszabb ideig élnek. Az immunszupprimált állapot idejével arányosan növekszik azonban a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata, arányuk hosszú távon elérheti a 20-30%-ot is. A poszttranszplantációs „de novo” tumorok jelentőségét jelzi, hogy a transzplantált betegek vezető haláloki tényezőjévé váltak. A rosszindulatú daganatok tehát több szempontból is komoly problémát jelentenek. Megoldásuk alapfeltétele az onkológusok és a transzplantáció terén jártas szakemberek együttműködése, a megújult ismereteken alapuló közös gondolkodás és az egyénre szabott döntéshozatal.

HUN 2018;5(01)

Hírvilág

2017. NOVEMBER 14.

Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

HUN

Lege Artis Medicinae

2017. JÚLIUS 20.

Fulvesztrant: hosszú távú túlélés jó életminőséggel előrehaladott, endokrinérzékeny emlőrákban

PINTÉR Tamás

A HER2-negatív, hormonreceptor-pozitív, előrehaladott, metasztatikus emlőrák kezelésében a fulvesztrant számos vizsgálat alapján hatékony.

HUN 2017;27(06-07)

Klinikai Onkológia

2016. DECEMBER 10.

Előrehaladott/áttétes felnőtt lágyrészszarkómák személyre szabott kezelése

SZŰCS Zoltan, JONES L. Robin

Figyelembe véve a lágyrészszarkómák (soft tissue sarcomas; STS) szélsőséges szövettani heterogenitását, kezelésük is igen komplex feladat, önmagában egy „művészeti ág”. A molekuláris terápiák térnyerésével párhuzamosan az STS-ek több évtizedes, egy kaptafára szabott standardizált kezelése lassanként eltolódik egy személyre szabott, szövettani diagnózisalapú megközelítés felé. A rendelkezésre álló új daganatellenes szerek birtokában, valamint a különböző STS-altípusok differenciált kemoszenzitivitása alapján próbálunk némi útmutatást adni a terápiás sorrendiség optimális felállításához. Ismertetünk továbbá néhány fejlesztésben lévő ígéretes gyógyszert, úgy a ritkább, mint a gyakoribb STS-altípusok palliatív kezelésére.

HUN 2016;3(04)

Klinikum

2016. NOVEMBER 21.

Onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatói

Az onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazta a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György...

HUN

Hírvilág

2016. NOVEMBER 17.

Orvosokat, betegeket ösztönözné, ha ismernék a gyógyítási eredményeket

Az onkológiák eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazta a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György szerint az orvos társaság idei országos kongresszusának ez a legfőbb üzenete valamennyi centrum, illetve a gyógyítók felé: saját példájával várja a csatlakozókat, esetleg döntéshozókat a továbblépéshez.

HUN

Klinikai Onkológia

2016. OKTÓBER 12.

Az esmo konszenzuson alapuló irányelvei az áttétes colorectalis rákban szenvedő betegek kezelésére

VAN Cutsem, A. Cervantes, R. Adam, A. Sobrero, H. Van Krieken, ADERKA, E. Aranda Aguilar, A. Bardelli, A. Benson, G. Bodoky, F. Ciardiello, D’HOORE, E. Diaz-Rubio, J.-Y. Douillard, M. Ducreux, A. Falcone,, A. Grothey, T. Gruenberger

HUN 2016;3(02 klsz)

Lege Artis Medicinae

2016. FEBRUÁR 05.

Mikor válasszuk a fulvesztrantterápiát? Esetismertetés és néhány megfontolás

RUBOVSZKY Gábor

A fulvesztrant helyileg előrehaladott vagy áttétes, hormonérzékeny női emlődaganat kezelésére javallott, ha a betegség progrediál az adjuváns endokrin terápia után, illetve adjuváns vagy palliatív antiösztrogén terápia alatt.

HUN 2016;26(01-02)

Klinikai Onkológia

2015. DECEMBER 10.

Docetaxel legyen-e a metasztatikus áttétes hormonszenzitív prosztatarákos betegek standard kezelése? Érvek és ellenérvek

FIZAZI K, JENKINS C, TANNOCK IF

A TAX-327 vizsgálat eredményei nyomán kérdések merültek fel azt illetően, hogy a prosztatarákos férfi aknál standard hormonkezelés esetén a betegség tüneti progressziója előtt alkalmazott kemoterápiás kezelés javíthatja-e a beteg túlélésének időtartamát és minőségét. A GETUG-AFU-15 és a CHAARTED vizsgálat is a hormonkezelésben korábban nem részesült, áttétes prosztatarákos fér- fi aknál docetaxellel együtt vagy anélkül alkalmazott androgéndeprivációs terápia (ADT) hatásosságát és tolerálhatóságát értékelte. Mindkét vizsgálatban részt vettek de novo áttétes betegségben szenvedő (kb. 75%), illetve lokalizált betegség kezelését követően kialakult áttéteket mutató betegek is. Rövid ADT kezelés mindkét vizsgálatban megengedett volt a beválasztás előtt. A két vizsgálat között a fő különbség a nagy volumenű áttétekkel jellemezhető betegek száma (GETUG-AFU-15: 52%; CHAARTED: 65%) és a docetaxel ciklusainak száma (GETUG-AFU-15: legfeljebb kilenc ciklus: CHAARTED: hat ciklus) volt. Mindkét vizsgálatban arról számoltak be, hogy docetaxel + ADT alkalmazása esetén az önmagában alkalmazott ADT-hez viszonyítva nőtt a progressziómentes túlélés. A GETUG-AFU-15 nem talált szignifi káns különbséget az elsődleges végpontban, az össztúlélésben (OS) [relatív hazárd (HR) 0,9 (95%-os konfi dencia-intervallum (KI): 0,7-1,2); p=0,44] az ADT + docetaxel és az önmagában adott ADT között. A CHAARTED vizsgálatban teljesült az OS elsődleges végpontja [HR 0,61 (95% KI: 0,47-0,80); p=0,0003], és egy alcsoportonkénti elemzés szerint a legnagyobb javulás a nagy volumenű betegséggel jellemezhető betegeknél volt megfi gyelhető [HR 0,60 (95% KI: 0,45-0,81); p=0,0006]. Cikkünk a GETUG-AFU-15 és a CHAARTED vizsgálat eredményeit vitatja meg, és felteszi a kérdést, hogy meg kell-e változtatni a korábban hormonkezelésben nem részesült, áttétes prosztatarákos betegek esetében alkalmazott gyakorlatot egy pozitív vizsgálat eredményei alapján.

HUN 2015;2(04)